Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Csődben a hazai síterepek? Gondolatok egy gyönge síidény után

ÜZENETEK (17)Időben csökkenő Időben csökkenő
Skiarena Eplény
10 élménybeszámolót írt
10
17 éve tag
2007.04.25. 12:04
És tegyük hozzá: napi 100m3 hó (jég) sípályára enyhén szólva nem elegendő. Nálunk az egyes pálya alsó szakasza 1,2-1,5 ha. Télen 4000m3 hó is kevés volt, igaz az egyetlen nyitott napon már jelentős pluszban lehetett síelni. De nyilván akkor használnánk a snowboxot, amikor plusz van és a jég is olvadásnak indul. Hány darab kellene ebből Eplénybe? Min 10 db? Ez 25 misi egy hétre! Ez nem a fejlesztők és a Mo-i síelők zsebére van szabva. Összehasonlításképp: egy nagyobb teljesítményű Lenko-nak (540-es) 81m3/óra is lehet a kapacitása (persze csak -10-nél és 35 BAR nyomáson).
Én azt hiszem, hogy a snowbox nem erre a célra készült. A jóval nagyobb kapacitású IDE-vel kapcsolatban is vannak kételyeim. Az egyébként egy elavult víztisztító (só kivonó) technológia Izraelből. 30-35 éve használták. Most elővették, mert hógyártási célra megfelelő lehet. Szerintem ez sem térül meg soha. Beltéren esetleg.
vasssy
1780 élménybeszámolót írt
1780
18 éve tag
2007.04.25. 10:40
Bocs! Látom ugyanaz az oldal! :-)
vasssy
1780 élménybeszámolót írt
1780
18 éve tag
2007.04.25. 10:39
Komolynak néz ki a gép, az biztos! Én ezt találtam róla:
http://www.snowbox.info/
Vételi árat nem találtam, csak bérleti díjakat: 1300-3000EUR/nap.
Azért az komoly!
http://www.snowpromotion.de/cms/fileadmin/user_upload/pdf/SB_Mietpreisliste_2006.pdf
TZoli
1157 élménybeszámolót írt
1157
20 éve tag
2007.04.25. 08:46
Teljesen ismeretlen volt számomra, hogy mi is az a snowbox, ezért rákerestem. Bekopizok ide egy elég jó oldalt róla, hátha másnak is hasznos lehet:
http://www.snowpromotion.de/cms/index.php?id=192
Ajánlom a SnowBOX alatti application-t vagy a referencia-t. A képek azok nagyon jók, de ez tényleg valami darált jeget gyárt, ami utána a tömörségtől függően lassan olvad. Ahogy elnézem, valóban hasznos lehet egy bemutató előkészítéséhez, vagy egy síugrósánc befedéséhez vagy egy világverseny megmentéséhez.
Stani
5443 élménybeszámolót írt
5443
Admin
2007.04.24. 22:49
Na ez már valami! A 20-25 hóágyú már tényleg szép lenne, főleg ha ezzel a határértékeken történő hóágyúzással is próbálkoznátok. Persze ehhez alacson y páratartalom is szükséges, de ez a tél folyamán azért nem ritka, főleg, ha egy Szibériai (pl) magasnyomás állandósul, akkor elég száraz szokott lenni a levegő,igaz jó hideg is.
Felreppentek olyan hírek,hogy a Sípark Snowboxxal fog próbálkozni (+35 fokig tud "havat" csinálni). Ez mind szép és jó, bár egy snowbox áráért mennyi hóágyút is lehetne venni? Sokat...
Na meg a Snowbox az IDE SM és társaik ún. "crushed-ice"-ot állítanak elő. Hogy mi ez? Télen kaparjátok le jégkaparóval a szélvédőt, na kb ilyen a crushed ice. Csúszni csúszik, meg fehér is, meg hideg is, de mégsem az igazi. A barna rétnél persze 1000x jobb.
Ettől a téltől nem szabad visszariadni, hiszen az elmúlt jónéhány év tele inkább a téliesebb arcát mutatta, Reméljük a következő hasonló tél majd csak 100 év múlva lesz esedékes :)
