Menü ≡
SÍTEREPAJÁNLÓ
Sölden - Ötztal
Völkl szezonnyitó síteszt Sölden - 2017.11.1-5.
Mölltal gleccser
Besízés az őszi szünetben 100%-os hóbiztonsággal!
Hintertux
Besíző hosszú hétvége programokkal 110 €/fő-től!
Chopok - Jasná
Szlovákia legnagyobb síterepe!
Szállások széles választékban
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
Kövess minket: facebook twitter googleplus youtube

Régi idők téli olimpiái

2006. január | Szerző: Ludmann László

Chamonix, 1924

(6 sportág, 16 versenyszám, 16 nemzet, 11 női, ill. 247 férfi induló)

Az első téli olimpián szereplő versenyzők még nem tudták, hogy olimpián vesznek részt, ugyanis a chamonix-i játékokat csak később nyilvánították olimpiának.

Noha a téli olimpiák történetének első versenyszáma az 500 méteres gyorskorcsolyázás volt, amelyet az amerikai Charles Jewtraw nyert meg, mégsem ő az első téli olimpiai bajnok. Az 1908-as londoni nyári olimpián ugyanis bekerült a programba a műkorcsolya, amelyet a svéd Ulrich Salchow nyert meg.

Chamonix-ban az érmeket nem közvetlenül a versenyek után adták át, hanem a záróünnepségen, Pierre de Coubertin báró beszéde után. Mivel ekkor már többen hazautaztak, így a ma oly nagy becsben tartott érmeket, a versenyzők csapattársai, edzői vették át.

A legeredményesebb sportoló: Clas Thunberg (finn gyorskorcsolyázó): 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz

St. Moritz, 1928

(4 sportág, 14 versenyszám, 25 nemzet,26 női, ill. 438 férfi induló)

- Az olimpia programjára felkerült a szkeleton, amely olyan, mint a szánkó csak fejjel előre csúsznak le a pályán a versenyzők. 1948-ban szintén St. Moritz-ban még egyszer szerepelt a játékok műsorán, majd egészen a 2002-es Salt Lake City-i olimpiáig száműzték a programból.

- A műkorcsolya versenyt a 15 esztendős Sonia Henie nyerte meg, aki aztán 75 esztendőn át a világ legfiatalabb téli olimpiai bajnoka volt.

- A 10 000 méteres gyorskorcsolyázást a nagy meleg miatt eltörölték.

- Ezen az olimpián vett részt az első ázsiai versenyző, méghozzá Japánból.

A legeredményesebb sportoló: Johan Gröttumsbraaten (norvég sífutó) és Clas Thunberg (finn gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Lake Placid, 1932

(4 sportág, 14 versenyszám, 17 nemzet, 21 női, ill. 231 férfi induló)

- Négyes bobban olimpiai bajnok lett az amerikai Eddie Eagen, aki nem mellesleg az 1920-as antwerpeni nyári olimpián megnyerte az ökölvívók félnehézsúlyú küzdelmét. Ő az egyetlen olyan olimpiai bajnok, aki téli és nyári játékokon egyaránt a dobogó tetejére állhatott fel.

- A jégkorong tornát Lake Placidban tartották először fedett csarnokban.

A legeredményesebb sportoló: Johan Shea (amerikai gyorskorcsolyázó) és Irving Jafee (amerikai gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Garmisch-Partenkirchen, 1936

(4 sportág, 17 versenyszám, 28 nemzet, 80 női, ill. 566 férfi induló)

- Az utolsó versenynapon a hatékony szervezésnek köszönhetően 500 ezer ember látogatott ki a helyszínekre.

- Az alpesi sí most először került fel a játékok programjára, mindössze egy számmal, az összetettel. Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy síoktatók nem vehetnek részt a játékokon, így az osztrák és a svájci csapat bojkottálta az alpesi versenyeket. A vita a versenyek után is tovább tartott, amelynek az lett az eredménye, hogy a NOB úgy határozott: az 1940-es olimpián nem rendez alpesi versenyeket (igaz, mint később kiderült a II. világháború miatt olimpiát sem tartottak).

