Sziasztok!

Nyolc év után tértünk vissza erre a terepre, a szállásunk ezúttal az Avoriaz-ba vivő Prodains kabinos aljánál volt. Délután egészen a házzal szemben lévő kis húzós felvonó aljáig le lehet síelni, ha ez a felvonó működne (ebben az évben még egyszer sem indították be), akkor a reggeli kb. 250 méteres gyaloglást a kabinosig is meg lehetne spórolni. A házban van étterem és bár, de bolt a közelben nincs, vásárolni a ház előtt megálló síbusszal lehet bemenni Morzine-ba. Viszont reggelire a portán lehet baguette-t rendelni.
Parkolni vagy a ház alatti fedett (fizetős) parkolóban lehet, de tetőbox-szal sajnos nem lehet beférni. Így, vagy a kabinos aljánál lévő (elég drága) parkolót lehet igénybe venni, vagy pedig 1200 m-re van egy ingyenes parkoló, ahonnan a síbusszal lehet visszajönni (mi ezt válsztottuk).

Reggel két irányban lehet elindulni: a kabinos felvonóval Avoriaz-ba, vagy a síbusszal Morzine-ba. Ez utóbbi a Pleney kabinoshoz visz, ahol reggelente igen komoly sorállásra kell számítani. Az Avoriaz-i terület központi részei is eléggé zsúfoltak, különösen igaz ez a Tour felvonóra, valamint a Lindarets feletti területekre. A pályák közül nekem a Grandes Combes felvonótól levezető Jean Vuarnet volt a kedvencem, de jó volt a Lindarets feletti Vannes is, valamint a Cornebois felvonó tetejétől levezető piros pályák.

Chatel-ben a Morgins illetve Torgon felőli oldalon lévő területeken jóval kevesebben vannak, igaz, ott többnyire húzós felvonók működnek. Sok könnyű kék és piros pálya van errefelé, az egyik kedvencünk a nagyon rövid, de szinte kihalt Tour de Don volt. Sajnos az időjárás a márciust idézte, így az alsó pályák egy része le volt zárva, Morgins felé például csak levonózni lehetett a Corbeau lifttel.

A svájci oldalon is elég sokan voltak, főleg a Crosets felvonó környékén. Viszont az új Morgins kabinosnál dél körül alig volt ember, és itt találtuk a svájci rész egyik legjobb pályáját, a 46-ost (kár, hogy a kabinos építésével együtt leszedték a felső szakaszt kiszolgáló húzós felvonót, így le kell csúszni az alsó, kék 45-ös pályán a kabinos aljához). A térkép alapján érdekesnek tűnt a szép hosszú 35-ös és 31-es pálya, azonban ennek az alsó szakasza szinte végig botozós. És még egy, amire érdemes figyelni: a Chatel és Morgins közötti összeköttetést biztosító síbusz 12:30 és 13:30 között nem jár.

A Morzine - Les Gets terület bizonyult idén a kedvencemnek. A központi részeken ugyan itt is nagy volt a tömeg, de a pályarendszer szélei felé már jóval kevesebben voltak. Mindenképpen érdemes felmenni a Pointe de Nyon-ra, és felgyalogolni a kilátóhoz. A levezető piros pálya is egész jó, bár ottjártunkkor eléggé ki volt jegesedve. A legjobbak a Charniaz és a Ranfoilly tetejéről induló pályák voltak, legalábbis kora délutánig, amikor már kezdtek azért buckásodni. A kellemes, üres kék pályák kedvelőinek tudom ajánlani a La Rosta tetejéről levezető Reine des Prés nevű pályát. És az idei kedvenc: a Perrieres ülős felvonó melletti Meleze nevű piros, ahol szinte alig volt ember, és még délután is nagyon jókat lehetett rajta csúszni.

A terep többi része (Mt. Chéry, Chappelle d'Abondance, Abondance, St. Jean d'Aulps) ezúttal - a nyolc évvel ezelőttivel ellentétben - kimaradt, de így is nagyon jó kis síelés volt, bár az időjárás lehetett volna kicsit kegyesebb hozzánk.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/24567/galeria/

Sziasztok.

Előre szeretném jelezni, hogy nem a teljes Portes du Soleil-ről és nem Avoriaz-ról írok, hanem csak a Chatel részről és a hozzá tartozó kb 120 km pályáról.