vasssy
1780 élménybeszámolót írt
1780
18 éve tag
2007.04.24. 16:24
Tényleg nagyon szépek a képek, nem is mondtam azt, hogy nem tetszik. Győrből nézve a Mátra és a Bükk sajnos viszonylag messze van de télen/nyáron szoktunk menni a Bakonyba kirándulni. Eplény kb 65km tőlünk és előbb is írtam, hogy ha lehetett volna valóyzínűleg viszonylag gyakori látogató lettem volna ott 7végente, mert ha nem is 5-10perc busszal, de mégis közel van, akár egy délelőtti/délutáni vagy esti sízésre is érdemes elmenni, ráadásul nem is 3-400m-es, hanem majdnem km hosszú, egész változatos pályák vannak.
Igaz, hogy sem sítereppel, sem balatoni étteremmel vagy stranddal nem rendelkezem, de szerintem nem tévedek sokat, ha azt mondom, hogy egy éttermet vagy egy strandot üzemeltetni 3 hónapig azért némileg kisebb költséggel jár mint 50 hóágyút, felvonókat pályakarbantartó gépeket üzemeltetni ugyanennyi ideig. Ha nyáron 35 helyett csak 24 fok van, valószínűleg kevesebb lesz a vendég és a bevétel, de nem igényel extra áramot, vizet és gépeket, hogy aki ilyenkor is füdeni akar az fürödhessen. Viszont egy gyenge télen, ahhoz hogy az egyébként mondjuk a meleg miatt kevesebb síelőt kiszolgáld, rengeteg plusz energiára/pénzre van szükség. Szerintem.
De természetesen nagyon örülök az eplényi fejlesztéseknek (más terepek fejlesztésének is örülnék) és remélem, hogy a következő teleken tudnak majd gazdaságosan működni.
admin2
482 élménybeszámolót írt
482
Moderátor
2007.04.24. 15:45
A kékesi fotókat befűztük a galériába is, itt kényelmesebben végig lehet nézni:
https://sielok.hu/fotoalbum/kekesteto2006/galeria
Kócos, ha kéred a valódi neved feltüntetését kérjük írd meg és odaírjuk a fotókhoz.
sielok
TZoli
1157 élménybeszámolót írt
1157
20 éve tag
2007.04.24. 14:56
Megvan. Gyönyörű képek! Ez volt az az időszak mikor mentünk a Mátrában az országuton és feletünk összeértek a fehér fák, körbe minden hófehér. Azt mondja a Nejem: most benne vagyunk a habostorta közepében.
vasssy
1780 élménybeszámolót írt
1780
18 éve tag
2007.04.24. 14:05
https://sielok.hu/forum/viewtopic.php?t=1148
lapozz a 2. lapra
Kócos képei az oldal alja felé 2006. 02. 28. dátummal.
TZoli
1157 élménybeszámolót írt
1157
20 éve tag
2007.04.24. 13:35
Félreértés ne essék, én is jobban szeretek napsütésben sielni, mint keményre fagyott hidegben. Az idei márciusi sielésünk életem egyik legjobb élménye volt (pár kép lent a rövidujú pólos sielésről). Napközben a levegő hőmérséklete 15-20 fok fölé is felment. De! Délutánra már visszahült (2000 m felett voltunk), estére fagyott, éjjel mentek a hóágyuk. Tehát nem beszélhettünk tartós meleg időről, reggelre újra csodálatosak voltak a pályák.
