A TERVEZETT SÍ- ÉS SZABADIDŐKÖZPONT TERMÉSZETVÉDELMI HATÁSA A NORMAFA TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE Tanulmány 2013. szeptember
https://www.mme.hu/binary_uploads/sajtoanyagok/Normafa_tanulmany_2013.pdf
Részletek:
A Normafa a Budai-hegység talán egyik legszebb pontja, nem csoda, hogy igen kedvelt kirándulóhelye a fővárosban élőknek…
... Már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt, télen pedig sí- és szánkópályának használták. Ez utóbbi miatt a zömmel északias, meredek oldalakat évente rendszeresen lekaszálták, viszont nem legeltették. A Budai-hegység különleges elhelyezkedése, sajátos éghajlata és kiemelkedő fajgazdagsága, valamint a kíméletes, de folyamatos használat csodálatos, magasfüvű, zárt erdős-sztyepréteket hozott létre.
…Gyepek és ligetek, a biológiai sokféleség egyik utolsó bástyája a fővárosban…többek között a fokozottan védett csíkos boglárkalepke (Polyommatus damon) egyetlen hazai élőhelye.
Az irtásrétekből lett kaszálók a 20. században sí- és szánkópályákká alakultak át, és a hazai sísport korai történetében jelentős szerepet játszik a Normafa. Ebben a korai időszakban jól megfért egymással a sport és a természetvédelem: a hagyományos módon kaszált, és nem intenzív módon sportolásra használt gyep hozzájárult a természeti értékek fennmaradásához.
…a havas hónapokban síelők, szánkósok és snowboardosok lepik el a Normafa lejtőit. Itt tartja hétvégeken edzéseiket a több síiskola, melyek egyébként a közelben műanyag pályákkal is rendelkeznek, ahol a gyerekek a hószegény napokban is tanulhatnak síelni….
A hómentes napokon a kirándulásé, túrázásé a főszerep, de a 21. században – a szabadidő eltöltésének jóval változatosabb lehetőségei miatt – ez már jóval kevesebb embert mozgat meg, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt. Természetvédelmi szempontból nagyobb kihívást jelentenek azok a – főleg downhill – kerékpárosok, akik letérnek a kijelölt útvonalakról.
…
A nem-intenzív – kizárólag a természetes hóra építő, minimális infrastruktúrát igénylő – síelés, a megfelelő időben történő kaszálással, valószínűleg továbbra sem jelentene természetvédelmi problémát. Sőt, jól ki tudnák egymást egészíteni, ahogy az korábban is történt.

Ahhoz azonban, hogy a Normafára tervezett sípálya gazdaságosan kihasználható legyen, több feltételnek is teljesülnie kell, és ezek a feltételek már kifejezetten ellentétesek is lehetnek a természetvédelmi célkitűzésekkel…
A hóágyúzás természetvédelmi kockázatai.
A hóágyú üzemeltetése speciális feltételeket igényel. … ...Megnövekedett energiafogyasztás...
Jelentősen megnövekvő vízmennyiség.
A felhasznált víz lehet összegyűjtött esővíz, „csapvíz”, vagy közvetlenül kinyert talajvíz. Összetételüket tekintveegyedül az esővíz elfogadható természetvédelmi szempontból, mivel a más forrásokból származó víz olyan„extra” anyagokat is tartalmaz (nitrogén, foszfor, klór), amelyek megváltoztatják a talaj tápanyag összetételét, illetve károsan hatnak az élőlényekre, így alapvetően befolyásolják a sípálya természetes növényzetének összetételét, ami jellemzően a fajok számának – így a biodiverzitásnak – a csökkenését jelenti (Rixen et al 2003).
Tápanyagmennyiség-növekedés
A „hógyártáshoz” szükséges víz (amennyiben nem esővíz) tápanyagtartalma hatással lehet a gyepek növényzetére, csakúgy mint a „hógyártáshoz” használt adalékanyagok. A hókristály-képződés elősegítése érdekében gyakran mesterséges adalékanyagokat alkalmaznak, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a természetes növénytársulásra, és így az állatvilágra is. Olyan baktériumokat, pontosabban az általuk előállított fehérjéket használnak, amelyek – sterilizálás után is – negatív hatással voltak a növények fejlődésére (Rixen et al. 2003). Emellett, nitrogén és foszfortartalmuknál fogva, a növényzet szempontjából műtrágyaként viselkednek, megváltoztatva a talaj tápanyag viszonyait. Laikusok számára ez akár pozitív hatásnak is tűnhet, valójában azonban az adott területen lévő talajhoz alkalmazkodott növénytársulás drasztikus megváltozását eredményezheti. Természetvédelmi szempontból ez azt jelenti, hogy a terület körülményeihez alkalmazkodott, ritkább fajok rovására, túlsúlyba kerülhetnek a tápanyagbőséget kedvelő, természetvédelmi szempontból kevésbé fontos, vagy éppen nem kívánatos, növényfajok (Wipf, 2005). Mindez természetesen az állatvilágra is kihat.
Emellett a sílécekhez használt wax, és lokálisan a gépekeből esetleg kikerülő olaj, illetve egyéb vegyianyag szennyezés okozhat szennyezést.
Eltérő hóminőség
A hóágyúk által előállított hó ötvenszer keményebb, és négyszer sűrűbb, mint a természetes hó11. Így nehezebben olvad, és ennek is köszönhetően, az Alpok egyes hóágyúzott sípályáin átlagosan 19 nappal hosszabb ideig van hó, mint a hóágyú-mentes pályákon (Stöckli & Rixen, 2000). Ennek következtében a növények vegetációs ideje ennyivel rövidebb, ami befolyásolja magképzésüket, „versenyképességüket” más fajokkal, így túlélési esélyüket a területen. Emiatt felborul a növényfajok között jelenleg meglévő egyensúly, és ez – mivel a növények
egyben táplálékforrást is jelentenek – az állatfajokra is hatással lesz. Mindez egyes fajok eltűnéséhez, mások megjelenéséhez vezethet, azonban a pontos következményeket nehéz megjósolni. Az valószínű, hogy a területen jelenleg megtalálható szubmediterrán fajelemek nem fogják kedvezően fogadni a változást.
Olvadás, megváltozó mikroklíma
A hóágyúzott területeken átlagosan kétszer annyi hómennyiség található, mint a hóágyú-mentes területeken (Wipf, 2005). Nyilvánvaló, hogy a megváltozott hómennyiségnek fizikai hatásai is lesznek. A Normafánál lévő gyepek speciális mikroklímával rendelkeznek, köszönhetően a kitettségnek, az alapkőzetnek, és a gyepeket körbevevő erdőknek. A területre engedett plusz vízmennyiség várhatóan hatással lesz a mikroklímára, nedvesebbé, és hűvösebbé téve azt a tél végi – tavaszi időszakban.
A fás vegetáció és a gyepek arányának megváltoztatása – a fás ligetek kivágása – szintén hatással lesz a mikroklímára, ennek mértéke és iránya azonban függ a kivágandó ligetek arányától és elhelyezkedésétől
Erózió
Az extra hómennyiség olvadáskor növelni fogja az eróziót az ösvények mentén, és extrém esetekben (például a tavaszi esőzésekhez hozzáadódva) gondokat okozhat a pálya alatt fekvő utcákon, illetve a csatornarendszerben.
Zaj, éjszakai világítás, emberi jelenlét növekedésével növekedni fog az eldobott szemét mennyisége stb…