Menü ≡
ROVATOK    HÍREK    HÓJELENTÉS    WEBKAMERÁK
TÉLI SPORTOK    FELSZERELÉS    GALÉRIA
JÁTÉK    AKCIÓK    FÓRUM    SZAKÉRTŐK
h i r d e t é s
h i r d e t é s
SÍTEREPAJÁNLÓ
Kreischberg - Murau
A magyarok kedvenc síterepe! 42 km kezelt sípálya, 13 lift!
Rauris
Titkos tipp családok részére!
Új kiskabinos lift decembertől!
Lachtal
Hóbiztos sízés 1600 és 2222 m közötti magasságban
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
Kövess minket: facebook twitter googleplus youtube

Hasznos tanácsok a téli sportok fotózásához

2011.01.06. | Frissítve: 2016.01.02. | Szerző: Horányi-Névy András
Hasznos tanácsok a téli sportok fotózásához A felhők fölé érve a felvonóból körbepillantva a lélegzetelállító látványt legszívesebben minden érzékszervünkkel megragadnánk, hogy hazaérve újra és újra megcsodálhassuk, és megoszthassuk másokkal is a szépséget, akik nem voltak velünk. Cikkünkban tanácsokat adunk az igazán jó téli képek készítéséhez.
Gyönyörű, hóval borított hegyek hevernek a lábaink előtt. Ám nemcsak a tájat, hanem a lejtőn lesiklás legszebb pillanatait, a gyerekek fantasztikus ugrásait a parkban, mind-mind szeretnénk viszontlátni, hogy örök emlékek maradjanak.

Mi sem egyszerűbb, hiszen manapság már mindenkinek van fényképezőgépe!? Valóban ilyen egyszerű lenne megragadni ezeket a ritka pillanatokat, és hazatérve, mikor a számítógépen visszanézzük, ugyanazt a fenséges látványt, vagy szép akciót látjuk viszont? Nem feltétlenül, sőt, gépünk automata funkcióira hagyatkozva sajnos a legtöbbször csalódás ér – a látvány, a színek meg sem közelítik a látottakat, a sízés legjobb pillanatai, az ugrások csak elmosódott képek formájában köszönnek vissza a monitoron vagy az előhívott képeken. A hó fehér helyett szürke, az ég fakókék, és még hosszan sorolhatnánk, mi nem „stimmel” a valósághoz képest. Nem kell azonban profi fotósnak lenni ahhoz, hogy igazán jó, élethű, éles képekkel térjünk vissza a hegyekből.

A fényképezőgépek mára igazán okos szerkezetek lettek. Mini számítógépek, külön processzorral, fénymérővel, automata élességállítással, mozgókép-rögzítéssel. Ne hagyjuk azonban, hogy a sok-sok extra megtévesszen: azt, hogy mi hogy szeretnénk viszontlátni a valóságot a képeken, nem tudja kitalálni. Egy előre programozott funkciót híven teljesít a masina, ami sokszor segítség, néha azonban ellenünk dolgozik. Cikkünk segítségével a kezdők és a haladók is számos jó tanáccsal felfegyverkezve vághatnak neki a hegyek izgalmas világának, hogy szebbnél szebb képekkel térjenek haza.

Kompozíció

Sok-sok könyvet meg lehetne tölteni a fotózás egyik legszubjektívebb, mégis legfontosabb témájával, a kompozícióval. Mégis, rendkívül fontos megismerni az alapjait, mert leginkább ez különbözteti meg az átlagos képet a jól sikerült fotótól. A legjobb pillanatok, a legviccesebb jelenetek, a legnagyszerűbb látványok is sokkal ütősebbek lesznek az elkészült képen, ha tisztában vagyunk néhány kompozíciós alapszabállyal. Mélységekbe menni cikkünk keretein belül nem tudunk, következzen tehát néhány hasznos tipp.

