Menü ≡
ROVATOK    HÍREK    HÓJELENTÉS    WEBKAMERÁK
TÉLI SPORTOK    FELSZERELÉS    GALÉRIA
JÁTÉK    AKCIÓK    FÓRUM    SZAKÉRTŐK
h i r d e t é s
SÍTEREPAJÁNLÓ
Zakopane - Kasprowy
Lengyelország legmagasabb síterepe Zakopane felett
Kreischberg - Murau
A magyarok kedvenc síterepe! 42 km kezelt sípálya, 13 lift!
Lachtal
Hóbiztos sízés 1600 és 2222 m közötti magasságban
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
Kövess minket: facebook twitter googleplus youtube

Síkötés történelem

2006.10.13. | Szerző: Hernádi László
Síkötés történelem A síkötés kulcsfontosságú, mivel ez biztosítja az összeköttetést a síbakancs és a síléc között. Ezen az alkotóelemen keresztül történik meg a láb erőátvitele a lécre, és ez felel a vészhelyzetekben való leoldásért, hogy ne érje esésnél vagy rossz mozdulatnál fizikai erőhatás a síelőt.
A síkötések értelemszerűen együtt fejlődtek a sílécekkel.

A kezdeti faléceken először bőrszíjakkal rögzítették az ugyancsak bőr síbakancsot, majd a későbbiekben az úgynevezett "kandahár" kötés működésének lényege az volt, hogy a bakancs orránál található fém pofába húzta bele a bakancsot egy drótsodrony, amelyet az első pofa előtt található csatos szerkezettel lehetett megfeszíteni, hátul a bakancs sarkát oldalirányban merev fémtámaszok tartották.

Kandahár kötés
Kandahár kötés
Ebben az időben még nem beszélhetünk biztonsági síkötésekről, a csavarodós esések általában komoly sérülésekkel végződtek, mivel a kötés, bár szilárdan fogta a síbakancsot, nem tudott kioldani előre beállított fizikai energia hatására.

Az első biztonsági síkötést Hannes Marker készítette, aki kötéseinek a Marker nevet adta, a cég azóta is a világ egyik vezető síkötésgyártója.

A síkötés attól vált biztonságivá, hogy az első pofa már egy tengelyen volt felfüggesztve, amely körül síkban elfordulhatott, természetesen egy rugó szabályozta, hogy mekkora erő kellett az elforduláshoz.

Az első Marker biztonsági kötés
Az első Marker biztonsági kötés
Ez a megoldás azt eredményezte, hogy az első befogó oldalra elfordult, és elengedte a síbakancsot, ha a beállított értéknél nagyobb erőhatás érte. A mai napig hasonló elv alapján gyártják a kötéseket, a lényeg, hogy mind az első, mind a hátsó kötés oldalt, és felfelé is tudjon oldani.

A későbbiekben hasonló megoldást fejlesztettek ki a hátsó kötésekhez is, hogy az előrebukásos eséseknél is lehetőség nyíljon a leoldásra.

Az első biztonsági kötésfej
Az első biztonsági kötésfej
A ma forgalomban lévő síkötések működési elve hasonló, a leglényegesebb alapelv, hogy a hátsó "gép"-be lépünk bele a síbakancs sarkával, miközben a bakancs orrát az első "gép"-be csúsztatjuk.

Ezt mai szóhasználattal "step in" síkötésnek nevezzük, a Tyrolia gyár készítette el az első ilyen elven működő síkötést.

Régi Tyrolia kötésfej
Régi Tyrolia kötésfej
A sarkat lenyomva a hátsó gép fix, rögzített állapotba kerül, a talp lenyomja a sífék platformját (amitől a fék "lábai" a kötés mellé simulnak), miközben kissé hátracsúszik, ezáltal megfelelő erővel folyamatosan nyomja a bakancsot az első gépbe.

Ha ez az ún. "előtolás" nem megfelelő erejű, a síbakancs lötyöghet a síkötésben, ezáltal a beállított értéknél hamarabb old le, rosszabb esetben blokkolódik a síbakancs a kötésben, és ezáltal nem lehetséges a leoldás, amely balesethez vezethet.