- A téli olimpiák történetében a német helyszínen gyújtottak először szimbolikusan olimpiai lángot.

- A jégkorong tornát a britek nyerték meg a szuperfavorit Kanada ellen, igaz az európai csapat 12 játékosából tizen Kanadában éltek.

A legeredményesebb sportoló: Ivar Ballangrud (norvég gyorskorcsolyázó): 3 arany, 1 ezüst

St. Moritz, 1948

(4 sportág, 22 versenyszám, 28 nemzet, 77 női, ill. 592 férfi induló)

- Világháborús szerepük miatt a német és japán csapatok nem vehettek részt ezen az olimpián, amely a "megújulás játéka" néven vonult be a sporttörténelembe.

- Alpesi síben már három számot (kombináció, lesiklás, műlesiklás) bonyolítottak le, női szlalomban az amerikai Gretshen Fraser úgy nyerte meg a versenyt, hogy a második futam előtt az időmérő meghibásodása miatt17 percet kellett várnia a rajtra.

A legeredményesebb sportoló: Henri Oreiller (francia alpesi síző): 2 arany, 1 bronz

Oslo, 1952

(4 sportág, 22 versenyszám, 30 nemzet, 109 női, ill. 585 férfi induló)

- Először gyújtottak hivatalosan is olimpiai lángot. A modern sízés leghíresebb képviselője, Sondre Nordheim szülővárosából 94 síző vitte a lángot Oslóba.

- Alpesi síben a kombináció lekerült a programról, helyette óriás-műlesiklást rendeztek.

- Kanada ötödször nyeri meg a jégkorong tornát, míg sífutásban a nők először szerepelhettek az olimpián.

- Ragnhild hercegnő személyében először nyitotta meg nő az olimpiai játékokat.

A legeredményesebb sportoló: Hjalmar Andersen (norvég gyorskorcsolyázó): 3 arany

Cortina d'Ampezzo, 1956

(4 sportág, 24 versenyszám, 32 nemzet, 134 női, ill. 687 férfi induló)

- A Szovjetunió először vett részt téli olimpián, nem mellesleg fölényesen az éremtáblázat élén zárt, megnyerte a jégkorong tornát, sőt, Pavel Kolcsin személyében először szerzett nem skandináv síző érmet sífutásban.

- Az osztrák Toni Sailer az összes alpesi számban győzött, az olimpiák történetében még senki sem szerezte meg egy adott sportág összes aranyérmét.

- A televízió először rögzítette a játékok küzdelmeit.

- A műkorcsolya versenyeket utoljára rendezték meg szabadtéren.

- Az olimpiai bronzérmes Giuliana Chenal Minuzzo személyében először mondta nő az olimpiai esküt.

A legeredményesebb sportoló: Toni Sailer (osztrák alpesi síző): 3 arany

Squaw Valley, 1960

(4 sportág, 27 versenyszám, 30 nemzet, 144 női, ill. 521 férfi induló)

- Mivel csak 9 nemzet nevezett, nem rendeztek bobversenyeket.

- A nyitó- és záróünnepséget Walt Disney rendezte.

- A biatlon is felkerült az olimpiai programra.

- A francia Jean Vuamet először használt fa helyett fém léceket az alpesi versenyeken, amelyekkel nem mellesleg megnyerte a lesiklás aranyérmét.

- Mivel a szervezők nem voltak biztosak abban, hogy férfi műlesiklásban az egyik versenyző kaput tévesztett-e vagy sem, így a megkérték a CBS televíziós társaságot, hogy visszanézhessék a felvételt. A CBS-nek ez adta az ötletet az azonnali visszajátszásra, ami azóta is bevett szokás a sportközvetítések során.

