Élménybeszámolók

2023.01.24-27-ig (kedd-péntek) csúsztunk itt. (snowboard). Idén elég későn érkezett a tél, legalábbis úgy tűnik az osztrák terepek nem nagyon kaptak még az égi áldásból. Egy hétig figyeltük, hogy merre lesz friss hó, és végül Maribor mellett döntöttünk. Nem is tévedtünk, volt kb 50 centi friss havunk.

A terep:
Tudjátok hogy van ez, sípályán két féle probléma létezik: ha nincs hó, meg ha túl sok van. Itt mindkettő egyszerre tudott előállni. A tetőn volt másfél méter hó, ami olyannyira sok volt, hogy ottlétünk alatt a pályarendszer középső, kvázi átkötő része nem működött, mert a fák elkezdtek kidőlni a hó súlya alatt. Az üzemeltetőt sok helyi ekézte az oldalukon emiatt. A terep két szélső csúcsa között így busszal vitték a sízőket. Ez egy kb 20 perces busz út. Menetrend van de minek. Az egyik utolsó busz 15:45-kor kellett volna, hogy érkezzen, 16:10-re futott be és további 10 percig gyűjtötte az embereket. (Gyakorlatilag megvártunk mindenkit a hegyről.) Akkor, amikor azt hittük, hogy tele vagyunk, még felzsúfoltunk vagy 15 embert a szerencsétlen járatra. Nagyon látszott, hogy nem szeretnének kettőt fordulni aznap.
A pálya alja viszont olyan alacsonyan van (350m azt hiszem), hogy ott nincs hó, így nincs nap végén völgybe csúszás, illetve esti sízés is csak egy rövid szakaszon. (Amúgy ez lenne Európa leghosszabb kivilágított pályája.)
Hétvégén indult a síszünet, szóval arra elkezdtek valamelyest készülni, de nekem azaz érzésem, hogy korántsem tettek meg mindent, hogy minél több becsúszható pálya legyen. 4-5 napig folyamatosan havazott többet kevesebbet, de ratrakolva csak azok a pályák voltak, amiket aktuálisan nyitva tartottak. Mikor csütörtökön megnyitottak egy mélyebben fekvő pályát, olyan hóállag volt rajta, amin ember nem tud élvezeteset csúszni. Kis jéglabdákká volt fagyva az egész dombhát, nem is csúsztunk, hanem gördültünk rajta a felvonóig.

Apropó felvonó: modernebbekből azt hiszem egy nagy kabinos, egy bubis 6 üléses van és slussz passz, a többire ráférne a kapacitás növelés. A hétvégén kezdődött a síszünet szóval, amikor pénteken beestek a gyerekcsoportok, volt bőven sorban állás.

Időjárás: nagy hó nagy köd. Én azt hiszem, hogy általánosságban ez nem egy napos hegy.

Pályák: vannak nagyon kellemes változatos pályák. Sajnos a legjobb viszont olyan helyen van, ahol konstans állt a köd. 5 napból csak egyen láttuk, hogy valójában hol is csúszunk. Snowboarddal: van olyan átcsúszó, amin ki kell csatolni. A kék pályákon sem egyértelmű, hogy rollerezés nélkül lejutsz. (Pláne ha köd van és nem látod előre az emelkedőt.) A pirosakon el lehet lenni, sokat nem fogsz a pályák között váltogatni ezek miatt. Azt mondanám közepesen idegesítő.
Nem azoknak jó, akik km-t és hosszúkat szeretnek menni.
Fák viszont vannak bőven, és nagyon szépek. A köd miatt ugyan nem merészkedtünk mélyebben az erdőbe, de úgy nézett ki, hogy vannak érdekes offpiste rideok.

Gasztro: Semmi különös, sípályához mérten nem olyan drága, sok mirelit cucc van és nagyjából mindenhol ugyanazt kapni. Csirke falatok, két kis kóla, két palacsinta kijön kb 20 eurobol. Apresí keddtől péntekig nem volt egyáltalán, szóval buli hangulatra ne számíts.

Emberek: a szlovének kedvesek, plusz van sok magyar és lengyel. Sokan száguldoznak, irtó nagy és kiszámíthatatlan ívekben, láthatóan nem a tudásuknak megfelelő szinten. Ez egy zsúfoltabb napon elég veszélyes lehet. Sorban állás nem vészes, bár azért voltak sunyi előre pofátlankodók is.

Szóval összegezve: nem lett a kedvencem, de egy szezon eleji bemelegítésre kiváló. 3,5 óra alatt elérhető Pestről, plusz megfizethető. Ha van hó, akkor sok van, szóval attól nem kell tartani, hogy végül wellness hétvége lesz a csúszásból, de cserébe baromi ködös. (Vagyis kiváló ha vakon csúszással fejlesztenéd az egyensúlyod és a reflexed. :D )
Inkább családi, inkább síző hely, mint boardos.

