Sziasztok!
A tegnapi edzéssel kapcsolatban nekem ambivalens érzéseim vannak. Jó volt, mert Atesz nyilvánvalóan ért hozzá, és hasznos, jó dolgokat mondott. Ugyanakkor szörnyű volt azt érezni, hogy nem tudom megcsinálni, amit kér. Én autodidakta, ösztönös síző vagyok, és azzal, hogy szétszedte a lábaimat és konkrét feladatot adott a csipő- és kéztartásra, teljesen szétestem, görcsössé vált a mozgásom, nem tudtam kontrollálni a sebességemet. Próbálom érzékeltetni: Tudsz járni, de ösztönösen teszed. Aztán valaki nagyon pontosan elmondja, hogy mire törekedj járás közben, hogyan is kell azt végrehajtani, hogy tartsd a kezed, lábad stb. Figyelsz ezekre, és hirtelen azon kapod magad, hogy így nem is tudsz járni. De ha megszünnek a kötöttségek, újra megy minden, megint laza leszel. 8-ig tartott az edzés, utána volt még 2 óránk, nagyon jókat mentünk Lackóval, Gergővel és Gáborral. Lackó lazán, elegánsan, Gergő magas színvonalon, nagyon stabilan síel, Gábor pedig maga az ördög. Hatalmas öröm és megtiszteltetés volt ezekkel a srácokkal élvezkedni! Én azt hiszem abból profitálom a legtöbbet, ha mehetek valaki után.
Ne legyen félreértés: Atesz oktatása nagyon jó volt, de nem igazán az én világom - én nem akarok versenyezni, pályában küzdeni a tizedekkel. De még változhat a véleményem, ha lesz több ilyen edzés, és pláne ha ügyesebb leszek... :-)
Köszönöm a lehetőséget, örülök, hogy ott lehettem. Egész biztos, hogy hasznos volt, de a "gyötrelmek" gyümölcse valószínüleg csak később, illetve többszöri ismétléssel érik majd be. Ha lesz még esti edzés Visegrádon, biztosan jövök.
És persze nagy öröm volt régi arcokkal újra találkozni (fent említett fiuk és Andi), na meg újabb sporttársat megismerni a fórumról (hu1zam Zoli).