Régi Salomon kötés
Régi Salomon kötés
Ennek a megvalósítása különböző gyártók egyedi fejlesztéseinek eredményeképpen eltérő lehet, a gyártók célja a lehető legbiztonságosabb síkötés megalkotása, illetve a síkötések alakjának és technológiájának fejlesztése, hogy az a lehető legjobban idomuljon az új carvinglécekhez, és technikához.

A legfontosabb irányelvek:

  • A kötések elöl és hátul is minden irányba oldjanak, minden szituációban.
  • A sílécek hajlásától függetlenül lehetőleg maradjon állandó a leoldáshoz szükséges erő.
  • A síbakancsról a lehető leghatásosabban jusson át az erő a síléc éleire.
  • A síkötés optimális súly mellett a felhasználói célcsoportnak megfelelő szilárdságú, tartósságú, és kinézetű (dizájnú) legyen.
A legfőbb probléma, amit a kötésgyártók le akartak győzni, abból a jelenségből ered, hogy amennyiben a síléc meghajlik, a kötésbe szorított merev bakancstalp nem tudja követni ezt a hajlást, így az első és a hátsó gép közötti távolság csökken, amit a hátsó gép egy bizonyos fokig kompenzálni tud a hosszirányú rugalmas elmozdulással. Emiatt viszont a síléc középső része más ívben, kevésbé hajlik, mint a többi, így nem tökéletes az ívkövetése, ill. megváltozhat szélsőséges esetben a leoldási erő, amennyiben a hátsó kötés már nem képes jobban elmozdulni hosszirányban (mivel az első kötés fixen van rögzítve), ezáltal a bakancs beszorulhat, vagy a kötés a nagy terhelés hatására hamarabb leoldhat.

Ez a probléma különösen a carvingtechnika megjelenésével vált aktuálissá, hiszen itt az egyenes siklást kivéve, ív mentén hajlított síléceken siklunk.

A probléma kiküszöbölésére az első és hátsó gépet fizikailag összekötötték, így a két egység működése már nem volt független egymástól (Tyrolia Freeflex, ESS (Atomic) v.a.r., Salomon Prolink kötés rendszerek).

Tyrolia Freeflex
Tyrolia Freeflex
A tényleges megoldást a síléc- és kötésgyártók szorosabb együttműködése hozta meg, a síkötést tartó egységek sílécbe integrálásával, valamint a kötésemelő platnik hosszirányban rugalmas felszerelésével.

A megoldás lényege a Völkl motion rendszernél:

Völkl Motion rendszer
Völkl Motion rendszer
A síkötéseket összekötő nagy szilárdságú idomot a síléc közepén rögzítik a síléchez, ezáltal biztosítva a teljes kötés hosszirányú rögzítését, az oldalirányú, és fel-le ható terheléseket pedig a lécbe integrált sínek viselik, amelyekbe a síkötés kapaszkodik. Viszont a síneken hosszirányban nincsenek rögzítve a kötések, így abban az esetben, ha a síléc középen meghajlik, a kötések, amelyek a bakancsot szorítják, nem mozdulnak el egymáshoz és a bakancshoz képest, mivel a középső rögzítésnek, és a síneknek köszönhetően kompenzálni tudják a hajlítást, így a bakancsot szorító erő változatlan marad nagyobb hajlításnál is.

Az összekötőidom ezen a funkcióján kívül elláthat más szerepet is, mint például a síléc nemkívánatos rezonanciáinak csillapítása (pl. Marker Piston Control).

Marker Piston Control
Marker Piston Control
Ezenkívül más megoldások is léteznek, például amikor a kötésemelő áll két darabból, és a rögzítés elve megegyezik a fent leírtakkal.

Egy másik megoldás a kötéseket a sílécre merőlegesen átvezetett tengelyeken rögzíti, így a kötések elbillenéssel tudják kiegyenlíteni a síléc hajlásából adódó, síbakancsot érő feszültséget (Salomon pilot system).

Salomon Pilot System
Salomon Pilot System
Az új rendszerek előnye, hogy amennyiben más méretű síbakancs kerül a síkötésbe, úgy az addig fixen rögzített első síkötést is lehet állítani, ami elengedhetetlen feltétele a síbakancs közép, és a "síléc legkeskenyebb pontja" jelölés együttállásának.
A Pilot System
A Pilot System
Essen szó a síkötés egyik fontos tartozékáról, a sífékről is!