Az elmúlt 3 napot családilag Szlovéniában, azon belül Mariborban és Roglán töltöttük síelés céljából. A januári tavasz sem rettentett el minket.
Első napra - igazából fél napra - Maribort választottuk. Az előrejelzés nem sok jóval kecsegtetett de mivel 20 km pályát jelöltek nyitottnak gondoltuk fél napot el leszünk. Reggel fél 8-kor indultunk Budapestről, fél 12-re már az Areh csúcs parkolójában voltunk. Kellemes +5 fok fogadott. Jelentem sítársak Maribor elesett. Szinte teljesen elolvadt a hó csak néhány pályán van az is barna foltokkal tarkítva. A bérlet vásárlásnál megtudtuk hogy egyetlen összekötő pálya sem megy így csak síbusszal lehet a pályák között közlekedni. Ez Bolfenk - Areh viszonylatában elég megszokott de hogy a Pisker pályákat is csak busszal lehet Arehről megközelíteni, na ilyet most tapasztaltam először. Mivel ott parkoltunk a Ruska csákányos melletti pályán csúsztunk néhányat. Meglepő módon az enyhe idő ellenére a pálya nagyon jó állapotban volt. Nem volt buckás s bár a hó felső rétege kicsit lágy volt de nem kása vagy latyak, így jól tartotta a léc élét és tempósan lehetett csúszni rajta. Ezután átbuszoztunk a Pisker pályára. A buszos összeköttetés kicsit esetleges nincs igazán buszmegálló így csak abból gondolható hogy hol fog megállni a busz, hogy hol van kisebb-nagyobb csortosulás. A pénztártól nem messze egy fára ki van rajzszögezve egy kvázi menetrend, hogy órakor, 15-kor, 30-kor, ill. 45-kor jön a busz. Valójában ennek nem sok köze van valósághoz, jön amikor jön. Mi pl. 35-kor szálltuk fel rá. A Pisker pályákra is igaz amit a Ruskáról írtam bár itt már azért jócskán akadt föld folt de nagyon jól lehetett rajta síelni és a 6-os ülős gyorsan és kényelmesen repít fel. A végére azért a nagy letörés már buckásodott. Viszont nagyon jól tartotta magát a felső kis tányéros melletti kék pálya szinte senki nem volt rajta, a gyerekekkel azon versenyeztünk nagyokat. Két órát pörögtünk itt megállás nélkül. Közben az eső is szitálni kezdett. Fél 4-kor visszasétáltunk oda ahol a busz nagyjából letett, mert nem szerettük volna az óra 45-ös buszt elszalasztani mert 3.45 után már csak 1 óra múlva jön egy busz Bolfenk felöl. Most kb. 40-kor jött meg a busz és visszamentünk a Ruskára ahol még belefért két csúszás a csákány mellett. Bemelegítésnek nem volt rossz de ár-érték arányban nem érte meg. 82 euroért síeltünk (2 felnőtt, 2 gyerek) fél napot egy kb. Mátraszentistvánnyi pályán. A jegyárból kedvezményt nem adtak (nemúgy mint Roglán de erről majd a saját topikjában) nembeszélve arról hogy nemhogy 20, de még 10 km pálya sem volt nyitva. A bolfenki rész teljesen leolvadt és Areh és Zigart is pocsékul áll. Sajnos jelenleg az infrastruktúra is az ős szlovák időket idézi . Aki most tervezi hogy ide látogat ne tegye amíg nem jön egy markáns hidegfront és egy kiadós hóesés. Ha valaki Szlovéniában akar síelni irány Rogla!

Ismét síeltünk 2 napot Mariborban. Szombaton át lehetett Síelni ide-oda Areh és Bolfenek (kabinos teteje) között. Sajnos a régi 2 ülős vasárnapra elromlott így akkor Bolfenek (kabinos teteje) -> Areh utat busszal kellett megtennünk. Visszafelé lehetett síelni. Vasárnap szép idő volt, Szlovéniában a boltok zárva, így elég sokan voltak. Csákányos alján Areh-en sor is kialakult. Szombaton nagyon jót síeltünk.

Borddal ha ki vannak fagyva a pályák az Areh->Bolfenek irány átcsúszható. Másik irányba több a botozás, séta. Ott lehet jobb a busz bordosoknak.

Állapotok (hátulról):

Pisker, Ruska, Areh :
Szépen behóágyúzták. Érdemes a 6-os ülős mellett kezdeni, mert ha sokan vannak azt nap végére lesíelik (jegesedik a letörésnél). Ruska és Areh hóágyúzott pályái még nap végén is szuperek voltak. De itt csákányozni kell.

Partizanka, Videc, Stolp:
Ezek nem hóágyúzottak. De most van elég természetes hó, használhatok. Ha inkább hideg és hó jön mint meleg ez talán így is marad egy darabig ... Partizanka tetején van egy jópofa "adakozós" büfé. Azt érdemes kipróbálni. A helyi síklub üzemelteti. Kiraknak teát, forraltbort, sört, üdítőt, ... Ha iszol valami, akkor "támogatást" dobhatsz be a helyi klubbnak. (Ilyet én máshol még nem láttam.)

Bolfenek oldalon csak az 1-es teteje ment a 2 ülős lift mellett, ami egy kellemes kék pálya. Jövőre nézve bíztató, hogy intenzíven hóágyúzták az alsó részt. 1, 4, 5a páylaákat hamarosan nyitják. ;-)

Megközelíthetőség:
Kabinos alján van fizetős parkoló. 3EU/nap kb. a távolabbi fizető autómatás.
Fent Areh-néál ingyenes a parkolás, de az 15km hegyi út. (Jól takarított, buszok is járnak rajta.)
Bolfenek (kabinos) tetején kevés a parkoló, de aki időben megy ott is meg tud állni ingyen.

Szánkozni lehet (varázsszönyeggel): a kabinos teteje mellett (Bolfenek).

Sífutó nyom volt Areh-nél. Láttunk is sífutókat.

Sítúrázok mindenfele voltak ...

Sziasztok! 3 napot síeltünk 2022. Jan 31-feb. 2-ig Maribor Pohorje illetve Areh sípályáin. Pohorje eléggé kicsi és mivel alacsonyan is fekszik, a hó érzékeny a melegebb időre. Areh északi lejtői viszont nagyszerűen őrzik a havat. A két tetőt ingyenes buszjárat köti össze. Némi friss hó is esett, így remek élményben volt részünk. A pályák kiváló minőségűek voltak. Vannak hatalmas, széles pályák vagy kicsi erdei útvonalak, gyönyörű hóval borított fenyvesekkel, kabinos, csákányos és tányéros felvonóval. Nagyon kevesen voltak, így ez külön jó élmény volt.
A szlovén határt észre sem vettük, a covid igazolványt egyedül a síbérlet megvásárlásakor kerték el, de elég volt a magyar védettségi. A hüttékben még maszkot sem kértek csak a kabinos felvonónál. Az árak nem vészesek. Mindenkinek bátran ajánlom!