Fontos és szükségtelen képelemek: Minden fotó elkészítése előtt döntsük el, mi lesz a kép fő témája. A havas táj? A pályán száguldó síző? A forralt bor az asztalon? Amint eldöntöttük, fontos, hogy a leghangsúlyosabb elemként szerepeltessük a képen, és minden egyéb elemet, ami nem tartozik oda, vagy elvonja a témáról a figyelmet, zárjunk ki a képből! Ha a tájra szeretnénk összpontosítani, ne hagyjunk szanaszét heverő síléceket, vagy a körülöttünk állók képbe lógó sapkáját a fotó előterében. Ha síelő barátunk a főszereplő, ne hagyjuk elveszni a pályán hemzsegő tömegben, hogy utólag nagyítóval kelljen keresni a képen. Használjuk a zoomot, vagy menjünk közelebb a fotótémához. Keressük a legjobb helyet, ahonnan elkészülhet a kép, és nincs rajta semmi, ami elvonja a figyelmet a témáról. Perspektíva: Érdemes átgondolni, hogy honnan készítsük a felvételt, hiszen ugyanazzal a témával, de más háttérrel egész más végeredményt érhetünk el. Tegyük fel, hogy egy klasszikus képet, a pályán a kamerába mosolygó baráti társaságot örökítenénk meg. Egészen más lesz a végeredmény, ha a hegy felé fotózva a háttérben egy zsúfolt pálya látszik, vagy fordítva elhelyezkedve a környező hegyek, és a völgyben meghúzódó hegyi falu alkotja a hátteret. Ha közelről fényképezzük a csoportot, érdekes kép születhet, ha lehajolunk, és a földhöz közelről készítjük el a képet, így a társaság mögött főleg a kék ég fog szerepelni. Mindegyik kép egészen más végeredményt fog adni, gondolkozzunk tehát, mielőtt megnyomjuk a gombot.

Elhelyezés: Gyakori hiba, hogy fotóalanyunk minden képen a fotó kellős közepén jelenik meg, körülötte rengeteg felesleges térrel. Próbáljunk a fent leírtak szerint minél kevesebb felesleges teret hagyni a kép lényeges részei körül. Elképzelhető természetesen olyan szituáció is, ahol a fotóalanyon kívül a környezet is hangsúlyos, pl. a kietlen havas tájon keresztülsikló sífutó, ekkor szerepeltessük nyugodtan az őt körülvevő tájat a képen, hiszen ekkor a kép fontos részévé válik a környezet is. Egy hasznos tipp lehet, hogy a kép témáját helyezzük a kép kellős közepe helyett valamelyik harmadoló pontba (kicsit jobbra vagy balra a kép közepétől), így máris harmonikusabbá válik a kompozíciónk.

Színek, tónusok

A látvány gyönyörű, az ég ragyogó kék, a hó vakító fehér. Hogy tudjuk mindezt visszaadni a képen? A gépek kijelzőjén szerencsére azonnal megtekinthetjük az elkészült képet, amit használjunk is ki! Ne elégedjünk meg az első elkattintott fotóval, nézzük vissza, és változtassunk, ha nem vagyunk elégedettek a végeredménnyel!

Gyakori hiba, hogy a hó borította táj megtéveszti gépünk fénymérőjét, ami a látványt egy középszürke, nem túl világos, nem túl sötét képen igyekszik rögzíteni. Ha a hó a kép nagy részén látszik, a fényképezőgép alulexponálja, és fehér helyett szürke színű havat látunk viszont. Ekkor jön jól az expozíció-korrekció, amit gépünk menüjében beállítva +1, + 1.5-re állítva a szürkéből máris hófehér havat varázsolhatunk. A használati utasítás elolvasása bizony hasznos ilyenkor, hogy tudjuk, hol érhetjük el ezt a fontos funkciót. Az ellenkező eset, amikor egy esti fotón az ég színeit szeretnénk megörökíteni, sötét, sziluett-szerű hegyekkel az előtérben. Ilyenkor a gép szintén a szokásos közép szürkét igyekszik kiexponálni. Ha hagyjuk, a hegyek fekete sziluett helyett szürkék lesznek, előjönnek a részletek is a sötét képrészeken, ám az ég, ami képünk fő témája lenne, ragyogó színek helyett fakó és túl világos lesz.
Ilyenkor az expozíció-korrekciót negatív irányba kell állítanunk, hogy a sötét részek valóban sötétek maradjanak, az ég pedig színes és helyesen exponált legyen. Ha túl sötét a táj, vagy éjszaka szeretnénk fotózni, használjunk állványt, vagy támasszuk le a gépet valamire, így nem mozdul be a kép.

Akció!

Talán a legnehezebb, mégis legérdekesebb fotók magáról az akcióról, a pályán száguldó vagy a parkban ugrató sízőkről, snowboardosokról készülnek. Több nehézséggel is szembenézünk egy ilyen fotó elkészítésénél, hiszen nemcsak a mozgó témára való élességállítás nehézkes, de a gyors mozgás bemozdulás-mentes megörökítése rövid záridőt kíván. Zsebre dugható, kompakt fényképezőgépünkkel sajnos nem sok esély van egy ilyen kép elkészítésére, haladóbb, bridge- vagy pláne tükörreflexes géppel már sikerülhet.