Január 19-től voltunk itt egy hetet a Skilines iroda szervezésében. Mivel nem a megszokott úton, hanem Svájcon át mentünk, ezért egész „hamar” (17óra alatt) odaértünk és a buszút is tűrhető volt a nagyobb lábtérnek köszönhetően.

Szállásunk a Grand Ermitage 4csillagos szálláson volt. 5en voltunk, de 6 személyes apartmant foglaltunk, így bőven volt hely. Erkély, mosogatógép, TV, 2 külön háló, jól felszerelt apartman. A házban wellness részleg, zárható sítároló, közösségi tér, szóval a szállást csak ajánlani tudom, szerintem a legjobb eddigi francia szállásunk.

Az időjárásra se lehetett panasz, mind a 6 sínap ragyogó napsütés, felhő nélkül és 0 fok körüli hőmérséklet. Egy kis hó nem ártott volna a terepnek, de ennél szebb időt nem igazán lehet kifogni.

Na és akkor itt végére is értünk a pozitívumoknak.
Illetve maga Chatel falu szép, hangulatos, egy kis völgyben fekszik, de a szállásunktól a sípályák/boltok leginkább busszal érhetőek el, ami viszont volt, hogy 15 percig nem jött. Ami pedig távolabbra visz a falu központjából, az a busz 30 percenként járt. A sípálya pont olyan távolságra van, hogy nem indulsz el gyalog, a boltba pedig nem ugrasz le reggel friss bagettet venni. A sípályák ugyanez. Mire felérsz a hegyre, eltelik legalább fél óra. És persze, ez nem a világ vége, de azért jobb a francia pályaszállás!

A terep elég tagolt, rengeteg átkötő felvonóval, van négyüléses, ami lefelé visz és sok a tányéros is. Nyilván láttuk ezt a foglalásnál is, de 3völgy, la Plagne vagy pl. Brianconnal nem lehet összehasonlítani, pedig síelhető km alapján hasonló helyek. Ja és kevés a szintkülönbség, itt nincs az a 10-15 percig csúszol lefelé megállás nélkül. Persze ezt is láttuk a foglalásnál…

A Chatel központi részen van egy egész jó snowpark, mi sokat mentünk a Morclan felvonó pályáin, illetve sokszor lecsúsztunk egészen Petit Chatel felvonó aljáig az erdei pályán.
Morgins felé is elmentünk többször, itt úgy emlékszem csak tárcsás felvonó van, semmi extra.
Amit ajánlok az a Torgon-i rész, ez már Svájc, egy völgy, ide nagyon jó pálya-pályák hoznak le, délutántól viszont árnyék van.
A la Chapelle d Abondance-i részre nem mentünk, mert ide több mint egy óra lett volna a buszozás.
A terep legjobb része a Pierre Longue felvonó és Linga felvonó közötti terület, ide buszozni se kell, fél óra alatt átcsúszol/felvonózol. Itt van 3km-es erdei pálya, meredek piros, széles kék, minden ami kell. Itt három napot is csúsztunk.

13 alkalommal voltam már Franciaországban, de a pályákat/felvonókat/pálya elrendezést tekintve ez az utolsó helyek egyikét foglalja el. Sosem adtam még 3 csillagot a sielok.hu-n francia síterepnek, de ez a terep majdnem megkapta 

Sziasztok!

Bocsánat, ha kicsit hosszú leszek, de erről a pályarendszerről nem tudok rövid beszámolót írni :)

A márc. 15-i hetet töltöttük el ezen a terepen, szokás szerint a SKINET szervezésében. Két kocsival mentünk, szállásunk Chatel-ben volt a központtól kb. 400 m-re. A síbusz a ház előtt állt meg, így reggelente általában a Linga nevú kabinos felvonóval indítottuk a napot. Az időjárásra nem lehetett panasz, egy felhős napos napot leszámítva végig gyönyörű napsütésben síeltünk, és az előző hetekben lehullott hónak köszönhetően a pályák is jó állapotban voltak.