Sziasztok!

Pár napot mi is eltöltöttünk itt a családdal, és nekünk nagyon tetszett!
2022.01.24-26 között síeltünk itt, 27km pálya volt nyitva a 41,5-ből.
Emberrel nem nagyon találkoztunk. :-)

COVID tapasztalatok:
Az itt tartózkodásunk során mindenhol kértek igazolást.
Mi a magyar védettségit mutogattuk, elfogadták. Az volt az érzésem, hogy nem is nagyon érdekli őket, csak muszáj elkérni.
A maszk miatt egyszer szólt a kezelő srác a kabinos felvonó alján, amikor összejött egy kisebbfajta 8 fős tömeg.

Pályák:
Első nap csak a Bolfenk részen voltunk, 2 pálya üzemelt: 1, 5A.
Másnap mi is átbuszoztunk az Areh nevű részre, itt már gyakorlatilag minden pálya és felvonó üzemelt: mi a 15, 16, 19, 20, 22, 23 pályákon mentünk. Szuper volt!
Harmadik nap a 9-10 pályát is megnéztük, 11 órakor mi voltunk az első síelők!!! Ezek viszonylag rövid kék pályák, a gyerekek (is) nagyon élvezték. Ennek a pályarésznek a felvonóját a kabinos felső állomásától nyugat felé 3 perces sétával értük el.

Összességében nagyon jó pályarendszer, családoknak kifejezetten ajánlott!
Próbálok feltenni képeket is, remélem sikerül....

Sziasztok!

Szeretném megosztani veletek a hétvégi friss élményeinket. 2022.01.08. reggel indultunk Budapestről Maribor - Pohorje síterépére és ma 2022.01.09. este értünk haza, határon oda-vissza kb. észre se vettük, hogy átmentünk, nem volt semmiféle ellenőrzés.

COVID infók:

Síbérlet vásárlásnál nem kértek semmit, pedig készültünk mindenféle oltási igazolással. Orvosi maszkot elvétve lehetett látni 1-2 emberen felvonónál várakozásnál, nem igazán izgatott senkit, kabinos felvonónál se nagyon szorgalmazták a maszk viselést.

Síterep infók:

Bolfenk és Areh-i rész nem volt sajnos síléccel átjárható.
1. nap az Areh-i rész látogattuk meg, egy kis segítség, hogy mit kell beírni a GPS-be, hogy odataláljon az ember, mert sehol nem találtam leírva, pár órám elment rá, mire kinyomoztam, hogy a sítérképen az Areh-i részen látható parkolóhoz milyen cím vezethet.

Frajhajm 64, 2208 Pohorje, Szlovénia

Areh-i rész gyönyörű volt havas fákkal, sífelvonók aljábba viszont az emberek összejöttek, volt egy kis várakozási idő. Piskerhez vezető piros pálya már 11 körül elég jeges volt, de a kék pályák aránylag hosszúak és élvezhetőek voltak.

Mai napon Bolfenk részt néztük meg, kevésbé volt havas a táj, sok tanuló volt a pályákon, de talán jobban eloszlott a tömeg, itt alig kellett felvonóra várni.

Összeségében élveztük ezt a két napot, kiváló síterep kisgyerekekkel, kezdő síelőkkel.

Ma Mariborban csúsztunk, az Areh részen. Könnyen lehetett fent parkolni, a pályákon alig voltak, sorban állás semmi.
Átcsúszás lezárva, de az arehi pályák nagyon jók voltak.
Védettségit nem kértek a bérlet vásárlásnál.

A karácsony előtti hetet Ausztriában töltöttük volna, de az indulás előtt egy nappal ezen weboldal egyik fórumából tájékozódtam, hogy teljesen megváltoznak a beutazási és ott tartózkodási feltételek. "Vicc", hogy egyik pillanatról a másikra, gyakorlatilag átfutási idő és hivatalos szabályok megfelelő időben történő közzététele nélkül csesznek ki a sógorok az emberekkel - utazókkal, szállásadókkal, üzemeltetőkkel, stb. Azt most nem részletezem, hogy milyen értelmetlen és/vagy aránytalan szabályrendszereket alkotnak.

A fentieket csak azért tartottam szükségesnek megjegyezni, hogy elmondhassam, kb. fél nap alatt jutottam el odáig, hogy újratervezés után Szlovénia fel vesszük az irányt, egy nap késéssel és rövidített programmal.
Szerencsére találtam megfelelő szállást és aránylag jó lehetett tájékozódni a szabályrendszerekről, a nyitva lévő pályákról, stb.

Odautazás napján a maribori sípálya(rendszert) látogattuk meg, de nem ért meglepetésként, hogy mely pályák és felvonók lesznek nyitva.
Aki ide tervez utat, ezt a felületet ajánlom, ahol napokra előre megjelenítik a működési feltételeket (nyitott pályák, liftek, üzemeltetési időszak).
https://www.visitpohorje.si/obratov...anje-naprav-prog-in-blaga...

Reménykedtem abban, hogy esetleg mégis több pálya lesz nyitva (például az előző hozzászólásban említett völgyszakasz vagy a világkupa futam pályájának a felső szakasza), de azok a feltételek fogadtak, amik a honlapjuk előre megállapíthatóak voltak már az utazást megelőző nap is. Ezt felfelé menet a liftből is már jól lehetett konstatálni, legalább is, hogy az alsó szakasz biztos nem működik. Fent (12.20. - hétfő) voltak jelzések a lezárásokra (csatolok képet), illetve a környező pályák állapotát illetően számunkra nem volt kétség, hogy a város feletti szakasznál csak az előre jelzett kétüléses lifttel kiszolgált szakaszon lehet virgonckodni.

