Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Normafa, az árva sípálya

Tizenegy komolyabb sérült egy hétvége alatt - 2003. január 13.

2003.01.14.

Normafa, az árva sípálya A főváros egyetlen sípályája hétvégenként zsúfolt, sok a baleset. Csak vasárnap 11 embert kellett komoly sérülésekkel kórházba szállítani. Az egykor szebb napokat látott Norma Sípályán évek óta nincs felvonó, de elsősegély-ügyelet sem.
A "síparadicsom" tulajdonosa az állam, vagyonkezelője egy erdészeti vállalat, de valódi üzemeltetője 10 éve nincs. Ha a helyzet nem változik, a balesetek miatt az erdészet be is zárhatja a pályát.

A vasárnapi balesetek után Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője hívta fel a figyelmet arra, hogy a sípálya környékén nincs elsősegély-ügyelet, és a területet nem felügyeli rendezőség.

Ami van

Vasárnap közlekedési káosz alakult ki a helyszínen, miután a szokottnál többen mentek ki a hegyoldalhoz. A síelés pedig sokaknak rosszul végződött: több embert a mentő vitt el a Normafától combtöréssel, vagy súlyos fejsérüléssel.

A terület tulajdonosa az állam, vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő (PP) Rt. "Azért nem felügyeli a pályát rendezőség, mert nincs rendezőség - mondta az Indexnek Bakon Gábor, Pilisi Parkerdő Rt. fővárosi erdészetének igazgatója. - A sípályának a sportszervezés szempontjából ma nincs gazdája. A mi hatáskörünk csak addig terjed, hogy nyaranta lekaszáljuk a területet. Még egy dolgot tehetnénk: a sok baleset miatt bezárjuk a pályát, megtiltjuk ott a síelést.

Tárt karokkal várják az üzemeltetőt

Bakon Gábor úgy tudja, hogy az ország minden komolyabb pályáját síegyesületek felügyelik, ők szervezik a sportrendezvényeket és tartanak fenn elsősegély-ügyeletet. Ugyancsak az egyesületek keresnek forrásokat a pálya fejlesztéséhez.

Az igazgató elmondta, korábban azért fejlesztettek és terveztek, mert a PP minden sípályás beruházását megtérítette az állam. "Tíz éve várunk arra, hogy egy sportegyesület felkarolja a pályát. Támogatnánk is a fejlesztést, de az önálló menedzselésre nekünk nincs jogosítványunk, energiánk és szakértelmünk." Bakon Gábor szerint a sportminisztériumnak kellene lépnie az ügyben, "mint a tömegsport-szervezés legfőbb intézményének."

Ami nincs

Sok síző inkább elmegy a vidéki pályákra, ugyanis a normafainál a lesiklás után bajos újra feljutni a csúcsra, mivel nincs felvonó.

A Pilisi Parkerdő jóvoltából hóágyú is üzemelt a nyolcvanas évek elején a hegyen, de az akkor korszerűnek számító technika a magas hőmérséklet és a túl nagy vízfogyasztás miatt csak rövid ideig volt sikeres.

Bakon Gábor szerint valószínűleg éppen azért nincs gazdája a pályának, mert műhó és hóágyú nélkül soha nem lehet nyereséges az üzemeltetés, viszont az ehhez szükséges eszközök beszerzése túl nagy falat lehet egy sportegyesületnek.

Régen a Norma-lejtő minden télen este tízig volt kivilágítva, de "a környéken előszeretettel garázdálkodó huligánok" szétverték a lámpákat, és ellopták a kábeleket.

Ami nem lett

Terveztek libegős sífelvonót, amely a Harang-völgyből indult volna és a Normafa Síházhoz álmodták meg a felső állomást. A rövid szezon miatt (átlagosan 30 nap) gazdaságosságát nyáron üzemelő görbob pályával akarták megoldani, azonban ezt természetvédelmi szempontok miatt nem építették meg.

Lift helyett szülő

A Normafa.hu honlap szerkesztői szerint a technika pótolható: élvezzük csak a vadromantikát, ha más nincs. A helyi klubok a lifthiányt leleményesen oldják meg a szülök "befogásával". A Pilisi Parkerdő szerint "így a gyerek is csúszkálhat, és a szülő is mozog egy picit. Lehet, hogy nem kényelmes, de környezetvédő és egészséges".

Szerző: Szegő Péter / index.hu

KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKK
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.