A legeredményesebb sportoló: Lidia Szkoblikova (szovjet gyorskorcsolyázó) és Jevgenyij Griscsin (szovjet gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Innsbruck, 1964

(6 sportág, 34 versenyszám, 36 nemzet, 199 női, ill. 892 férfi induló)

- Mivel kevés hó volt az osztrák síparadicsomban, a hadsereg katonáit fogták be a pályaépítésre. A bob- és szánkópályákhoz 20 ezer jégtéglát, míg az alpesi helyszínekre 40 ezer köbméter havat szállítottak.

- A szovjet Lidia Szkoblikova négy aranyérmet szerzett gyorskorcsolyázásban, ez addig még senkinek sem sikerült a játékok történetében.

- A szánkó Innsbruckban debütált az olimpiai programban.

- Az alpesi síben már századmásodperceket is mértek a versenyek során.

A legeredményesebb sportoló: Lidia Szkoblikova (szovjet gyorskorcsolyázó): 4 arany

Grenoble, 1968

(6 sportág, 35 versenyszám, 37 nemzet, 211 női, ill. 947 férfi induló)

- A női versenyzőknél először végeztek tesztet annak érdekében, hogy kiszűrjék a férfi indulókat a gyengébbik nem mezőnyéből.

- Alpesi síben a francia Jean-Claude Killy mindent vitt, igaz, ehhez az is kellett, hogy az osztrák Karl Schranzot diszkvalifikálják a műlesiklás második futamában. Az osztrák klasszis ugyanis a második futamban észrevette, hogy egy rendőr sétál keresztül a pályán, ezért fékezett és visszament a starthelyre, ahonnan újra indulva első lett a versenyben. Ám utóbb a rendezők kiderítették, hogy már az incidens előtt kihagyott egy kaput, így törölték az eredményét.

- Szánkóban a kelet-német nőket diszkvalifikálták, mivel a futam előtt felmelegítették a korcsolyáikat.

- Grenoble-ból lehetett látni az első színes televíziós közvetítést.

- Itt jelent meg az első nem hivatalos kabalafigura, valamint ezen az olimpián vésték először az olimpiai érmekbe a sportágak piktogramját.

A legeredményesebb sportoló: Jean-Claude Killy (francia alpesi síző): 3 arany

Szapporo, 1972

(6 sportág, 35 versenyszám, 35 nemzet, 205 női, ill. 801 férfi induló)

- Karl Scharnzot eltiltották, mert sígyártó cégtől pénzt vett fel, valamint egy osztrák újságban kávét reklámozott, és így profinak minősült. Az osztrák vezetés méltánytalannak érezte a döntést, s a teljes olimpiai csapatát haza akarta utaztani. Csak Schranz rábeszélésének köszönhetően indultak el mégis a játékokon.

- Kanada (pontosan az amatőrizmus helytelenítése miatt) nem küldött jégkorongcsapatot az olimpiára.

- Az olimpia legnagyobb szenzációja volt, hogy a férfi műlesiklást egy spanyol síző, a 21 esztendős "Paquito" Fernandez Ochoa nyerte meg.

A legeredményesebb sportoló: Galina Kukolva (szovjet sífutó) és Ard Schenk (holland gyorskorcsolyázó): 3-3 arany

Innsbruck, 1976

(8 sportág, 37 versenyszám, 37 nemzet, 231 női, ill. 892 férfi induló)

- Az olimpia rendezésének jogát eredetileg Denver kapta, ám a lakosság nem járult hozzá, hogy a közpénzeket erre fordítsák.

- A korcsolyasportok programjára felkerült a jégtánc.

- A megnyitóünnepségen két kandellábert gyújtottak meg, emlékezvén az 1964-es innsbrucki játékokra.

- Az osztrák Franz Klammer 120 km/h sebességgel nyerte meg a férfi lesiklást. Ez sebességi rekordnak számított.