Ami a bejutást illeti, a határon észre sem vetted, hogy átjöttél (oda-vissza). A sípályáknál (Maribor és Rogla) mi bemutattuk a magyar védettségi kártyákat, ami elég volt, igaz volt nálunk egyéb más dokumentum is (kinyomtatott uniós igazolások, EESZT app., stb.), de arra akkor nem volt szükség.
Az asszony 3 db Pfizerrel nyugat kompatibilis, a gyermek (junior) 2 db Pfizerrel (nem is kaphatott akkor még 3-at, pár napja telt el a félév a második oltástól számítva) már nem, nekem pedig 2 db Szputnyik + antigén teszt (nem PCR) + antitest (bőven határérték felett) + 1 Pfizer volt a menüsor, ami még valószínűleg PCR-teszt kötelezettséget vont volna maga után egy szigorúbb osztrák ellenőrzésnél (a Szputnyik miatt, illetve az antigént nem veszik figyelembe).
Szóval bőven jók voltunk, de a magyar védettségi kártyánál egyszer sem kellett többet előhúzni a tarsolyból, igaz Roglán (itt töltöttük a többi napot) már az egyik nap kértek volna mást is, de végül valószínűleg nem szeretett volna sokat pepecselni a pénztáros hölgy és nem várta meg mire elővettük volna az újabb dokumentumokat.

Mariborban másodszorra jártunk, megtapasztaltuk a két végletet, ugyanis először évekkel ezelőtt március legvégén (a zárási időszak előtt) jártunk arra felé, most pedig gyakorlatilag az előszezon legvégén. Szerencsére mindkét alkalommal a fenti részeken volt elegendő hó, de a völgybe egyik alkalommal sem volt esély lesíelni.
Azért az jelentős különbség volt, hogy most olyan szinten fagyottak voltak a pályák, hogy a rendszer egyik végéből való átcsúszás a másikba semmilyen nehézséget nem okozott (igaz, most az irány is más volt, valószínűleg a kedvezőbb, azaz Areh felől Bolfenk, azaz a város irányába).
Mindkét alkalommal - időhiány miatt - használtuk a két végpont (Bolfenk - Areh) közötti síbuszt egy-egy alkalommal.
A legelső, tavaszi alkalommal inkább sífutásra emlékeztetett a Bolfenk - Areh átjutás, de a mostani (enyhébb mínuszokban és alacsonyabb napállás mellett) viszonyok között az Areh - Bolfenk szakasz nagyon gyorsan abszolválható volt.
Nekem nagyon bejött jó pár átcsúszós szakasz is, mert azért voltak olyan részek, ahol nem egy két méteres csíkon kellett csúszni, illetve az útba ejtett pályák (Ruska, Partizanka, Videc) szerintem nagyon rendben voltak.
A másik irányba talán nem ilyen frankó az átcsúszós szakasz, bár igaz, akkor (annak idején tavasszal) teljesen más feltételek voltak (olvadás, ködpárna, stb.).
A sokat dicsért arehi pálya (Pisker - modern 6 üléses felvonóval) tényleg nagyon jó az utolsó letörést leszámítva, mert az elég jeges volt (árnyék miatt aránylag az egy sötétebb szakasz volt, pedig verőfényes nap volt a többi pályarészen).
Decemberben olyan alacsonyan jár a nap, hogy verőfényes időjárás ellenére egy-egy szakasz mégis árnyékban van az északi fekvésnek és a hegységet (Pohorje) "betakaró" gyönyörű fenyőerdőknek köszönhetően.

Sajnos a felvonópark évek alatt semmit sem változott, azaz továbbra is vannak nagyon lassú régi kétüléses felvonók, a városból feljövő kabinos és az piskeri pályát kiszolgáló liften kívül a többi felvonó igen réginek számít. Mondjuk engemet ez csak a lassúság miatt a zavart, mert itt mindig "időhiányban" voltunk (odautazás első "síállomás").
Lenne még egy négyüléses a város feletti (Bolfenk) résznél, de az most nem működött a hozzátartozó pályákkal egyetemben. Ez már a világkupához tartozó pályarész, ahol lassan már nincs olyan év, amikor megfelelő hófeltételek lennének a rendezéshez. Ennek a felvonónak az alja már 500-600 méter között lehet. Lehet, hogy "spóroltak" a világkupa futam miatt és nem erőlködtek a megnyitásában, igaz szerintem az eltelt időszak és az időjárás előrejelzések alapján most sem lesz itt futam (esetleg Krajnska Gorara ismét áttehetik, ha persze ott lesz esély a rendezésre).
Mondjuk, ha idáig (500-600) le lehetne jönni, akkor a Bolfenk legmagasabb pontjáról (kabinos kiszálló) egy huzamban már lehetne 2-3 km-t csúszni, igaz a visszajutás a két lifttel (4 és 2 üléses) kb. 20 perc menetidőt jelent. Annak idején tavasszal mi még ezt ki tudtuk próbálni, viszont már akkor sem lehetett lejutni a rendszer legaljára és azok a pályák sem mentek, amely a kabinostól a rövidebb és meredekebb úton indulnak lefelé.

Persze, egyszer sem voltunk főidőszakban, így könnyen mondhatom, hogy "saját sípályánk" volt, de ebben az időszakban a Pisker (Areh) pályát leszámítva csend és nyugalom volt 0 sorállással. A környező fenyőerdők és a nyugalom számomra olyan plusz adalékok, amelyek feledtetik a hátrányokat (elavult felvonópark, zárva lévő völgypályák, ezért rövidebb pályák, stb.).
Az árazás a felnőttek esetében korrekt (33- hétköznap/36 - hétvégén - EUR), viszont a fiatalok esetében kisebbek a kedvezmények.