Üdvözölni tudom és teljesen mellette állok az eplényi véleménynek. Megértem Stani-t, aki a sielésből szeretne megélni és számára esetleg katasztrófát jelent egy ilyen szezon itthol, de ezt kell tudomásul venni, ez van. A klimakutatók sem azt mondják, hogy minden energiával próbáljuk meg a megpróbálhatatlant, hanem hogy próbáljunk meg alkalmazkodni a változásokhoz. Azzal kell tisztában lennünk, hogy a környezet védelme nem a természet, hanem az emberi élhető környezet védelmére kell, hogy irányuljon. A sivatag is, meg a kőszikla is a természet része. A természet nem szorul a mi védelmünkre. Ha nem megfelelő módon alakítjuk át, ki fog vetni magából és Neki vannak évmilliói, hogy újra visszaalkuljon élhető formára. Csak akkor lehet, hogy mi már nem leszünk itt.
Kócos! Hol vannak azok a képek? Nem tudom hol kell keresni.
Hutte.jpg
Plose20070314.jpg
Picur-Hutte.jpg
Skiarena Eplény
10 élménybeszámolót írt
10
17 éve tag
2007.04.24. 11:04
A balatoni hasonlat szuper. Olyan a hóágyúzás, mintha gigantikus merülő forralókkal kellene a Balaton vizét melegíteni annak érdekében, hogy hosszabb legyen a szezon. Abban azonban megegyezhetünk, hogy 2 hónap szezon tuti a Balatonon. Ugyanez - sajnos - egyetlen magyar sípályáról sem mondható el. Ezért kellenek elősorban hóágyús fejlesztések, és ezért lesz drága (közel európai szintű) a síbérlet. Miközben tényleg nem tudunk alpesi csúcsokat és légszomjat produkálni. Nálunk kicsit többet kell tenni azért, hogy síelhetővé varázsoljuk a pályákat.
Adalékanyagok érdekes módon csak Svájcban megengedettek- Európában. Minden egyéb helyen tiltott, ráadásul a snowmax hatásáról komoly viták folynak, egyesek placebo hatásról, mások 4-10% hatékonyság javulásról beszélnek. Eplényben biztosan nem lesznek adalékanyagok, a meglévő csodálatos környezet védelme sokkal fontosabb.
Kint voltunk az Interalpinon és kiderült: csodák továbbra sincsenek. Akár a snowbox, akár az IDE-snowmaker megfizethetetlen, működtetése véleményünk szerint nem gazdaságos.
A megoldás valóban az amerikai típusú hóágyúzás lehet: azaz a szívattyúk kapacitását a kérdéses minusz 1-2 fokos hőmérsékleten is maximálisan kihasználni.
Ennek viszont a villamos energia kapacitás szab határt. Mi Lenko ágyúkat használunk és 540-esekből tervezzük a további bővítéseket. Egy darab (azon kívül, hogy 30 000 Euró) 25KW villamos teljesítménnyel bír. Ebből 50 darabot, 2 darab 630-as trafó sem tudna megtáplálni és akkor még nem ejtettünk szót a szívattyúkról (nálunk 220KW) és a liftekről.
Mindezek ellenére mi is gondolkodunk az 1-es pálya alsó szakaszának tornyos ágyúkkal történő betelepítésére. Reméljük, hogy ha nem is 50, de 20-25 hóágyúval várhatjuk a következő szezont (16 már biztos).
Néhány gondolatot engedjetek meg a hőmérsékletről is. Mindannyian ismerjük a globális felmelegedési jelenségeket. Ezek azonban nem 4-8 fokos felmelegedést jelentenek. Eplényben a januári átlaghőmérséklet (méréseink alapján) 9,5 fokkal volt magasabb, mint 2006-ban. Engem aggodalommal tölt el az a tény, hogy február, március és április is 4-5 fokkal melegebb hőmérsékletet produkált a sokévi átlagnál.
Van valakinek pl. decemberig előrejelzése?
Stani
5443 élménybeszámolót írt
5443
Admin
2007.04.23. 21:51
Tzoli: természetesen maga a Snomax nem a direkt baktérium, mivel a baktérium becses neve Pseudomonas syrange, ami a Snomax hatóanyaga, sry ha félreérthetően fogalmaztam.