A legeredményesebb sportoló: Rosi Mittermaier (NSZK-beli alpesi síző) és Larisza Szmetanyina (szovjet sífutó): 2-2 arany és 1-1 ezüst

Lake Placid, 1980

(6 sportág, 38 versenyszám, 37 nemzet, 232 női, ill. 840 férfi induló)

- A holland Eric Heiden öt aranyérmet szerzett a gyorskorcsolyázók küzdelmében. A téli olimpiák történetében ez senki másnak nem sikerült még.

- Az amerikai síparadicsomban használtak először hóágyúkat.

- Szenzációt jelentett, hogy az osztrák Leonhard Stock két hónappal azután, hogy térdszalag-szakadást szenvedett és kificamította a vállát, megnyerte a férfi lesiklást.

A legeredményesebb sportoló: Eric Heiden (holland gyorskorcsolyázó): 5 arany

Szarajevó, 1984

(6 sportág, 39 versenyszám, 49 nemzet, 274 női, ill. 998 férfi induló)

- Ez volt Juan Antonio Samaranch, NOB elnök első olimpiája.

- A sífutásban a 20 kilométer felkerült a programra.

- A NOB először fedezte minden ország 1-1 versenyzőjének költségeit, így olyan nemzetek is szerepeltek az olimpián, mint Puerto Rico, Szenegál vagy a Virgin-szigetek.

- A műkorcsolyázók küzdelmében a Jayne Torvill, Christopher Dean jégtánckettős sportágtörténeti Bolerót adott elő, amely 9 darab 6 pontost ért a zsűrinél.

A legeredményesebb sportoló: Marija-Liisa Kirvesniemi (finn sífutó): 3 arany, 1 bronz

Calgary, 1988

(8 sportág, 46 versenyszám, 57 nemzet, 313 női, ill. 1110 férfi induló)

- A pénz olimpiája volt, amelyet hűen tükröz, hogy az ABC TV társaság 309 millió dollárt fizetett a közvetítési jogokért, így az időrendet is a csatorna igényei szerint állították össze.

- Felkerült a programra az alpesi kombináció (ismét) és a szuper óriás-műlesiklás, valamint a síugró és északi összetett csapatverseny, a női gyorskorcsolyázók 5000 méteres versenye, míg a sífutóknál először rendeztek szabadstílusú küzdelmeket.

- Az olimpia egyik legnagyobb sztárja, a síugró Eddie, a "Sas" volt, aki már-már viccesen kicsi ugrásaival vívta ki a közönség szimpátiáját.

- A gyorskorcsolya versenyeket először rendezték fedett csarnokban.

- Érdekesség, hogy az NDK-s Christa Rothenburger hét hónappal azután, hogy megnyerte a gyorskorcsolyázók 1000 méteres számát a szöuli nyári olimpián kerékpárban ezüstérmet szerzett.

A legeredményesebb sportoló: Yvonne Van Gennip (holland gyorskorcsolyázó) és Matty Nykanen (finn síugró): 3-3 arany

Albertville, 1992

(7 sportág, 57 versenyszám, 64 nemzet, 488 női, ill. 1313 férfi induló)

- A NOB döntése értelmében ez az utolsó olimpia, amely egy esztendőben volt a nyári játékokkal.

- A női biatlon, a síakrobatika és a short track ezen az olimpián debütált.

- A 16 esztendős finn síugró, Toni Nieminen lett a legfiatalabb férfi olimpiai bajnok.

- A politikai változások átírták a részvevők számát: Németország közös csapattal indult, Szovjetunió ezúttal Független Államok Közössége néven szerepelt, míg a Balti államok közül Észtország és Lettország 1936, Litvánia pedig 1928 után vett részt ismét az olimpián.

A legeredményesebb sportoló: Ljubov Jegorova (FÁK-beli sífutó): 3 arany, 2 ezüst

Lillehammer, 1994

(6 sportág, 61 versenyszám, 67 nemzet, 522 női, ill. 1215 férfi induló)

- Az olimpia legnagyobb sztárja a norvég Johan Olav Koss, aki a gyorskorcsolyázók küzdelmeiben három aranyat nyer, nem mellesleg mindhármat világcsúccsal.