Egészen a nyolcvanas évekig nem volt tartozéka a síkötéseknek a sífék, a síkötést, ezáltal a sílécet egy szalaggal rögzítették a síbakancshoz. Ez a megoldás egyrészt nagyon körülményes volt, másrészt pedig igencsak balesetveszélyes, mivel az esésnél leoldó, ide-oda csapódó síléc igencsak komoly veszélyt jelentett a síelőre, akinek a lábához volt rögzítve a szalaggal.

Amennyiben a síelő nem rendelkezett ezzel a biztonsági szalaggal, vagy azt nem rögzítette a bakancsához, esés után az elszabadult síléc óriási sebességet ért el nagyon rövid idő alatt, és mozgása teljesen kiszámíthatatlan volt a terepviszonyok függvényében. A síelő ilyenkor jobb esetben órákig keresgélhette néha sikertelenül az elszabadult lécet az erdőben, rosszabb esetben a gyors, nagy mozgási energiával rendelkező síléc súlyos, nem egyszer halálos balesetet okozott más síelőknek a pályán.

A rendkívül egyszerű sífék bevezetése megoldotta ezt a problémát, a síléc, amennyiben leold a kötés a bakancsról, általában rögtön megáll, mivel ilyenkor a sífék rugós platformja azonnal felugrik, mert a bakancs már nem nyomja le, és a sífék szárai a hóba mélyednek, megfékezve ezáltal a lécet.

Kemény, jeges, nagyon meredek pályán előfordulhat, hogy a síléc a fékek ellenére nem áll meg, de ebben az esetbe is maximum kis sebességgel, kiszámíthatóan csúszik le a pályán, nem okozva ezzel balesetveszélyt. Amennyiben a síléc leoldás után nem a talpán áll, hanem az oldalán, esetleg a tetején, a kötésen, nem tud csúszni, mivel ebben az esetben a talp nem, csak a kötés, vagy a léc oldala, és a fék érintkezik a hóval.

Napjainkban szinte minden jelentős sílécgyártó vagy saját maga gyárt síkötést is (Salomon, Atomic), vagy szorosan együttműködik egy síkötésgyártó céggel, amely gyakran a síléc márkanevével ellátott, de más típusú kötéseket eredményez.

Ennek eredményeképpen az egyébként jóval kevesebb márkanévvel és gyártóval rendelkező síkötéspiac is sokszereplőssé vált, legalábbis ami a márkaneveket illeti.

Ha korábban alpesi síkötésekről esett szó, az alábbi nagy márkanevek voltak csak a piacon:

  • Marker
  • Tyrolia
  • Salomon
  • Look
  • ESS
Marker: jelenleg is az egyik legjelentősebb gyártó, a Völkllel közösen fejlesztette ki a MOTION síkötésrögzítési rendszert. Legfőbb jellegzetes márkavédjegyei: twincam, piston control, edge pressure system, selective control.

Jelenleg az alábbi sílécgyártókkal van stratégiai kapcsolatban:

  • Völkl
  • Nordica
  • Elan
Tyrolia: a világ vezető kötésgyártója, rengeteg szabadalom és technológiai, technikai újítás kötődik a cég nevéhez (pl. diagonal, freeflex, powerpoint, railflex ABS).

Jelenleg a HEAD léceken található Tyrolia kötések számára előkészített platni gyakran Tyrolia márkajelzésű, valamint az új szövetséges a Fischer, aki a Tyrolia modelljeit Fischer márkanévvel árulja léceihez.

Salomon: a kezdetekben csak kötésgyártással foglalkozó cég az idők folyamán a világ egyik legnagyobb szabadidősport-eszközöket gyártó cégévé vált, kötései a világ legjobbjai között vannak jelenleg is, saját léceivel alkot szerves egységet a Pilot rendszerrel kialakított kötésrögzítési megoldás.

Look: a nagy hagyományokkal rendelkező síkötésgyártó cég a kezdetek óta jelen van a sípályákon, és a sí versenysportban, mióta a Rossignol cégóriás tulajdonába került, a Dynastar lécekhez készít kötéseket saját márkanévvel, ill a Rossignol lécekhez szállít kötéseket Rossignol márkanévvel.

