Hogwash által küldött hozzászólások listája

Február 13-17 között síeltünk itt, immáron sokadszor, viszont most először volt Annabergben a szállásunk. Sokat segített az annaberg-i oldalon, hogy az elavult lassú és hosszú kétülésest modern 8-as kabinra cserélték. Én eddig is nagyon kedveltem ezt a helyet (lásd korábbi bejegyzéseimet), de most a szokásos színvonalra is rátett egy lapáttal: 3 méter hó + szikrázó napsütés minden nap szünet nélkül :) Tömeg nem volt, ne néhol nagyobb volt a népsűrűség, különösen délben, a hütték környékén. A Zwieselalm leghátsó pályáján viszont soha nem voltak sokan, még a hüttében sem: egyrészt ez a rendszer legeldugottabb pályája, másrészt a hüttébe csak fekete pályán lehet becsúszni (tudom, hivatalosan a jobb ág piros, de igazából az is ugyanolyan szemétledobó, mint a bal...) Igaz, hogy akad még néhány lecserélendő csákány a rendszerben - az külön kaland -, de itt még van sör 4 euró alatt a hüttékben, és a szállások ára sincs az egekben ;) A mi annaberg-i apartmanunk példának okádék mindössze 1 kilométerre volt a felvonótól, minden szempontból kifogástalan volt, és adóval-takarítással-mindennel kicsit kevesebbe került 20 euró/fő/éj-nél.

Szerencsénk volt... Amikor lefoglaltam a szállást Donnersbachwaldban, akkor még nem lehetett tudni, hogy január első két hetében leszakad az ég ebben a régióban is olyannyira, hogy Planneralm napokra el lesz zárva a világtól. Viszont szerdán (01.16) már sütött a nap, így mi már száraz utakon autóztunk, csütörtökön pedig - szintén szikrázó napsütésben - ratrakolt pályákat élvezhettünk. Pénteken hajnalban és reggel azért a biztonság kedvéért még leesett 30 centi hó a hegyen, hátha kevésnek találjuk azt a két és fél métert, ami már ott volt, ezért aznap freeride (vö. Pókmalac) arénává változott az egész terep, de ezt is nagyon szerettük, különösen délután, mert akkor már újra sütött a nap. Szombaton kicsit megszeppenve keresgéltünk szabad parkolót 1/2 10-kor - ehhez nem vagyunk itt hozzászokva -, de a felvonóknál és a pályákon ez nem volt feltűnő, max. 1-2 perces várakozást jelentett délelőtt, délután pedig újra szinte elnéptelenedtek az immáron ismét simára ratrakolt pályák. A hóminőség a -12 és -3 közötti hőmérsékletnek megfelelően végig olyan volt, mint a mesében. A szállásunk nagyon színvonalas apartman volt az információs iroda épületében, a tanuló pályák közelében (a zöld "i" betű a térképen), teljesen meg voltunk vele elégedve. A gyerekek is beleszerettek a helybe :)

Sikerült a hosszú hétvégét itt tölteni. Utoljára három éve jártunk Lomnicon, azóta történt néhány jelentős fejlesztés, új pályák, új felvonó. Az időjárással nem volt szerencsénk, de szombaton az alsó pályákon (1-2-8-9-10-11) igazán jót lehetett síelni, a hegyen viszont sajnos sűrű volt a köd. A pályák egyáltalán nem voltak jegesek, viszont rendesen kifagytak, ráadásul volt rajtuk egy leheletnyi friss hó, remekül lehetett rajtuk hasítani. Annyit azért megjegyeznék, hogy gyerekekkel drágább ez a hely - síbérletről beszélek -, mint néhány lényegesen több pályával, jobb adottságokkal rendelkező osztrák pálya, mert a gyerekbérlet - ellentétben az ottani szokásokkal - nem a felébe kerül a felnőtt árnak, hanem közel háromnegyedébe (27/37). A szállásunkat szeretném a figyelmetekbe ajánlani, Wili Tatry apartmanház, szintén osztrák árakkal, de hibátlan minőségben, extrákkal, és egy nagyon kedves, angolul remekül beszélő, mindig elérhető, és segítőkész gondnokkal. Számunkra Lomnic legnagyobb előnye az, hogy kényelmes három óra háztól-házig, így időről-időre visszacsábulunk, ezzel a szállással ez még valószínűbb :) Kalandos volt ma az út hazafelé, no, nem Magyarországon, ahol sötét lila riasztás volt éppen, hanem Poprád és Dobsina között a hágón, ahol helyenként 20-30 centis hó borította az utakat, erős hófúvás közepette, néha a járgány elejét sem láttam, de vasárnap lévén még nem kezdtek hozzá a takarításhoz délelőtt 10 óra magasságában. Ez is Szlovákia :)