- A délszláv háború ideje alatt szimbolikus jelentőségű, hogy a bosznia-hercegovinai négyesbob csapatban két bosnyák, egy horvát és egy szerb versenyző foglalt helyet.

- Az olimpia kellemetlen előjátéka volt, hogy két nappal az Egyesült Államok műkorcsolya-bajnoksága előtt Nancy Kerrigant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje - az exfeleség tudtával - megtámadta, s térdsérülést okozott neki. Ennek ellenére Kerrigan az olimpián ezüstöt nyert, míg Harding nyolcadik lett. Az Egyesült Államok televíziózásának történetében a hatodik legnézettebb program volt a műkorcsolya-verseny közvetítése - talán éppen a botrány miatt.

A legeredményesebb sportoló: Ljubov Jegorova (orosz sífutó): 3 arany, 1 ezüst

Nagano, 1998

(7 sportág, 68 versenyszám, 72 nemzet, 787 női, ill. 1389 férfi induló)

- A snowboard és a curling hivatalosan is felkerült az olimpia programjára és a női jégkorong is bemutatkozott.

- Első alkalommal vehettek részt az NHL profijai is a jégkorong tornán, ennek ellenére Csehország csapata győzött.

- Björn Daehlie három elsőséget szerzett, és ezzel ő az első olyan téli sportoló, aki 8 olimpiai aranyéremmel büszkélkedhet.

- A műkorcsolyázó Tara Lipinski 15 esztendejével a legfiatalabb női győztes lett.

- Az osztrák alpesi síző, Hermann Maier óriásit bukott a lesiklás során, ám kisebb zúzódásokkal megúszta a halálosnak tűnő zuhanást. Maier néhány nappal később győzött szuper-G-ben és óriás-műlesiklásban is, így a nemzetközi médiától a Terminátorból átalakított Herminátor becenevet kapta.

A legeredményesebb sportoló: Larisza Lazutyina (orosz sífutó): 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz

Salt Lake City, 2002

(7 sportág, 78 versenyszám, 77 nemzet, 886 női, ill. 1513 férfi induló)

- A legbotrányosabb téli olimpia volt annak tekintetében, hogy több olimpiai győztes és érmes megbukott a doppingvizsgálaton. Többek között fennakadt három sífutó: a spanyol Johan Mühlegg, valamint az orosz Larisza Lazutyina és Olga Danyilova.

- A norvég Kjetil Andre Aamodt összeségében 7 olimpiai érmével a legeredményesebb alpesi versenyző lett.

- A német szánkós, Georg Hackl az első, aki ugyanabban a versenyszámban öt egymást követő olimpián érmet tudott szerezni.

- Botrányos pontozások után a műkorcsolyázók páros versenyében két aranyérmet osztanak ki: az orosz Anton Sziharulidze, Jelena Berezsnaja kettős győzelme után a NOB beavatkozásának köszönhetően a kanadai Jamie Sale, David Pelletier duó is aranyat kapott. Mint később kiderült, orosz vonalon megvásárolták a pontozókat.

- Az alpesi síző Janica Kostelicnek köszönhetően a horvátok is nyertek olimpiai aranyat, nem mellesleg egyből hármat.

A legeredményesebb sportoló: Ole Einar Björndalen (norvég biatlonista): 4 arany


Magyar érmesek a téli olimpiákon

1932. Lake Placid - Rotter Emília, Szollás László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1948. St. Moritz - Kékessy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, páros) ezüstérem
1952. Osló - Nagy Mariann, Nagy László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1956. Cortina d'Ampezzo - Nagy Mariann, Nagy László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1980. Lake Placid - Regőczy Krisztina, Sallai András (műkorcsolya, jégtánc) ezüstérem

h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a friss híreket és legjobb síajánlatokat.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 93 vendég és 1 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet
A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom. Több infó...