Az élességállítás bizony nehéz tud lenni az első próbálkozásoknál. Ha gépünk tud követő-autofókuszt, amit a legtöbb tükörreflexes modell tud, állítsuk erre, és a fókuszt folyamatosan a fotóalanyon tartva kövessük a mozgást, miközben félig lenyomva tartjuk az exponáló gombot, és a legjobb pillanatban exponáljunk! Ekkor ugyanis a gép a síző közeledésekor mindig újra élesít, amint elmozdult előző helyzetéből, és nem fog kimozdulni az éles tartományból. Amennyiben nincs ilyenre lehetőség, próbálkozhatunk a klasszikus fókuszálással, de amint élesített a gép, exponáljunk, hogy még éles maradjon a síző. Utóbbi megoldás sajnos kompromisszum, de sikerülhet így is elkapni pár éles pillanatot.

A másik kritikus tényező akciófotóknál a záridő. A legtöbb lelkes fotó amatőr tudja, hogy a mozgás megállításához rövid záridővel kell dolgoznunk. Ezért fontos, hogy gépünk egy olyan üzemmódját használjuk, ahol látjuk és befolyásolhatjuk a záridőt. A legegyszerűbb megoldás erre a legtöbb gépen helyet kapó „sport” üzemmód, azonban itt sajnos csak reménykedhetünk a jó végeredményben, hiszen itt is a gép automatikájára bízunk mindent.
Hasznosabb, ha a fényképezőgép Av (azaz blendeautomatika) üzemmódjában fotózunk. Az Av mód lényege, hogy egy általunk megadott blendeértéken kiszámolja az ahhoz tartozó záridőt. Így egy tágabb blendét választva gyorsabb záridőt teszünk lehetővé, amivel megállíthatjuk a mozgást, nem fog bemozdulni a száguldó síző a fotón. A pontos záridőre nincs kőbe vésett szabály, annyit azonban elárulhatunk, hogy 1/1000 másodperces, vagy annál rövidebb expozícióval sikerülni fog „megfagyasztani” a pillanatot. Ezért tegyük a következőt: állítsuk Av-re a fényképezőgépet, a blendeértéket nyissuk ki minél tágabbra (vigyázzunk, ezzel csökken a mélységélesség, pontosan kell fókuszálni), és figyeljük, hogy a gép fénymérője milyen záridőt számol ki (megtudhatjuk, ha félig lenyomjuk az exponáló gombot). Ha ez túl hosszú, pl. 1/200-ad, nyissunk tovább a blendén, vagy növeljünk az érzékenységen (ISO-n). Általában a hegyekben a fehér havon azonban elegendő a fény, hogy alacsony érzékenységen (100-200 ISO), közepes blendeértéken megfelelően rövid záridőt kapjunk. Ha a keresőben látott érték megfelelő (pl. 1/1250), indulhat az akciófotózás.

Haladóknak

Akik komolyabban érdeklődnek a fotózás iránt, és beszereztek már egy tükörreflexes fényképezőgépet, korábban soha nem látott lehetőségekkel találják szembe magukat. A cserélhető objektívekkel és a nagyobb szenzorral sokkal jobb képminőséget, a fényképezőgép számtalan beállításával pedig jóval nagyobb kontrollt kapunk fotóinkhoz. A nagyobb szenzor biztosította kisebb mélységélesség kihasználásával szépen elmoshatjuk a hátteret, míg a sportoló, vagy a kép bármilyen egyéb témája éles marad. A lehetőségeknek csak a fantázia szab határt, néhány jó tanáccsal szolgálunk ezért csak a vállalkozó kedvű, haladó fotósoknak, hogy még érdekesebb képek születhessenek a téli vakáción.

A teleobjektív használatával nagyon közel hozhatunk tőlünk távol lévő dolgokat. Ez azonban nem csak arra ad lehetőséget, hogy a távoli hegycsúcsok pompáját megörökítsük minden részletével együtt. Amikor a szokásos csoportképeken túl vagyunk, és készítenénk néhány akciófotót síelő barátainkról, lehetőséget ad arra, hogy a síző a teljes képet kitöltse, még ha tőlünk 20-30 méterre is van. Ekkor ugyanis kivárhatjuk a lehető legjobb pillanatot, és akkor exponálhatunk. Az akciófotózásnál leírtak szem előtt tartásával biztosan sikerül néhány jó fotó! Ha nyitunk a blendén, a mélységélesség elég kicsi lesz ahhoz, hogy a háttér elmosódva jelenjen meg, így a figyelem a sportolóra összpontosul. Ideális teleobjektív viszonylag megfizethető áron minden gyártó kínálatában szerepel, például a Canon és Nikon 70-200 mm-es zoom objektívek nagyon sok helyzetben használhatók, és kiváló minőséget adnak.