ESS: leginkább a versenysportban jeleskedik régóta ez az osztrák cég, nagyon korán átvette az Atomic nevet, amelynek leányvállalata egyébként is volt, az Atomic lécek integrált platnija csak ezeket a típusokat képes fogadni.

A leírtakból egyértelműen kiderül, hogy bár hét márkanév van jelentős mértékben jelen az alpesi kötések piacán, a háttérben csak négy cég gyárt kötéseket.

Az utóbbi szezonban ahogyan a sílécgyártásban, úgy ezen a területen is megjelent a mikroelektronika, elsőként az Atomic cég épített elektronikus ellenőrző rendszert "Atomic Neox EBM 412" típusjelű síkötésébe (EBM: Electronic Binding Management).

Atomic EBM
Atomic EBM
A síkötés megalkotását a helytelen kötésbeállítás miatti balesetek kiugróan magas száma motiválta.

Egy felmérés során fény derült arra, hogy csak minden tizedik síelő síel helyesen, személyre szabottan beállított síkötéssel.

A síkötés beállítását meg kell változtatni, amennyiben:
- új bakancsot vásárolunk a régi sílécünkhöz
- megváltozik a testsúlyunk az előző szezonhoz képest
- javul a sítudásunk az előző szezonhoz képest
és még lehetne sorolni a számtalan okot.

A biztonságos síelés alapfeltétele az, hogy minden szezon kezdetekor jól felszerelt szakszervizben ellenőriztessük, és szükség szerint újraállíttassuk a síkötésünket (ez viszont feltételezi azt, hogy léteznek olyan szakszervizek a közelünkben, ahol pl. mérni tudják a beállított értéknél a bakancs kötésből való kioldásához szükséges nyomatékot, ezáltal ellenőrizve a kötés rugóinak állapotát).

Az elektronikus biztonsági kötés ellenőrzi a megfelelő előtolást, azt, hogy a bakancs megfelelően illeszkedik-e a síkötésbe, ill. azt, hogy a síkötés tökéletesen lecsukódott-e. Ezenkívül a kötés kijelzőjén ellenőrizhetjük a beállított "Z" értéket és az elemek állapotát.

Minden bizonnyal a jövőben még számtalan technikai újítással találkozhatunk majd. Elválik, hogy az elektronika alkalmazása beválik-e a síkötések esetében. További síléc-síkötés gyártó cégek stratégiai szövetsége várható, ezeknek újabb kötésintegrálási megoldások lehetnek az eredményei. A mostani kötésintegrálási rendszerek tovább fejlődnek. A síkötések egyre biztonságosabbá válhatnak a technika, és a felhasznált anyagok fejlődésével.

A távoli jövőben talán már elektronikus érzékelők jelzik a síkötésnek, amennyiben egy izomcsoport, vagy ínszalag kritikus terhelés felé közelít, és erre a jelre old majd le a síléc a lábunkról ... ki tudja?

2010.12.15. 16:33:47 WéberF
Nagyon jó áttekintés.
Azonban hiányolom azt a "majdnem biztonsági" kötés-típust, amelyiknek a cipő-orr rögzítése már az "első biztonsági kötésfej" (lásd feljebb a képen) volt, azonban magát a cipőt egy elforduló sarokelemhez (zsámoly) kellett szíjazni. Sajnos nem maradt képem róla, három szezonon keresztül használtam 1966-69-ben. Nem volt túl praktikus (főleg felvonó nélküli pályákon), de ha egyszer sikerült jól befeszíteni, akkor megfelelt a célnak - csavaró terhelésnél a léc és a térd egymástól történő elfordulását szakadásmentesen tette lehetővé. Ja! Sífék sem kellett hozzá, a cipőd sarkától az 'Istennek sem vált el a léc. Nem csodálom, hogy nem sok emléke maradt. Nem a legsikerültebb ötlet volt, ennél még a cipőorrott befogó pofák helyett "biztonsági kötésfej"-jel szerelt "kandahár" sodronya is jobb volt (de ehhez már nagyon kellett volna a sífék!)
Szólj hozzá Te is!
Kapcsolódó címkék:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a friss híreket és legjobb síajánlatokat.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 158 vendég és 10 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet
A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom. Több infó...