Lent, a városnál a parkoló sorompós, de ingyen van, ha síbérletet vesz az ember, csak érvényesíteni kell a bérlet vásárlásnál a parkoló cetlit, amit a behajtásnál kap az ember.

A maszk használatra igazából a kabinosnál ügyeltek jobban, de olyan kevesen voltak, hogy túl nagy jelentősége nem volt.
Érződik a "kosztümös" balkán, azaz lazábbak a sógoroknál, sajnos a cigerettázásnál is visszaköszön - pld-ul liftnél munkát teljesítő személyzet is bőszen pöfékelt a vendégek orra előtt vagy az ülősben előtted utazók is hasonló élményekkel bódítottak (mondjuk ez Roglanál volt) .

Tegnap mi is Mariborban voltunk.
Határon ellenőrzés semmi, a bérletvásárlásnál kérték az oltási igazolást és Maribor belvárosában egy étteremben ahol ettünk.
Maszkot csak a kabinos felvonó aljánál kértek, máshol sehol.
Egyetértek az előző hozzászólóval, aránytalanul sok az erdei, unalmas, hosszú, alig lejtős átcsúszós pálya (így jön csak össze a pálya km), kevesebb az "igazi" lesiklópálya.
Ennek ellenére igen jót síeltünk, sorállás nulla, pályák tökéletesek.
Azért a 16-os, 18-as és a 11-es pályát kiemelném, nagyon jó pályák, kár, hogy csákányos van csak mellettük.

Tegnap Mariborban voltunk, szinte minden pálya ment, jót síeltünk. A siterep 80%-a erdei átcsúszó, ahol néha azért kell botozni, de tegnap szerencsére jól ki voltak fagyva és nem olvadt, így jól át lehetett csuszni a két rész között. Snowbordosoknak kevésbé ajánlott. Igazi, klasszikus pálya nem túl sok van, azok sem hosszúak és sok a csákányos. Az Areh-i oldalon van az egyik legjobb pálya egy modern 4-es ülős lifttel, várakozni szombat ellenére sem kellett. Kellemes kékes piros, egy meredekebb letörés van a végén, az délutánra kicsit buckásodott, de alapvetően jól tartotta magát. A bolfenki oldal alacsonyabb, ott a pályák is kicsit jobban firnesedtek délutánra. Maszkhasználattal nem foglalkoznak, hüttékbe is be lehet ülni, árak sem durvák. Sültkrumpli 3.5, csapoltsör 3, nagyon tartalmas gombaleves, 5, bableves gazdagon 8 euro volt. Érdekes, hogy a hüttékben nem lehet kártyával fizetni, csak kp.

Mai délután Maribor-Pohorje Bolfenk pályáin csúszhattunk párat a naplementében. A városban még enyhe idő volt, de a szerpentinen felfelé egyre inkább télies idő fogadott és látszik is, hogy szépen esett itt a hó az elmúlt napokban. A pályákon a hó kicsit kemény, érezhetően inkább műhavas. Fent a kis kabinos csúcsától indul egy kis külön elkerített pályarész, ahol szánkózni is lehet, két varázsszőnyeg segítségével.
Néhány fotó a napzáró csúszásról.

Covid infók:
- a határon nem volt ellenőrzés
- a szálláson a magyar védettségi kártyát is elfogadták
- a hotel éttermének a svédasztalánál csak maszkban lehet tartózkodni, ezt részben be is tartják a vendégek
- a hütték teraszain nem kértek semmilyen iratot (igazából egy másik benti étteremben sem)

Mai napunk Mariborban 2021.02.16. Határátlépés Szlovéniába. Lassítasz 140km-ről 50km-re ember nincs sehol. A sípályánál jegyvásárláshoz 1 napos negatív tesztet kérnek. Ha az megvan akkor irány a hegy. Gyönyörű napsütés, kevés ember, többnyire helyiek. Hütték teraszai nyitva fogyasztás asztaloknál a teraszon 2méterre egymástól az asztalok. Asztalonként akármennyi ember akik együtt vannak amúgy is. Kabinos felvonónál sorban álláskor (ami kb 1-2percvolt)maszk fel, és az együtt mozgó társaságok beülnek a liftbe 2-6 ember kb. Felvonóba beszállás után a maszkot ha akarod fent is hagyhatod. :) Teljesen jól működik minden. És értelmesen van kitalálva minden. Szállás elvileg nincsen, gyakorlatilag meg tudtuk volna oldani de az idő holnap nem lesz jó ezért visszaindultunk pestre. Magyar határon párbeszéd. Üzleti úton voltak? Persze. Van róla papír? Az nincs mert venni akartunk vmit de nem sikerült. Mikor jöttek? Ma reggel. Itt a C19 tesztünk. Rendben van viszont látásra. Ez is teljesen rendben van, szabályok betartva logikusan. Hát ennyi hátha segítettem vkinek.

Szombat és vasárnap síeltünk Mariborban. Roglához képest a hó minősége gyengébb volt. Kevesebb és nedvesebb. Bár szombaton az Areh oldalon a "fő pálya" még egész jól tartotta magát.

Két részből áll a terep:
- Bolfenk oldalra visz fel a kabinos (mi a tetején parkoltunk). Itt a kabinos járt, de síelni csak egy kék pályán egy régi kétüléses mellett lehetett. A többi pályán már nem volt hó ... Az esti sízés is itt ment. Este nagy élmény a város felett csúszni, a stadion fényeit is jól lehetett látni szombat este.

