Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

A Millstätter See és a Turracher Höhe: Karintia "VIP várója"

2005. december Túrmezei Tamás

Ausztriát újra és újra látogatva egyre morcosabb vagyok honfoglaló őseinkre, miért is nem voltak kicsit "agilisabbak" a nyugati hódítások terén. Igaz nem sejthették, hogy a fejedelmi hegy- és tóvidékek ezer esztendő elmúlásával nagyobb gazdasági potenciállal bírnak majd, mint a végtelen legelők és szántóföldek világa.

Szögezzük le: a sógorok átkozottul mázlisták! Némi túlzással mondhatnánk, semmi dolguk, csak kitenni a cégtáblát a fogadókra. Ezek és hasonló gondolatok fészkelődtek a fejemben a Millstatter See környezetét látva. Karintia eme újabb remekét nem véletlenül hívják maguk az Osztrákok is Juwelnek, azaz Karintia Ékszerének!

15 évvel ezelőtt még aligha szerepelt volna cikk egy símagazinban erről a vidékről, annyira domináns volt ugyanis a nyári turizmus ezen a vidéken, hogy a szállodák java egyszerűen bezárt télen. Ez ma - valljuk be - elég hihetetlen, amikor kilenc sípályarendszerbe juthat el rövid autózással vagy buszozással az, aki a tó partján szállásolja el magát, ráadásul egy közös síbérlet, a GoldPass segítségével. Igen, ezt hívják sí-szafarinak. Bár a sípályarendszerek zömmel 30-80 km összes pályahosszal rendelkeznek egyenként, merő nagyképűség lenne "leszólni" egy Mölltal gleccsert, vagy Goldeck, esetleg a magyar vendégek által favorizált Bad Kleinkirchheim jól ismert hegyoldalait

A Millstatter tavat övező városkák bármelyikétől átlagosan 35 km távolságra lévő pályákhoz eljutni összehasonlításképpen nem telik több időbe, mint mondjuk Miskolc belvárosából Bánkútra menni, pedig utóbbi szinte városi pályának számít.

A szomszédos Vörti-tó jóval ismerősebb a magyar fülnek, pedig ha szabad némi elfogultsággal élnem, a Millstatter See egy árnyalattal pazarabb fekvésű. Igaz, kevésbé esett útba a rendszerváltás után Tarvisio felé robogó számtalan, szárnyait próbálgató magyar turistának. Nem véletlenül célozták meg mostanában ebben a régióban is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az Ausztria téli idegenforgalmát meghatározó magyar utazók idecsábítására.

Így jutottunk el a "kilencek" egyik kiemelt tagjához, a Turracher Höhe-hez. Bár tényleg kitűnő pályái vannak, nem a 33 kilométernyi lejtő vagy a 11 sílift teszi exkluzívvá ezt a Bad Kleinkirchheimtől kissé északra eső 1700 méteren fekvő "települést". Miért illettem a cikk elején a VIP jelzővel? Értelemszerűen nem kell különleges belépőkártya a bájos fekvésű Turracher-tó és az azt körülvevő hozzávetőlegesen 50 szállóhely meglátogatásához. Az utazónak mégis az a folyamatos érzése, hogy szokatlanul különleges légkör uralkodik a hegytetőn. Persze a télen kristálytömbbé fagyott tavat körülvevő páratlan fekvésű négycsillagos hotelek képe is felelős ezért az érzésért, de ez talán még kevés lenne magyarázatnak. Kitekintve a sípályákra olyan jelenségek fokozzák az "érzést" mint például a sípálya-komornyikok, akik a szállodákban megszokott kollégáikhoz hasonló egyenruhában osztogatják a pezsgőt a pálya közepén az arra csúszkálóknak, nehogy véletlenül is kimenjen a síelő vendégek fejéből, kiknek a vendégszeretetét élvezik.

És igen, a legkisebb vendégeknek járó figyelem és kiszolgálás, valamint síoktatásuk is látványos ellentétben van azzal, mikor itthon úgy 25 éve hatodszor vágott fejen a drótos felvonóból visszapattanó kampó, majd a kínkeserves feljutás után boldogan nekieresztve magam a "felnőtt" pályán, közepén törtem ketté Centrumos fröccsöntött sílécemet egy óvatlan bácsinak repülve.

Csoda, hogy mégis megszerettem ezt a sízést, de ma már aligha lehetnének ilyen népszerűek a téli sportok, ha nem vetnének be olyan kis apró trükköket a gyermekeknek, mint itt Turracher Höhén a körbekerített miniatűr tanpálya mozgó járdával, cseles akadályokkal és persze a kicsiket patronáló Elefánt figurával. Itt nekik minden a játékról szól, nekünk pedig a végtelen wellness luxusról.

Ez utóbbi gondolatot a tópart vezéregyénisége, a Hotel Hochschober szülte bennem, mert amit ez a szálló nyújt az éppen nem síelőknek, az már egyszerűen durva. A szokásos dolgokra nem fecsérelném a szót, bár négy különböző jellegű szaunája van, meg ki tudja hány medencéje, de a minden részletében eredeti és lenyűgöző hamam, azaz a törökfürdő maga a kuriózum és persze gyönyör.

Ha ez még mindig kommersz, tegye fel a kezét az, aki úszott már a szabadban, hóesésben, egy fűtött vizű tóban! Kevesen vagyunk. És ha valaki a kínálat ellenére nem hajlandó a "wellness diktatúra" áldozata lenni, elég ha papucsban átsétál a frissen épült kínai meditációs pagodába, és egy tea mellett mélázhat a végtelen csendben és látványban.

KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Szállástippek
Gasthaus Luggwirt
A 21 ágyas Gasthaus "Luggwirt" 1150 m magasan, a Gurk folyó völgyében, Bad Kleinkirchheim síterepétől kb. 11 km-re, Falkerttől 13 km-re míg Turracher Höhétől 20 km-re található. Ellátás: reggeli, vagy félpanzió.
Magyarul beszélünk Wellness Pályaszállás
Apartmenthaus Esther
A családias apartmanház Ramingstein 1.000 fős kis településén nyugodt környezetben 4 db különálló apartmannal várja vendégeit. Saját konyha, sítároló, infraszauna, WiFi, parkoló szintén megtalálható a házban.
Magyarul beszélünk Wellness Pályaszállás
AKCIÓ
Hotel Turracherhof csillagcsillagcsillagcsillag
Pályaszállás Turracher Höhén, közvetlenül a gyerekpályák és liftek mellett. Kétágyas, valamint családi szobáihoz félpanziós ellátás jár. Wellness oázis gőzfürdővel, finn szaunával, fényterápiás szaunával, infrakabinnal.
Magyarul beszélünk Wellness Pályaszállás
További szállástippek  
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.