Vasssy: úgy gondolom, hogy a magyar sípályák sohasem vehetik fel a versenyt az Alpokkal (pl), mivel ehhez sokminden hiányzik, leginkább egy két, háromezer méteres hegy. De nem is ez lenne a céljuk, hiszen néhány 300-400 m hosszúságú pályán egy hétig halálraunná magát az ember. De a hósport, a sísport közelebb hozása az emberekhez c. fejezetbe tőkéletesen beleillene. Arról meg nem is beszélve, hogy beülsz a kocsiba v felszállsz a buszra és 5-10 perc alatt ott vagy a sípályánál (pl munka előtt, után, helyett:))
Kétségkívül a klímánk nem a legideálisabb ehhez, de ha teszem fel a Síparkban 50 hóágyú lenne (ennyi vélhetően soha nem lesz), akkor az idei szezont Karácsonytól a hosszú hétvégig (márc 15-18.) végig tudták volna vinni, s nem csak egy kezdőlejtővel 33 napot kreálni. Bár a hóágyúszám és az időjárás; az idei "tél" tudatában ez is elismerésreméltó!
Biztos vannak ennél nagyobb üzletek is, de egy balatoni étterem, strand üzemeltetése mennyivel jobb üzlet? Hiszen az is csak szezonális, ráadásul a Balatonon nagyon optimistán max. két hónap a fürdőszezon.
kócos
1234 élménybeszámolót írt
1234
19 éve tag
2007.04.23. 20:50
vasssy-nak: Figyelmedben ajánlanám a 2006.22.28-án feltett képeimet, amit Kékesen készítettem.
"Nem tudom, másnak e táj mit jelent?..."
vasssy
1780 élménybeszámolót írt
1780
18 éve tag
2007.04.23. 19:34
Nekem személy szerint semmi problémám a plusz fokokban síeléssel. Természetes hó is létezik még plusz fokokoban is és szerintem nagyon kellemes dolog egy napsütötte hegyoldalon pullóverben síelni.
Stani azt írja, hogy "A legideálisabb az lenne, ha minden hazai "hegységben" legalább egy Sípark szintű hely jönne létre". Ez valóban szép lenne, de ez nem csak azért utópisztikus, mert "hiszen még mindig jónéhány sípályán az a fejlesztés, ha egy helyett kétszer kaszálják le a füvet", hanem azért, mert azért ilyenek a "fejlesztések", mert valószínűleg a vállalkozók és befektetők lehet, hogy bizonytalannak tartják ezt a területet. Egy Sípark, vagy az eplényi Síaréna méretű terep hóágyúkkal, az ehhez szükséges egyéb felszerelésekkel, megfelelő infrastruktúrával való ellátása azért nem olyan kis összeg, gondolom sokan félnek, hogy nem térül meg a befektetés. Szerintem több okuk van rá, hogy ezt gondolják.
Itt van például az évi átlaghőmérséklet emelkedése, ami tagadhatatlan. Még ha ez a dolog úgy működne, hogy minden évben emelkedik 0.1 fokot a Januári átlaghőmérséklet, akkor kiszámíthatóbb lenne, de nem így van. Egyre inkább úgy tűnik, hogy kiszámíthatatlan, rapszódikus lesz az időjárás. Egyik évben rekordtél, utána 1-2 évig lehet, hogy semmi. Ez egyenlőre e magasabban fekvő, illetve kedvező fekvésű helyeken még nem akkora probléma. Például szlovákiában is vannak 1000m alatti síterepek, ahova még ezen a télen is jutott a természetes hóból, ha nem is annyi és nem annyi ideig mint máskor. Ott van pl. Velka Raca, amit Szlovákia egyik legdinamikusabban fejlődő terepeként emlegetnek, magassága hasonló pl. a Kékeséhez.
Másrédzt pedig biztosan vannak sokan olyanok, akik a hazai pályák helyettmindenképpen inkább a külföldi pályákat, mivel úgy gondolják, hogy ár-érték arányban jobban jönnek ki, ha egy szomszédos országban síelnek. Egy színvonalasra fejlesztett magyar terepen már nem lehetne sokkal olcsóbb jegyeket adni, az emberek többségének ide is utaznia kell, nem beszélve a magasabb hegyvidékek által nyújtott igazi magashegyi élményről fenyőerdőkkel, erdőhatár feletti pályákkal, kilátással stb.
Részben ide kapcsolódik:

Feladó: Stani
Dátum: 2007.03.02.10:32
Tárgy: Re: síeRTél (Avagy siralmas sí-műsor az RTL-en)
"Én is síztem már a Mátrában, de valahogy az nem az igazi. Ha egy ülőfelvonót építenek, akkor sem lesz az. Hiányzik az igazi alpesi hangulat; a lebilincselő panoráma, a csodálatos hegyek, a mélyen behavazott fenyőerdő, a napbarnította faházak, a népviseletbe öltözött kiszolgálók stb stb. Msztistván ahogy Te is mondtad arra jó, hogy az ember megtanuljon sízni, bár azért egy alpesi környezetben a tanulás is nagyobb élmény.
Attól, hogy az állam támogatná a síközpontokat nem síelnének többen, mivel a Sípark is osztrák árakkal dolgozik. Így aki nem tudja megfizetni a külföldi, adott esetben osztrák síelést az a Síparkot sem tudja, s a többi hasonló létesítményt sem (ha ilyen még lenne hazánkban, talán idővel majd Eplény). Ha a D&G parfümöt nem tudod Párizsban megvenni, akkor a Váci utcában sem fogod."

Én is így gondolom, legalábbis részben. Kint voltam Eplényben, amikor 1 napra sikerült kinyitniuk, és mentem volna többször is, ha sikerült volna nyitva tartani, mert közel van, de igazából síeléshez (is) jobban vonzanak a magasabb hegyek.
Könnyű dolga van a finneknek, hiszen ha találnak egy dombot, arra nyugottan építhetnek sípályát, mert decembertől április közepéig biztosan van hó...
TZoli
1157 élménybeszámolót írt
1157
20 éve tag
2007.04.23. 13:05
Mindenáron síelés?

Érdekelt ez a SOMAX dolog, úgyhogy utánaolvastam, hogy mi ez. Ez valójában nem az elpusztított baktérium, hanem egy, a levegőben velünk élő (40 db/m3 átlagban egy kanadai felmérés szerint) baktérium végterméke, egy protein, ami a vizmolekulák aggregációját segíti elő megfelelő hideg időben megfelelő minőségű hóvá. Nagyiparilag ezt a proteint fermentációval, azaz a baktérium élőtelepét megfelelő módon etetve, levegőztetve termeltetik, míg a telep él, aztán a telepet újra felélesztve (beoltva) kezdik előlről. A termelt proteint pedig megtisztítják, szárítják, liofilizálják, csomagolják stb... Aztán hozzákeverik a hóágyuzandó vizhez. (Sajtot is meg a sört is meg sok mást (pl gyógyszereket) is fermentációval állítanak elő.
Ha valaki eseteleg többet tud róla, mint amit itt hirtelen összeolvastam, nem haragszom meg ha kijavit.
Hogy ez károsítja-e a környezetet? Nem tudom. De gondolom nem jobban mint a sajtgyártás vagy sörgyártás vagy a gyógyszergyártás. De az iagazság az, hogy nem is érdekel. Egyszerűen csak nem akarok tartós plusz talajmenti hőmérsékletek esetén sielni. És hülyeségnek tartom, ha valaki ezt erőlteti.
Természetesen más hócsináló trükkök is vannak. Az ammóniumnitrát pl emeli a viz fagyáspontját. Ez kis mennyiségben műtrágya, kedvez a növények fejlődésének, nagy mennyiségben kiéget mindent, a talajvizbe jutva mérgező, különösen a gyermekekre nézve. Most aztán lehet vitatkozni, hogy ez káros vagy hasznos a környezetre nézve.
Szerintem amit feleslegesen erőltetünk, az elöbb utóbb károssá válik.
Stani
5443 élménybeszámolót írt
5443
Admin
2007.04.20. 11:46
https://sielok.hu/magyar2007.htm