- 15-20 perc buszozással (hétvégén 15-30 percenként járnak a buszok) lehet átjutni az Areh oldalra. Második nap már ide mentünk kocsival, parkolás az út mellett lehetséges. Itt van egy modern 6 üléses bubis Leitner lift egy szuper, széles, egész hosszú piros pályával (23-as). Sajna a 16-os pálya nem volt egész hosszában nyitva, de az is egész jónak tűnt. A táj gyönyörű. A busz a húzós liftek tetejére visz. Onnan egy erdei átcsúszón (19) lehet eljutni a 6-os ülőshöz. Vissza a 20-as átcsúszó, majd a csákányos (ahol néha egész hosszú sor alakult ki).

Remélem egyszer eljutok ide úgy is, hogy minden pálya megy. Akkor nagy élmény lehet, bár így is jól elbarangolgattunk a gyerekekkel.

Pozitívum, hogy a többnapos bérlet (már a 1,5 napos is) az esti síre is érvényes. Így szombaton nappal és este is csúsztunk. ;-)

Kezdőknek van varázsszőnyeg a Bolfenk oldal tetején + utána a kétüléses melletti kék pálya is tökéletes tanulni. A síiskolák is itt voltak a legaktívabbak a kezdő tanulókkal.

Egy héttel ezelőtt töltöttünk Mariborban 4 napot, a Hotel Arenaban szálltunk meg. A szállás tökéletes volt, felszereltség, állapot, wellness, étkezés és elhelyezkedés szempontjából is. Szerencsénk volt, mert mielőtt mentünk, és az ott tartózkodásunk alatt is sok hó esett, így szinte minden lift járt és minden pálya nyitva volt. A hegynek a hotel felőli oldalát síeltük leginkább, azt jó tudni, hogy az a pálya, amelyik a kabinos felvonóhoz visz szinte minden nap elég rossz állapotban volt, hol a föld és a kövek látszottak ki foltokban, hol pedig hatalmas jeges részek voltak. Egyszer mentünk át a másik oldalra, sajnos elkövettük azt a hibát, hogy az átkötő pályákat választottuk a síbusz helyett, ezt senkinek nem ajánlom, aki nem akar fél órákat taposni. A hegy másik felén is jó pályák lettek volna, de mire odáig jutottunk, a sok küzdés elvette a kedvünket. A hüttében az árak nem voltak olyan vészesek, egy forró csoki/kakaó/üdítő 2 €, sör/bombardino 2,80 €, pizza (egész) 7,50 €, melegszendvics 3,50 €. Összességében az egész terepre 10/8-at adnék, nekünk kevés volt ez a 4 nap, biztos visszamegyünk még!

Röviden: Boardosok válasszatok másik síterületet. Vagy ha kipróbáljátok, nagyon waxoljátok meg azt a deszkát. Ez a síelőkre is igaz, és aki nem tud korcsolyázva közlekedni mindenképpen vigyen botot és gyúrjon karra. Hacsak nem tesz benneteket boldoggá egy pálya és rengeteg gyaloglás harminc euróért.
Hosszabban:
Másfél napra terveztünk menni egy barátommal, de minthogy kicsit elnavigáltuk az utat, már nem volt érdemes másfélnapos jegyet venni. Helyette felsétáltunk (pontosabban felizzadtuk magunkat) az éjszakai pálya tetejéig. Akkor ért végett a nappali síelés, ezért abban a szerencsében volt részünk, hogy a ratrakok után suhanhattunk lefelé. Viszont a ratrakok csak a felső részt csinálták meg, a pálya alsó része tükörjég volt néhol műhó foltokkal. Azt nem élveztem, pedig frissen élezett deszkával mentem. Már délután megfigyeltem, hogy nagyon kevés a snowboardos alak a pályán, 90-95%-ban csak síelők voltak, aminek az okát meg is tudtuk másnap. A pályákat összekötő részek boarddal csak frissen waxolt deszkával lehet megtenni, úgyis rengeteg helyen le kell csatolni, de soha nem lehetett tudni, hogy most 20 méterért csatolsz, vagy 200-ért. Mi elmentünk a Partizankaig, bár a velem lévő srác végig gyalogolta az egészet, néhol szánkóként használva a boardot. A 12-es egy nagyon kényelmes pálya, az nagyon tetszett, ráadásul a csáklyás felvonó mellett szűzhavazni is lehet egy kicsit-
A hátránya a pályának, hogy egy dupla csáklyás felvonó visz fel a tetejére és a viszonylag kevés ember ellenére rengeteget kellett várni. Fura, hogy a térképen két felvonót jelöl. Vagy nagyon eldugták a másikat, vagy csak egy volt. Eredetileg át akartunk jutni Arehig, de minthogy ezen a részen is gyalogolni kellett meggondoltuk magunkat és a 14-esen vissza csúsztunk/gyalogoltunk Partizankahoz. Nekem majdnem végig jött a deszka, csak egyszer kellett lecsatolni, de friss wax volt rajta, a velem lévő srácnak teljesen esélytelen volt.
Videc és Partizanka között két összekötő út van, a 14-es és a 13-as. Mind a kettő le volt zárva és azt mondták, hogy csak gyalog járható. Minthogy vissza akartunk jutni, elindultunk, de ez igazából egyik irányból sem pálya, kis részeken egyenes, néhol leejt, néhol emelkedik, igazából ránézésre egyik irányból sem síelhető át, még léccel begugolva sem. Itt még a lécesek is gyalogoltak. Ha el tudod engedni azt a csalódottságot, hogy sok pénzt adsz ki sok gyaloglásért, akkor gyönyörű, behavazott fenyvesek, de ha tényleg boardozni készülsz, vagy ne adj isten síelni, akkor inkább próbáld ki a Bolfenk és Radvanje közti pályát, aztán buszozz át Arehba. Ha nem sajnálod az időt, ugyanis, a busz sem 5-10 percenként jár. :(

