Képes beszámoló a Magas-Tátrából

Az előző napok rendkívül viharos időjárása után nem sok reménnyel vártunk a hétfői napra, a szerencse azonban nekünk kedvezett: hétfő reggel vakító napsütésre ébredtünk ótátrafüredi szállásunkon, irány hát Tátralomnic! Már számtalanszor jártam ezen a helyen, többnyire túraszezonban, de a folyamatos fejlesztéseket szinte alig tudtam követni: itt egy új lift, ott egy új pálya, amott egy új épület... nincs már régi lift, hiányoznak a roskadozó sísáncok is. Érkezéskor a kulturált parkolási lehetőségek tűnnek szembe: egy rendőr és egy parkolóőr a szabad helyek felé irányít, nyoma sincs fejetlenségnek. Ugyan hétköznap jártunk itt, mégis sok vendég érkezett, mivel Szlovákiában a február harmadika hivatalos ünnepnap volt - mindezek ellenére még fél 11 felé is számtalan üres hely várt minket a parkolóban! A szlovák vendégeken kívül számtalan lengyel, cseh és ukrán rendszámtáblát láttunk, de a sípályán magyar hangot is gyakran lehetett hallani. A síterep két fő részre osztható:

• Tátralomnic és a "Start" állomás közötti teljes terület a kezdők paradicsoma: bármerre is indulunk, csupa-csupa kék pályát találunk, melyek nagy része néhány éve még nem is létezett. Ezeket a lejtőket javarészt rikító színű láthatósági mellénybe öltözött gyerekcsoportok és oktatóik "uralták".
• A "Start" középállomás és a Kőpataki-tó (Skalnaté Pleso) közötti szakasz már a haladóbbak részére is kihívás, itt többnyire piros pályákat alakítottak ki, egymással párhuzamosan.

Legnagyobb sajnálatunkra a lomnici nyereg "vad" freeride lejtője zárva tartott, ennek megnyitásához még jókora természetes hórétegre lesz szükség. A kevés hó ellenére (egyes fenti, meredekebb szakaszokat leszámítva) az alsóbb kék pályák tökéletes állapotban voltak még délután is. Külön meglepetésként ért minket az a speciális "síkrossz-szerű" élménypálya, amely 4, egymást követő bukkanóval 4 kanyarelemmel, valamint egy alagúttal élményt nyújt minden korosztálynak! Egy biztos, ide még visszatérünk!