7-8 éve készültem ide, nézegettem a szállásokat. Tetszett, hogy közel van, hogy vannak hosszú erdei pályák, hogy van jól felszerelt, tágas gyerek terület, szóval messziről nagyon szimpi volt a hely. Viszont minden szezonban SSSC szezonkártya volt a zsebemben, az pedig ide nem volt érvényes - egészen a tavalyi szezonig, amikor is Riesneralm is csatlakozott az immáron csak SSC-nek titulált bérlethez. Végre a múlt hétre egy kicsi, ámde annál ütősebb társaság is összejött, így aztán uccu neki, irány Donnersbachwald :) Itt kiderült, hogy közelről legalább olyan jó a hely, mint messziről, sőt! De menjünk sorjában. Rossz beidegződés, hogy a "családi síterep" kicsi, elmaradott infrastruktúrával - főleg régi húzóliftekkel - rendelkező helyet takar. No, ez messze nem ilyen! A 30 kilométer pályát két négyes, és egy hatos szék szolgálja ki, amiből kettő párnás-buborékos, és csak az egyik négyes régebbi típus, de legalább az is rendelkezik gyorsító szőnyeggel. A pályák elképesztő jók, általában szélesek, változatos vonalvezetéssel, élvezetes letörésekkel, kanyarokkal, és ritka hosszúak! Beszélgetünk itt hosszú kék pályákról: az 5-ös konkrétan 7 (!) kilométer hosszú, közel 900 méter szintkülönbséggel, és sehol nem síút jellegű, vagy unalmas. Van egy piros variáció mellette - 15-ös és 6-os - ugyanezzel a szintkülönbséggel, de "csak" mintegy 5 kilométer hosszan. És a többi pálya sem pite: van klasszikus meredek, de ratrakolt fekete (3-as), van bucka pálya, freeride helyek, időmérős szlalom, és amit a kölykök a legjobban bírnak, pályaszéli ugratók sokasága :) A gyerek központ 4 hektár, és itt van Ausztria leghosszabb varázsszőnyege, ami 170 méteres, de van hosszú kényelmes tárcsás felvonó is a tanulóknak. A hütték hangulatosak, és barátságos árfekvésűek - általában persze magyar pincérekkel :D -, de van önkiszolgáló étterem is a Berghofban, ha valaki azt jobban kedveli. A barátságos árfekvés a napi jegyre is vonatkozik, ami mindössze 41 ajró felnőtteknek. Ez a visszafogottság a szállás árakban is megjelenik, Donnersbach-ban laktunk egy minden igényt kielégítő, tágas, modern, két fürdőszobás, jól felszerelt apartmanban 17 ajró/fő/éj áron főszezonban (plusz Dagobert 3 ajró/éj áron :D) A családi kedvencünk Fanningberg, ahová minden évben visszatérünk, de ez a hely is ugyanarra a polcra került. Családok számára nem nagyon tudok jobb helyet ajánlani, de gyerekek nélkül is kiváló a terep ;)