Én januárban még nem voltam itt és csak a pálya rendszer felét ismerem. Az elmúlt 2 évben emlékeim szerint nem volt sok természetes hó januárban. A hóágyúzás beindul, amint megjön a hideg. Azzal érdemes számolni, hogy a sok kék pálya inkább csak összekötő- közlekedő út. Ezeket vékonyabban jelölik a térképen. Ilyen pl. a kék 13; 14; 15- ös alsó része, de a 19; 20- as kék pályák is. Nagyon szép, de lejtése néhol egyáltalán nincsen és ha bejön egy meleg időszak, akkor küzdelmes, mert nem csúszik. A 17- es, vagy a 21; 22- es fent a „csúcson” igazi kezdőknek való kellemes, rövidebb kék pályák tárcsás felvonóval. A 15 teteje is enyhe lejtésű, de széles kék pálya. Ha már egy kissé jobban megy a csúszás, akkor a piros 18- as Ruska nevű pálya is szuper. Ugyanez a helyzet, már némi rutinnal, a piros 23; 24 felső részei is jó, de csak, ha megy a tárcsás lift. Mert a 23 piros pálya alsó része kevésbé jó hóviszonyok esetén jegesedhet. Ez a rész kezdőknek igen csak kalandos lehet. Persze azt is meg kell tanulni. Még amire figyelni kell, hogy a pályarendszer két végpontja (Bolfenk – Areh) nem könnyen síelhető össze (az említett összekötő utak miatt), itt síbusz jár, de talán kényelmesebb és rugalmasabb az autós közlekedés a két magaslat között.

Vasárnapi Maribori (Areh) 1 napos síelésünk tökéletesre sikerült. Napos, kellemes, kissé tavaszias idő még délutánra sem rontott a pályák jó minőségén és a hétvégi "tömeg" is szépen eloszlott. 11.00 után alakult ki kisebb 3- 4 perces sor a Ruska felvonónál, ebéd után már ennyi sem volt. Sajnos a Partizánka felé zárva volt az átkötő út, a pénteki kisebb havazás ott nem segített az általános hó hiányon.
A 16- os pálya tetejének baloldalán igen jót ettünk (bableves, csevapcsacsi), a jobboldalán pedig ittunk. Az egész helynek van egy kellemes, nyugis, kedélyes hangulata. Ezt az idillt csak egyszer törte meg két elszabadult kamikaze- óvodás, amit végig döftek a pályán, minden eleganciát és kontrolt mellőzve. A mamájuk sem tudta utolérni őket, pedig a szlovénok jól síelnek. Az első becsapódást sikerült elkerülni, mert már messziről jelezte közeledésüket harci kiáltásuk, ami már az öröm és a pánik átmeneti állapotát jelezte felénk. Félre is húzódtunk. Aztán a pálya végén, amíg a felvonózásra vártunk újra előkerültek és az egyik törpe nekisodródott a lécemnek. Én már felkészültem a becsapódásra, végül éppen csak súrolt (különben is 90 kg vagyok), de ő elesett. Ekkor még nem sírt, hanem rövidesen megjött a mama is, akinek sötét felhőként árnyalta arcát a harag. Szerencsére én ebből már nem kaptam, de a kissrácnak azonnal meghatározta a büntetés mértékét, mert ezután pityeregve, láthatóan megbánva tettét, csúszott a felvonóhoz. Szerencsére sérülés nem történt. Remélem a büntetés is enyhült, miután bemagolta a FIS 10 pontját.

Sziasztok!

Február 16-19 között voltunk 4 teljes napot Mariborban. Szállásunk a Bolfenk hegyen volt a hegyállomástól kb. 3 percre gyalog, azaz pályaszállás. Kellemes kis apartman 1 hálószobával és nappali-étkező-konyhával. 4 felnőtt és 1 gyerek kényelmesen elfért. A szállással kapcsolatban két negatívum, hogy nem volt mikrosütő (megoldottuk sütővel), és vékonyak a falak. A szomszéd apartman nappalija szomszédos volt a mi hálószobánkkal, így mindent lehetett hallani.
A pályák:
Ahogyan azt korábban többen is megírták itt két hegy van és ezeket kötötték össze. Mivel hó hiányában az összekötő pályák nem üzemeltek, ezért valóságban is két külön pályarendszerként üzemelt.
Bolfenk:
Ez van alacsonyabban, ezért itt már érezhetően olvadásnak indult a hó csütörtökön délután és pénteken már délelőtt is. A felső rész nagyon jól van felépítve a tanulók szempontjából. Az 1-es pálya tetejénél a kicsiknek varázsszőnyeg és tanulópálya, a bátrabbaknak tányéros felvonó. A tányéros már kiszolgálja az 1-es kék pálya felső szakaszát is. Az 1-es pálya hosszabb felső része kellemes lejtésű egy nagyobb letöréssel. A szakasz végétől a pálya elejére egy régi 2 üléses felvonó visz fel (lassan). Innen a pálya további szakasza és a piros 4-es induló része hóhiány miatt le volt zárva, így a piros 5a pályán lehetett csak elindulni. Kezdőknek nem ajánlott erős letöréssel. Az 5a többi szakasza kellemes a haladók részére, de kezdőknek is teljesíthető. Az 5a-ból ismét lehetett használni a kék 1-es alsó szakaszát, amely a kabinos felvonóhoz vitt. Ez egy modern, gyors felvonó, így a kék1-piros5a-kék1 útvonalat használtuk a legtöbbször. Kezdő barátunk pedig a kék1 felső szakaszán gyakorolt a kétüléses felvonóval.
Areh:
Pénteken délután átmentünk busszal a másik hegyre. A buszmegállóban meg kell nézni a pontos indulási időpontokat, de felhívják a figyelmet, hogy ezek hozzávetőleges időpontok. Esetünkben a busz pontosan indult. Kb. 10 perc alatt átvitt minket a másik oldalra. Mi elsőnek a kék 19 pályát választottuk, hogy elérjük a beülős felvonót. Ez egy keskeny bemelegítő-közlekedő pálya.
Aztán elénk tárult a varázslat: A piros 23 pálya. Széles tepsi, kellemes lejtőkkel, igazi carving pálya. Már-már azt hitte az ember, hogy egy gleccseren van. A pálya lejtéséből adódóan olvadásnak nem láttuk nyomát. Mivel megtetszett a pálya, ezért itt töltöttük a szombat és vasárnapot is. A 23-on van egy erős letörés, amely délutánra már kijegesedett a sok fékezés hatására. Emiatt a létszám is kb. harmadolódott, így alig voltak a pályán (de baleset nem volt).
Vasárnap megnéztük a piros 16 pályát is, de az inkább egy erős kék vagy rózsaszín.
Ami feltűnő, hogy a 24-eshez tartozó tányéros és a 16-oshoz tartozó csákányos viszonylag gyors volt az osztrák terepekhez képest.

