Hétvégén Lomnic és Csorba-tó volt a program. Legalább 20 éve jártam itt utoljára. A Lomnici-nyereg még mindig kemény. Szikrázó napsütés, a meleg miatt kásás lett a hó 11 utánra, délre kipurcantam. Jó ez a freeride is. Kevés a síelhető km, nem elég változatos a pályarendszer, a nyeregbe vivő kettes szék lassú. A szintkülönbség megfelelő. Nem ment alulról a hatos szék, a régi rozoga négyes kabin nem győzte nyitáskor a szombati lelkes tömeget. A Csorba-tó puccos, de gyakorlatilag egy pálya van, ami fent elágazik ketté és lent megint ketté, még megfelelő szintkülönbséggel. Kellemesen síelhető pálya, de egész nap csak ez? 11-ig itt is bírta úgy-ahogy a meleget a hó, de aztán kása. Délben sorra jelentek meg a rövid nadrágos gyerekek. A Furkota pályán, felső elágazás, verseny volt, tovább szűkítve az amúgy is szegényes pálya kínálatot. A két szék elbírta a nem igazán számottevő tömeget. Szeretem a tavaszi síelést is, jót csúsztam, de meg sem közelíti, hangsúlyozom az én igényeim szerint, a Chopokot. Hétvégére lehűlés, irány a Chopok!