A pályarendszer hatalmas, egy hét alatt nemigen lehet besíelni, de mi azért törekedtünk rá :)

Vasárnap a Chatel - Torgon - La Chapelle d'Abondance területet vettük célba. Ez utóbbi két részből áll: először levonóztunk a Panthiaz felvonóval, úgy időzítve, hogy pont elérjük a síbuszt, ami 5 perc alatt átvitt a Crét Béni nevű részre. Ez egy különálló, igen jó kis terep: alig-alig volt ember, így gyorsan lehetett pörögni a pályákon. Hasonló módon, a síbusz segítségével jutottunk vissza a Torgon-i területre, majd a napot Petit Chatel felett fejeztük be.

Hétfőn a Chatel - Morgins - Les Crosets - Avoriaz - Chatel kört tettük meg. Ebből az irányból Morgins-ban nem kell igénybe venni a síbuszt, egy nagyon rövid gyaloglással elérhető a svájci oldal felé induló Folleuse felvonó. A másik előny - ha valakinek ez szempont - hogy ebből az irányból kihagyhatók a svájci csákányos felvonók. Ezúttal Avoriaz-on csak áthaladtunk, már csak azért is, mert aznap épp itt volt a Rock the Pistes fesztivál egyik koncertje, emiatt ott nagy volt a tömeg.
Hazaérkezés után visszasétáltunk Chatel központjába, ahol rock-koncert és ingyenes welcome drink várt ránk, no meg a turista irodában a publikus wifi.

Kedden kocsival Morzine-ba mentünk, a Nyon nevú kabinos felvonó aljában parkoltunk. A napi program Morzine és Les Gets besíelése volt. Itt is - mint mindenhol - frissen ratrakolt, széles, nem túl zsúfolt pályák fogadtak, ezek közül hármat emelnék ki, a Ranfolly tetejéről induló Tulipe és Sautenailles valamint a Perriéres Express-től levezető Mélézes nevú piros pályákat. A Morzine-ba menő pályák délutánra viszont már erősen olvadtak, ráadásul errefelé kicsit nagyobb volt a népsűrűség is, ezért inkább a magasabban fekvő pályákon síeltünk a zárásig.

Szerdán egyenesen Avoriaz felé indultunk, és az ottani pályákat síeltük be, beleértve a svájci oldalt is, ahol egészen Champéry fölé lecsúsztunk a Grand Paradis nevű hosszú és szép piros pályán, mely jól indul, azonban kb. a felétől egy botozós szekérúttá vált. Ezután következett a híres "Svájci Fal", vagyis a Chavanette nevű fekete pálya, derékig érő kijegesedett buckákkal, melyet az Alpok tíz legnehezebb pályája között tartanak számon. Nekem egyszer bőven elég volt... Ezek után hazafelé a Chatel feletti pályák kifejezetten üdítőek voltak.

Csütörtök utazós nap volt. Előszsör Les Gets-be autóztunk el, hogy besíeljük a két napja kimaradt, kiülönálló Mt.Chéry területet. A leírások alapján tudtuk, hogy itt reggel érdemes kezdeni, mert a déli fekvésű pályák hamar olvadnak, és ez be is jött. Viszont reggel még hatalmasakat lehetett száguldozni a jól karbantartott, széles, szinte üres pályákon. A fekete pályák közül a ratrakolt Chevreuil-t próbáltuk ki, majd dél körül a lenti részén már erősen olvadó Chamois-n csúsztunk vissza a kabinos aljáig.
Második megállónk St.Jean d'Aulps, azaz a Rock d'Enfer különálló terepe volt. Itt a fő attrakció a nagy kör megtétele, amely két, a papíron 5 km hosszú piros pályát is tartalmaz. Ebből az első a méréseink szerint 4 km, és egy kicsi lökdödős szakasz van benne, a Follys viszont végig jó, igaz, alig 3 km hosszú. Persze a körön kívül azért a legtöbb piros pályán lecsúsztunk legalább egyszer, aztán 1/2 4 körül átautóztunk a mai harmadik részre, Abondance-ba.
Itt - mivel a Follys területe, valamint a kabinos aljához vezető pálya a kevés hó miatt zárva volt, a három hosszabb húzós felvonó pályáit be tudtuk síelni a zárásig, ezek közül a piros Corne Rouge és a kék La Chaux-Le Lac egészen jó volt.