A látogatott hüttékben kedvesek voltak, a kiszolgálás gyors volt. A mellékhelyiségek tiszták.

Összességében kellemes 4 nap volt, előzetesen rosszabbra számítottam, de a piros 23 pálya csodás. 4 napot el lehet tölteni itt. Jól elfáradtunk. Havasabb időszakban érdemes meglátogatni, most elég kevés volt a hó. Ami nyitva volt az rendben volt, de sok volt a lezárt pálya vagy pályaszakasz. A honlapon írt hóvastagságok és nyitott pályák száma megfelelnek a valóságnak.

Sziasztok! jan 13-15 hétvégén voltam Mariborban, az akkori képet tudom leírni, gondolom nem sokat változott. Pénteken utaztunk, szerettem volna esti sízni, de az akkori havazások miatt nagyon lassan értünk oda, le is maradtam a sízésről, de még a vacsiről is. A Videc szállóban foglaltam, kicsit olcsóbb a többinél, kaja teljesen rendben, a wellness részlege is nagyon jó- élménymedence, jacuzzi, szaunák, pici szépséghiba, hogy a szombat esti "földrengés" is bennfoglaltatik az árban. Közvetlen havazás után voltunk, ez meglátszott a pályákon, az erősebb letörések jégig lefötörve, összekupacolva, ez nehezítette a dolgunkat. Mivel kevés pálya van nyitva, és hétvégén voltunk, a tömeg -főleg a Bolfenken-, nagy volt, ez tovább rontott a helyzeten, de lehetett sízni. Mikor át akartunk buszozni az Areh pályáira, nagyot szívtunk, mert a busz a kiírthoz képest 30 percet késett(szlovén precizitás???), és végtelen lassúsággal vánszorgott fel az Areh-ra, másnap már okulva , autóval mentünk ki, és csak a bakancsomat kellett levenni, már mentünk is, így 15-20 perc az átköltözés. Az Areh kellemes hely, gyönyörű, hosszú és széles pályák (Pisker) 6os ülőlifttel, meg egy kis húzólifttel. Bár itt nem volt tömeg, a letöréseket viszonylag hamar lekotorták, maradtak a huplik és a jég, voltak sokat akik a pályán kívüli havat választották, ott viszont kevés volt a hó, előbújt a talaj. Az Areh központi részén van egy nagyon szupi piros pálya(inkább kékespiros), a Ruska, ezen lehetett dörgetni rendesen, gyengesége, hogy csákányos lift szolgálja ki, hamar elfáradtunk. Van itt még tanpálya is.
Szóval nem rossz ez a Maribor, csak kissé sportos, sokat kell korcsolyázni, vagy lecsatolni, buszozni. Inkább hétköznapra ajánlanám, akkor talán kevesebben vannak.
Még valami. A legtöbb hazai fórumon Maribor úgy szerepel, hogy 40-42 km sípálya van. Nos, ez feltehetőleg nem igaz, ezt kb alátámasztja a Marprom honlapja, ahol a működő pályákat úgy írják ki, hogy pl 40% van nyitva, tehát mondjuk 12km a 33,8km ból. A számok nem pontosak, csak az össz km az állandó, amit ők most 33-34 km nek tartanak.
A büfék jók, de nem olcsók, ezek már inkább osztrák árak, sajnos.A tájékoztatásról sem tudok jókat mondani, aki először van ott, össze kell szedje magát rendesen. Mi van nyitva, mi nincs? Kevés a pályatérkép, a pályákat jelölő tábla stb. Kicsit gazdátlannak tűnik.

10 órára értünk ki a pályákra. 24 Euró volt a jegy! A pénztáros egy papírkát tett elénk, amire felírta, hogy 8- 15 között van nyitva a síterep. A kedvenc „partizánka” pálya aljában pedig már csak a 14.30- as időpont volt, mint utolsó felmenet feltüntetve. Nem tudom, hogy miért ilyen a nyitva tartás- talán a meleg napos idő miatt?
Szép hó volt kb. 11- ig a pályákon, a fákon, az erdőben frissen esett hó nyoma látszódott, de aztán jött a meleg és főként az átkötő erdei pályák lassultak le. Ezért is érdemes figyelni a nyitvatartási időt, mert lécen jó hosszú és kissé fárasztó az eljutás az egyik pályáról a következőig- de végül pont ez volt benne a sport:-) Mi csak a felső Partizanka, Ruska és Pisker pályákat próbáltuk a hozzájuk tartozó kék összekötőkkel. A piros nagypályák jól mentek bár délutánra kissé ki kezdte a meleg. Tömeg nem volt.
Még sosem voltunk itt és nagyon tetszett a hely. Autóval mentünk fel a Sv. Areh parkolókig. A pálya rendszer felét tudtuk csak bejárni, de az is kellően kifárasztott bennünket. Jövünk még máskor is!!!