Mire ügyeljünk használt síléc vásárlása esetén?

Itt böngészhetsz használt síléc hirdetéseket  Hacsak nem feltett szándékunk, ne vegyünk hagyományos (nem carving) lécet, mivel ezek kivétel nélkül az 1998-99-es szezon előtt készültek (túrasíkre, és speciális felhasználási területű modellekre ez nem vonatkozik), így meglehetősen korosnak számítanak már a használt piacon. Általában lomtalanításból, meghatározhatatlan helyről származnak, a rajtuk lévő síkötések is hasonló korúak, ezek pedig, amennyiben nem fémből készültek, már hajlamosak az igénybevétel hatására repedni, törni, mivel még nem készültek annyira korszerű, időtálló műanyagokból, ill. kompozit anyagokból, mint a jelenlegiek. Mivel nehezen eladhatóak, elég sok van belőlük a használtpiacon (kivéve azokat a kereskedőket, akik már rájöttek, hogy eladhatatlanok ezek a léctípusok). Itt böngészhetsz használt síléc hirdetéseket  Lehetőleg ne vásároljunk 2-3 szezonnál idősebb lécet, hacsak nem raktáron maradt, újraértékesített darabról van szó.

Ha meghatároztuk a felhasználás célját, akkor amennyiben van lehetőségünk, tájékozódjunk, melyik sílécgyártó melyik síléctípusa a megfelelő számunkra, ennek akár szakboltban, vagy síszervizben is utánanézhetünk.

Ezután keressük meg az adott típust a használt felszerelések között, ha nem vagyunk tisztában a dologgal, vigyünk magunkkal hozzáértő sízőtársat, barátot.

Ha nem találjuk az adott típusokat, akkor inkább keressünk tovább más, használt sífelszereléseket forgalmazó cégeknél is.

Ne alkudjunk meg, és ne engedjük rábeszélni magunkat bármilyen lécre, kivéve, ha az eladószemélyzet kellően szakképzett és ténylegesen a mi érdekünket nézi, nem a haszonszerzését.

Amennyiben megtaláltuk az adott típust az adott hosszúságban, kezdődhet a tüzetesebb vizsgálat.

A vásárláshoz mindenképpen vigyük magunkkal az egyik síbakancsunkat, mivel a legelső kritérium az, hogy a lécen található kötés ráállítható-e a bakancsunkra úgy, hogy megfelelő előtolás jöjjön létre, ill. a síbakancs közép jelölése megfelelően egybeesik-e a síléc jelölésével, ha +/- 5mm-nél nagyobb az eltérés, és az első kötés hosszirányban nem állítható, ill. fúrás nélkül nem szerelhető, akkor inkább keressünk másik lécet.

A síbakancs közepe és a sílécen található jelölés nem a síléc közepét vagy súlypontját jelöli, hanem azt a helyet, ahol a síléc talpa a legkeskenyebb szélességű.
A két jelölés egybeesése a megfelelő súlyelosztást biztosítja a síléc teljes hosszán, amely elengedhetetlen feltétele a síléc megfelelő fordulékonyságának és a komfortos síelésnek.

Kizáró ok még, amennyiben a síléc, bár csak két-három szezonos, agyon van használva, erről legegyszerűbben úgy győződhetünk meg, ha a léceket egymáshoz szorítjuk, hogy a talpuk egymás felé nézzen a csőrüknél, és a faruknál összeérjen a talp. Így a kötések alatt a két talpnak legalább 2 cm-re kell lenniük egymástól, összeszorításukhoz pedig jelentős erő szükséges. Amennyiben ez a távolság nincsen meg vagy szinte erőkifejtés nélkül egymáshoz lehet nyomni a lécek talpát középen, az annyit jelent, hogy a léc a sok használat során "kipuhult", így a havon csúszva a síléc talpa, kanyarban a síléc éle nem lesz egyenletesen terhelve. A rugalmasság hiánya miatt ez lehetetlenné teszi a léc nyugodt egyenesfutását, ill. íven való egyenletes fordulását.

Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, kezdjük meg a síléc tüzetesebb vizsgálatát.

A síléc élei:

• Ellenőrizzük, hogy nincs-e "elköszörülve" a síléc (azaz nem volt-e már annyiszor élezve, hogy további élezés nem lehetséges).

• Ne vegyük meg a lécet, ha az él rozsdás, mivel az él látható felületein kívül a talpanyag, és az él között is található nagy valószínűséggel rozsda (mivel az élek a talp alatt folytatódnak, ott vannak rögzítve), ami visszafordíthatatlanul elválasztja a talp anyagát a síléc élétől. A rozsda jelenléte egyértelműen a nem megfelelő tárolási körülményekre utal.

• Egyszerűen ellenőrizhetjük az él épségét: az ujjunkat az élen végighúzva érzékelhetjük annak egyenletességét, simaságát. Ha dudort, bemélyedést vagy ezekből többet érzünk, a síléccel valószínűleg sziklára futottak síelés közben, ami eldeformálta az élet, ez sok esetben külsőleg nem látható, de a síléc szerkezete ilyenkor minden esetben sérül, főleg az él lécbe való rögzítése gyengül, ami ezután már nem fogja bírni a gyors kanyarokkal járó terhelést, és nagyobb terhelés esetén könnyen kiszakadhat, eltörhet.

A síléc talpa:

• A síléc egyik legfontosabb alkotóeleme, ezen látszik meg a leginkább mennyire használt a léc, ill. milyen volt az eddigi karbantartása.
• A használt sífelszereléssel kereskedőtől joggal elvárhatjuk, hogy amennyiben karcos, vagy sérült volt a talp (a használat velejárója), azt lejavítva, karbantartva adja el. Amennyiben a talp le van waxolva (vékony viaszos réteg borítja, jól tapintható), az jelentheti azt, hogy az eladó előre gondoskodik erről, hogy nekünk már ne legyen rá gondunk. A dolog hátulütője, hogy waxolással tökéletesen elfedhető akár komolyabb sérülés is a talpon, ebben az esetben nézzünk körül az eladó által kínált lécek között, vajon mindegyik le van-e waxolva, ha igen, akkor nem valószínű, hogy hibákat akartak vele elfedni, ha nem, akkor próbáljunk valamiféle garanciát kérni a léc talpára az eladótól.
• A síléc élének vizsgálatánál szóltunk a rozsdásodásról. Előfordulhat, hogy a rozsdás élet felcsiszolják, felfényesítik, sajnos viszont az él nem látható részein ettől még megmarad a rozsda. Ha már elindult a berozsdásodás az élnek a síléc talpával érintkező részén, azt a talp él melletti felpúposodása egyértelműen jelzi, mivel ez esetben a talp alá benyúló fémélre ragasztott talpanyag kötése a rozsda miatt leválik. Ebben az esetben semmiképpen ne vegyük meg a sílécet.
• A talp sérüléseinek ellenőrzése folyamán a síkötés alatti részre fordítsuk a legnagyobb figyelmet, mivel az esetek döntő többségében itt lehetnek a legsúlyosabb sérülések, mivel a legnagyobb terhelés a sízés közben ezt a területet éri.

A síkötés:

• Szintén meghatározó fontosságú része a felszerelésnek, ezért gondos vizsgálatot igényel.
• A síkötésen található karcok, kopások teljesen természetesek használt felszerelés esetében.
• Nézzük át a kötés látható alkatrészeit, a tartópofákat, nincsen-e rajtuk hajszálrepedés, törés, csorbulás.
• ügyeljünk arra, hogy a síkötés oldási értékét mutató kis ablakok is repedésmentesek legyenek.
• Próbáljuk meg állítani a síkötés kioldási erősségét szabályozó csavarokat (az esetek többségében ezt egy 20 forintossal megtehetjük), ezzel ellenőrizhetjük, nincs-e beszorulva a kötés.
• Nézzük meg a kötések környékét, hogy láthatóak-e még betömött furatok a sílécen, ezek szerkezetileg gyengítik a léc középső részét, mindez nem lényeges, ha integrált kötésemelővel, vagy integrált síkötéssel árult lécet veszünk.
• Nagyon lényeges pont az ellenőrzés során annak a vizsgálata, hogy a síkötés megfelelően van-e rögzítve a síléchez, ill. a síkötés megfelelően kapcsolódik-e a saját alaplemezéhez. Ezt a következőképpen vizsgálhatjuk meg: lépjünk bele a bakancsunkba, ezután lépjünk be a kötésbe, és erőteljes feszítések mellett (előre és hátra, ill. oldalirányba) a kötést fogva érezhetjük, hogy az elemelkedik-e a síléc síkjától. Amennyiben igen, az kilazult, rosszabb esetben szakadt menetű, rosszul rögzített síkötést jelent (figyelem: minimális elmozdulást ilyenkor enged a síkötés, de a síkötés alja nem mozoghat a síléchez képest!).
• Semmiképpen ne vegyünk lényegesen eltérő évjáratú síléc-síkötés párost, ez feltételez némi modell- ill. évjáratismeretet.

A síléc teteje:

• Ez a síléc funkcionális szempontból legkevésbé lényeges része, mégis sokat elárulhat a léc állapotáról.
• Legelső aranyszabály, kerüljük a feltűnően csillogó, újnak kinéző felületű síléceket, mivel a karcok jelenléte minden használt felszerelésnél megfigyelhető, használtként pedig nem jellemző, hogy új síléceket adnának el. Az utóbbi években sajnos számos börzén tapasztalható, hogy a kereskedő a síléc utólagos lakkozásával (!!!) próbálja meg vonzóvá tenni a kínálatában szereplő síléceket, a naiv vásárlók megtévesztésére (általában sikeresen). Miért kerüljük az ilyen sílécekkel felvonuló kereskedőket?
• 1. a használt felszerelés, az használt felszerelés, ami látható rajta, nem kell "kozmetikázni".
• 2. felesleges újnak látszania, ez a vevő szándékos megtévesztése, sokszor egy magasabb ár eléréséért (hiszen újnak néz ki), vagy lényeges, látható hibákat fed el a lakk a gyanútlan vevő szeme elől.
• 3. a felhordott lakk az első síelésnél a hőmérsékletkülönbség és a síléc hajlása miatt össze fog repedezni, ill. nagy darabokban fog hullani a lécről, így az újnak vélt csillogó sílécünk hamarosan minden képzeletet alulmúló külsővel fog rendelkezni.
• A karcokra, és sérülésekre, amelyek a síelés, főleg az esés és a sorban állás miatt kerülnek a síléc felületére, különböző érzékenységet mutatnak egyes modellek. Vannak sérülékeny, és kevésbé sérülékeny bevonatfajták, az utóbbi évek modelljeinél az átlátszó bevonat alatt gyakran látható a síléc szerkezetének legkülső rétegét alkotó elemi szálakból szőtt szövet, kerüljük az olyan léceket, ahol a sérülés mértéke ezt a réteget is láthatóan, nagy felületen megroncsolta, esetleg nagyobb felületen hiányzik is a bevonó réteg, vagy látszanak a síléc belsőbb szerkezeti felépítései is.
• Ha a bevonaton hosszirányú, vagy több keresztirányú hajszálrepedést találunk, nagy a valószínűsége, hogy a lécet túlterhelték, túl nagy hajlítóerőnek tették ki, lehetséges, hogy belső szerkezete is megroppant.
• Ha vannak a lécen külső lengéscsillapítók, azoknak épnek (karcolásokat leszámítva) és hiánytalannak kell lenniük.

Itt böngészhetsz használt síléc hirdetéseket