Nos igen, itthon valóban katasztrófa közeli állapotokat teremtett az idei síszezon. De ezen nincs mit csodálkozni.
Hóágyú nélkül egy ilyen télen lehetetlen bármit is alkotni. De a kultúrált sízés megteremteséhéz egy átlagos (sőt átlagfeletti) télen is szükség van rájuk.
A magyar síterepek, nevezzük inkább sípályáknak esetében a többség nem rendelkezik hóágyúval. S a hóágyúkon, most nem azt értem, hogy van egy vagy két darabom, mert az leginkább arra megfelelő, hogy a már meglévő természetes havat egy kicsit feljavítsuk, a meleg időben barnuló részeket betapasszuk.
Síparknak a hat hóágyúja is arra volt elég, hogy egy háromszáz méteres sípályát úgy ahogy behóágyúzzanak, s harminc napig (nem folyamatosan, hanem részletekben) nyitva tartsanak.
Hazai sízésről csak is jól kiépített hóágyúrendszer mellett beszélhetünk. Amig ez nincs meg, addig felesleges bármilyen fejlesztésekbe is belekezdeni, hiszen mit ér egy csillogó-villogó új felvonó, ha a vendégeket hó helyett barnás-zöldes rét fogadja.
S most itt nem arra gondolok, hogy bagóért veszünk egy igencsak kimustrált 20-30éves hóágyút, amit gazdaságosan legfeljebb valahol Grönland környékén lehetne működtetni.
Ahogy a technika, úgy a hóágyú piac is rohamosan fejlődik. A mai modern hóágyúk már akár enyhe pluszfokok mellett is képesek műhavat gyártani!!!
Ráadásul vannak olyan adalékanyagok, amelyek segítségével szintén valóssággá válik +3, +4 C fok mellett a technikai hó előállítása.
Természetesen a technikai hó előállítása -4 C foktól lefelé és 80 %-os páratartalom alatt lesz először gazdaságos. Ez felett már nagyobb energiát igényel, ill. ugyanannyi idő alatt kevesebb hó készítésére nyílik lehetőség.
Tehát az tévhit -amit néha a síterepek üzemeltetőitől is lehet hallani- , hogy csak -3, -4 C foktól lehetséges a hóágyúzás.
A szakmában elismert és sok helyen használt adalékanyag a Snomax. A Snomax pontosan a magasabb hőmérsékleteken (határértékeken) történő hóágyúzás gazdaságosabbá tételett hivatott javítani.
A Snomax esetében mellesleg egy baktériumról (fehérjeforrásról) van szó,amit használat előtt elpusztítanak, s így keverik a felhasználandó vízbe.
Bár sokan ellenzik a használatát, de környezetkárosító hatását eddig egy vizsgálat sem igazolta, sőt éppen az ellenkezőjét, vagyis egy ártalmatlan adalékról beszélünk.

A másik az, hogy nem egy olyan síközpontba kell tanulmányútra menni, akik az idei szezonban a tehetetlenség iskolapéldái voltak.
Annabergről beszélek, ahol mindössze a párszáz méteres libalegelők üzemeltek alkalmanként.
Hanem -továbbra is határközelbe maradva- el kell látogatni két olyan helyre, ahol az idei szezonban Karácsonytól Húsvéthétfőig folyamatosan lehetett síelni (Stuhleck és Hirschenkogel), s ahol még március végén is készek voltak a hóágyúkat beindítani.

Másrészt több tanulmány is igazolta, hogy a karácsonyi időszakig 12 potenciális nap áll a műhavazás gyártására. Tehát minden egyes napot, éjszakát, amikor a hőmérsékletek megengedik ki kell használni a hóágyúzáshoz, s nem arra várni, hogy mikor jön egy 10 napos hideg az oroszoktól. Mert az nem mindig jön (ld idei tél).


Persze biztos lesz néhány elvetemült környezetvédő, aki ellenzi a hóágyúzást, talán még oda is láncolják magukat a hóágyúkhoz , esetleg látványosan a ratrak elé fekszenek.
Nem szeretném kifigurázni őket, csak egy következő kérdést tennék fel:

Miért nincsenek ott tüntető módban az épülő golfpályáknál, amiknek zöld gyepe nem kevés vizet kíván?
A technikai hó köztudottan elolvad, újra bekerülve a természetbe (víz körforgása c. fejezet, ált. isk), ez a golfpályáknál nincs meg...

Az utóbbi években valami elkezdődött, néhány vállalkozó fantáziát lát a honi síelésben. Látványos fejlesztések Síparkban, Kékesen és a Bakony rengetében. A legideálisabb az lenne, ha minden hazai "hegységben" legalább egy Sípark szintű hely jönne létre, ez a jelenlegi állapotokat figyelembe véve meglehetősen utópista elképzelés, hiszen még mindig jónéhány sípályán az a fejlesztés, ha egy helyett kétszer kaszálják le a füvet, persze ez is valami...

Fontos azt is leszögezni, hogy a 05/06-os szezonra nem szabad építkezni, hiszen olyan szezon, ha 100 évenként 2-3x előfordul, az jónak mondható.

". Tehát az idei tél nem valami tartós melegedés jele."

A meteorológiai megfigyelések óta (1850-1900-as évek eleje) gyakorlatilag folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet, az egész Világon, ezalól MO. sem kivétel!
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.