Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Egzotikum: Rejtélyes Andorra

2005. december Patrick Thorne

Bár európai államként nehezen sorolható az egzotikus célpontok közé, a hazai síelők számára mégis ritka terep Andorra.
Az elmúlt néhány idényben Andorra, ez a Franciaország és Spanyolország közé ékelt apró pireneusi hercegség jól érzékelhető változásokat élt meg. Az ország, ahol nemrég még megállni látszott az idő, mára egyre jelentősebb szerepet tölt be a téli sportok bővülő piacán.
Ma már Andorrában találhatjuk Európa legjobban kiépített lifthálózatát, amely nem áll meg a hercegség határainál, hanem – ebben az idényben - tovább terjeszkedik Franciaország felé.
A rejtélyt az adja számunkra, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy rohamosan fejlődő síélettel rendelkező országban napjainkban feleannyi síterep van, mint tíz évvel ezelőtt? A válasz: Andorrában – ellentétben más síközpontokkal, amelyeket az elmúlt években bezártak – minden pályán súlyos pénzösszegeket fektettek be legmodernebb síliftek építésébe. Az így folyamatosan növekvő területű kisebb síterepek pedig fokozatosan összeolvadtak, egyesítették erőiket.
Pas de la Casa, Grau Roig és Soldeu-El Tarter síközpontokat már liftek kötik össze és 2004-ben – félretéve több évtizedes rivalizálásukat – egyetlen sícentrummá egyesültek Grand Valira néven. Miután megépült az őket összekötő lift, Pal és Arinsal terepek is egyesültek – legalábbis ami a marketingjüket illeti. Egyedül Ordino (Arcalis) állja a sarat, bár itt is találhatunk nagy sebességű négy- és hatüléses lifteket, s ez a terep is csatlakozott Pal Arinsalhoz a marketing és a jegyértékesítés területén, Vall Nord néven. Andorrában tehát összesen két síterepet találhatunk és várhatóan hamarosan ezek is egybe olvadnak. Az andorrai illetékesek szerint már csak idő kérdése, hogy a síelők és a deszkások egyetlen hatalmas síterepen sportoljanak, bárhová is mennek Andorrán belül. Ez nem utolsósorban azért is jó lenne, mert így elkerülhetővé válna a lehetetlenül keskeny hegyi utakon való közlekedés.

Hóviszonyok

A hóviszonyok különböznek az Alpokban megszokottól. A dél-európai napsütés még télen is elég meleget ad ahhoz, hogy napközben akár meg is duplázza a reggeli vagy esti hőmérsékletet. A hőmérséklet ingadozása tehát elég nagy, amint a Nap eltűnik a hegyek mögött, szinte villámgyorsan esik fagypont alá a hőmérséklet. A havas felület ezért nem, vagy csak alig szenved károsodást a melegedéstől.
A Földközi-tenger közelsége megvalósíthatóvá teszi azt a szinte hihetetlen dolgot, hogy valaki reggel még síel, délután pedig már a tengerben úszkál. Ha a tengeri fürdőzést a nyári szünetre szeretnénk hagyni, akkor jobb napközben is síelni, mivel délután ötre már ismét zsúfoltak lesznek a síliftek.

Síterepek

Pal Arinsal 63 kilométer hosszú pályarendszerrel és az ehhez kapcsolódó harminc lifttel várja a látogatókat. A liftek óránként 30 400 embert képesek szállítani. A kabin, amely a 2067 méter magasan fekvő Coll de la Botellát köti össze a 2489 méter magas Port Negrével, 2376 méter utat tesz meg. A Doppelmayr típusú lift, amely az első ilyen a Pireneusokban, hat perc alatt repít ötven embert az egyik pontról a másikra, fenséges panorámát kínál és óránként ötszáz embert képes szállítani.

Ez az új lift is mutatja, hogy a nagymértékű beruházások, amelyeknek része volt négy négyüléses munkába állítása, egy nagysebességű kabinos felvonó üzembe helyezése, valamint a pályák és a hóágyúzás minőségének javítása, meghozták gyümölcsüket.
Soldeu-ban Canillóig egy új kabinos lift működik, kiegészítve ezzel a tavaly óta működő három darab nagysebességű, hatüléses liftet. Canillo a terep negyedik bázisa a La Vellából Franciaországba vezető mintegy húsz kilométernyi szakaszon.
A Pas de la Casa és Grau Roig hóval bőségesen borított és napsütötte lejtőit összekötő hat darab hatüléses lift a hasonló kiterjedésű terepek viszonylatában a világ legjobban ellátott síterepét jelenti.
A Grand Valira létrejöttét megelőző években a két terep képtelen volt kidolgozni közös jegyrendszerét, igaz a terepek közti jelölések sem voltak egyértelműek. Ennek eredményeként a síelők gyakran találták magukat jegy nélkül a pálya végén és kénytelenek voltak egy másik napijegyet venni, vagy taxival visszamenni, esetleg stoppolni. Még akinek hat napra szóló „All Andorra” kártyája volt, az is két napot használt el ily módon – egy nap alatt! Szerencsére ma már túl vagyunk ezeken.
Európai mércével mérve a Soldeu - Pas de la Casa szakasz 186 kilométernyi terepet kínál, amely teljes egészében lifttel ellátott. A liftekre vonatkozó adatok mindenképpen figyelemre méltóak: 58 lift működik, amelyek összesen 80 ezer embert tudnak mozgatni óránként. Többet, mint az amerikai Aspen, Vail vagy Whistler, vagy Európában Courchevel és Chamonix.