A nagylátószögű objektívet sem csak arra használhatjuk, hogy a környező tájból minél több férjen bele a képbe. Ha akciót, pláne ugrást szeretnénk fotózni, egy nagylátószögű lencse használatával rendkívül dinamikus képet kaphatunk. Próbáljunk meg minél közelebb helyezkedni a fotótémához, ami a nagy látószög tulajdonságai miatt a képen nagyobbnak, hangsúlyosabbnak fog látszani, a háttérben lévő képelemek pedig jelentéktelenek, kicsik lesznek. Ha ezt még megspékeljük azzal, hogy a gépet a földhöz közel helyezzük, és alsó gépállásból fotózunk, "fölénk tornyosul" majd a sportoló, vagy még magasabbnak tűnik az ugrás. Pontosan ezt láthatjuk a következő képeken, melyek nagy látószögű objektívvel, földhöz közel tartott fényképezőgéppel készültek: Ne csak álló helyzetben fotózzunk, hasaljunk le, vagy emeljük a fejünk fölé a gépet az érdekesebb fotókért.

A környezetet is használjuk ki, hogy minél érdekesebb képek születhessenek. Ha látunk egy érdekes fát a pálya mellett, egy szűzhóval borított tisztást a felvonóból, próbáljuk "becserkészni" a kiszemelt területet, hogy még izgalmasabb képek készülhessenek. Ehhez sem kell feltétlenül rengeteg idő, vagy túlzott fotós elhivatottság. Egyszerűen tudatosan válasszuk ki a helyszínt a barátok megörökítéséhez, menjünk néhány kört a pályán, majd beszéljük meg a fotóalanyokkal, hogy hol kell elsíelniük. Nagyon hálás helyszín például teleobjektíves fotózáshoz a letörések teteje, ahol a pálya hirtelen lejteni kezd. Itt ugyanis tudunk úgy fotózni, hogy a háttérben nem a pálya, azaz a fehér hó jelenik meg, hanem a távoli, hóborította erdő, vagy a kék ég, ami sokkal érdekesebb látványt nyújt a síző mögött, mint egy egyöntetű fehér háttér.
2011.01.09. 23:47:22 davidpeter
Miért nem Tv-t használsz akció képekhez? Én rátolom egy ezred környékére, a rekesz meg had mászkáljon f2.8 és f8 között. Vagy jobban szereted a mélységélességet kontroll alatt tartani?

Egyébként még egy jótanács: ha sokat akarunk fotózni, vigyünk tartalék akkumulátorokat, mert a hidegben a gép akár még fele annyi képet sem tud rögzíteni, mint egy nyári napon.
2011.01.18. 20:21:52 Horányi-Névy András
A Tv üzemmódot azért nem használom, mert - ahogy te is írtad - a kis mélységélességet tartom fontosabbnak a konkrét záridőnél. Nem az a lényeg, hogy pont 1/1000-et exponáljak, hanem hogy valahol 1/800 és 1/2000 között, de pl. teljesen nyitott rekeszen készüljön a kép. Persze olyan is van, hogy direkt lerekeszel az ember pl. f11-re bizonyos szituációkban, de végig ezt tartom szem előtt, mert ez látszik az elkészült képen, nem a záridő.

Az akksis jótanács teljesen igaz, itt a síelők.hu-n megjelent már egy fotós tanácsadó cikk, ahol ezek a témák részletesen ki lettek vesézve, ezért ebben a cikkben inkább más irányból közelítettem meg a dolgot.

Köszi a véleményt.

Üdv:

Horányi-Névy András
2011.01.27. 15:34:27 merida
Még egy példa: lassú záridőt használva (svenkelve fotózva = követve a témát exponálás közben). Ilyenkor jól jön akár f16-os rekesz is a viszonylag hosszabb záridő miatt. Előnye a témát leveszi a háttérről (életlen háttér), dinamikus fotót kapunk érzékeltetve a sebességet, suhanást. A síelő sebességétől függ az expó hossza 1/10 s-al már nagyon szép dinamikus fotót kaphatunk. Hátránya gyakorlatot igényel, könnyen bemozdul, életlen lesz a főtéma is. Érdemes a gépet rátámasztani a síbotra stabilan fogva a gépet.
2013.10.02. 17:47:16 Stani
pluszban ajánlom az ND szűrőt tükörrefis gépekre, nekem bevált (havas és vízparti környezetben egyaránt).
Szólj hozzá Te is!
Kapcsolódó fotóalbumok:
Kapcsolódó fórum:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a friss híreket és legjobb síajánlatokat.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 22 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet
A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom. Több infó...