Jobb szállások, kevésbé forgalmas utak

A másik jelentős javulás, ami Andorrában tapasztalható, a négy- és ötcsillagos szálláshelyek számának növekedése. A sípályák közelében számos más, járulékos beruházás történt, így nemcsak síelni és vásárolni lehet, hanem az újonnan épült komplexumok uszodáiban lazítani, vagy más szabadidős sporttevékenységet folytatni. Az egyik leglátványosabb ilyen épület, a La Vellában épült Caldea, melynek uszodájában a tükörsimára csiszolt kristályokon csillan meg a naplemente fénye.
Canillióban jól felszerelt fitneszközpont várja a látogatókat több úszómedencével, egészségügyi és szépségápolási lehetőségekkel. Canillio az egyik legnagyobb település, itt található Andorra nemzeti sportcsarnoka, benne uszodával és jégpályával.
A terepek megközelíthetőségének kérdése felszínre hozta Andorra egyik legnagyobb problémáját – a közlekedést. Mintha csak saját sikerének csapdájába esne, a hercegség útjain reggelenként hosszú sorokban kígyóznak az autók La Vellától a sípályákig. A szakemberek már számításokat voltak kénytelenek végezni, hogy szükség esetén limitálni tudják az autók számát annak érdekében, hogy maradjon még szabad út- és zöldfelület az ország területén.
Ez az idő talán már nincs is messze, különösen azt tekintve, hogy az andorraiak, akik Európa jobb módú nemzetei közé számítanak, a piacon fellelhető legnagyobb méretű gépkocsikat vásárolják. Ahhoz, hogy a problémára valamilyen megoldást találjanak, elképzelhető, hogy bővítik a spanyol vasúthálózatot Andorra irányában, hogy minél elfogadottabbá tegyék az itt élők számára a tömegközlekedést.

Árak

Amiben Andorra bárhol a világon megelőzi vetélytársait, az a nyújtott szolgáltatások ár-érték aránya. Nem azt mondjuk tehát, hogy olcsó, hanem inkább azt, hogy reális. Franciaországban például alacsonyabbak a szállásárak, de nemritkán akár nyolc vendéget is bezsúfolnak egy apró apartmanba. Az étkezés Andorrában olcsónak mondható. Ugyanezt viszont nem lehet elmondani a napijegyekről, az oktatásról vagy a kiegészítő programokról, amelyek a világon a legdrágábbak, kivéve talán Japánt. Andorra tehát valóban azt nyújtja a pénzünkért, amit elvárunk tőle. A liftekbe történt beruházások azonban azt eredményezték, hogy az utóbbi három évben évente 10%-kal nőtt a napijegyek ára, ami háromszorosa az Alpokban tapasztalhatónak. Emiatt van az, hogy az andorrai síterepek drágábbak, mint némelyik népszerű alpesi pálya és ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor 2008-ra Európa legdrágább sípályáit találhatjuk majd itt – bár ezt most még nehéz elképzelni. Másfelől az ország adómentes státusza nagyon olcsó étel- és italárakat eredményez, amelyek világviszonylatban is figyelemreméltóak.
Az autóbérlés Spanyolországban nyugat-európai mércével mérve olcsó. Ha ráadásul Andorrában tankolunk, az mintegy harmada az európai áraknak.
A boltokban megtalálhatók a sídivat legutolsó darabjai, az összes vezető márkanév felsorakozott a kirakatokban. Az áraikat nézve is csodálkozhatunk, mivel azok nemritkán alacsonyabbak, mint máshol szezonvégi kiárusításkor. Andorra La Vella, a főváros igazi paradicsom a bevásárlók számára, ahol megtalálható minden, mi szem-szájnak ingere és ahol hatalmas vámmentes boltok találhatók a spanyol határ közelében. Ugyanitt van az éjszakai élet központja és itt épültek a világ vezető szállodaláncainak legjobb színvonalú épületei.

A jövő

A Grand Valira régió legfontosabb újdonsága a Franciaország felé történő terjeszkedés. Grand Valirában egy liftet és két pálya is elér Pas de la Casától a francia területig.
Ez a kezdőknek szánt rész az új Porte des Neiges nevű sírégió kialakításának a kezdete. A folytatásban szállodák és kiegészítő létesítmények épülnek. Az említett két terep mellé további mintegy 250 kilométer hosszú pályarendszert terveznek 90 lifttel. Ha mindez megvalósul, a pályák hosszát tekintve itt jöhetne létre a világ huszadik legnagyobb központja.
KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.