Pénteken a hétfői kört tettük meg, de ezúttal Avoriaz felé indulva. A pályák közül kiemelném a Cornebois-ról levezető La Perdix Blanche nevú pirost, valamint a Rochasson tetejétől induló Rhododendrons nevű kiváló fekete pályát. Avoriaz-ban végigcsúsztunk többek között a fekete Coupe du Monde és Aréte des Intréts pályákon, majd Svájc felé vettük az irányt a Cuboré felvonó érintésével. A svájci részen a kedvencem a 8 üléses Crosets felvonó alatti rövid, de lendületes piros pálya volt, de igen jó volt Morgins felett a Plan Joyeux húzós felvonó aljáig levezető piros pálya is. Morgins-ban ezúttal igénybe kellett venni a tíz percenként közlekedő síbuszt, végül a Super Chatel feletti területen fejeztük be az idei síszezont.

Hazafelé még megálltunk a festői Gruyéres városkában, majd a zürich-i dugóban állva megbeszéltük, hogy jövőre folyt. köv. :)


Képek:
https://sielok.hu/fotoalbum/portes-du-soleil_2016/galeria/

Üdvözlet Mindenkinek!

Január utolsó hetében töltöttünk el egy igen kellemes hetet itt, Avoriaz sípályáin, jobbára tiszta, napfényes időben. Ausztria-Németország-Svájc útvonalon, száraz-napfényes időben érkeztünk meg szálláshelyünkre, a Morzine-Avoriaz alatt lévő nagykabinos felvonó mellett lévő apartmanba, amely a Residences FranceLoc volt. A négyszintes apartmanház rendelkezik saját, fizetős mélygarázzsal, de van a kabinos állomásnak is fizetős parkolója (ide lehet beállni magasabb autóval is), de volt két buszmegállónyira Morzine felé is egy nagy ingyenes parkoló. A szállás tűrhető volt: egy háló dupla ággyal, egy másik háló emeletes ággyal, illetve az étkező-nappali két kanapéval. Villanytűzhely, mosogatógép, mikró, fürdőszoba két mosdóval.
Indulás előtti napokban olvastuk a hójelentést: nagy mennyiségű friss hó esett, a hegyen 170 cm a hóvastagság! Szerencsénk volt, elcsíptük a szezon addigi legjobb hetét! Végig jó idő volt, kisebb-nagyobb fátyolfelhővel tarkított napsütés öt napon keresztül, csak utolsó nap ébredtünk esőre, ködre, ami szerencsére hamar megszűnt.
Most jöttünk el a franciákhoz hatodszor, de mondhatom, megint jól tettük. A hosszú utat kárpótolja a környék közel háromezres csúcsainak látványa, a szerteágazó pályarendszerek, a tömeg hiánya és nem utolsó sorban a kedvező árak (82 eFt/fő szállás+bérlet egy teljes hétre, kaját vittünk, a benzin meg öt főre szétosztva) igazán megéri, hogy eljöjjünk ilyen messzire.
Azt hiszem, még el fogunk jönni ismét egy hasonló helyre!

u.i.: Avoriaz-ról annyit, hogy autómentes falu lévén csak gyalog, lovas- és motoros szánnal lehet közlekedni. DE: sokan visznek kutyát, viszont nemigen takarítanak utánuk a gazdik. Szép látvány, az utcákat borító fehér hóban a ...

Január 31-től, február 7-ig töltöttünk el hetet ezen a síterepen. Szombat kora hajnalban (fél kettő körül) indultunk, Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország útvonalon. Az út viszonylag eseménymentes volt, néhány hóvihar és egy-két svájci dugót leszámítva. A síterep közelébe érve elkezdett szakadni a utolsó 12 kilométer hólánccal tettük meg. (Ezt a rendőrök ellenőrizték, anélkül senkit nem engedtek tovább.) Szállásunk Avoriaz 1800 településen volt, ami egy autómentes falu. A kocsikat a fedett parkolóban hagytuk ami utólag is jó döntésnek bizonyult, mert az egy hét alatt leesett hó mennyiség miatt a szabad pakolókban komoly nehézségek árán lehetett csak kiszabadítani az autókat. A parkolótól a szállásig ratrakokhoz hasonló járművekkel lehetett eljutni viszonylag megfizethető áron (15 Euró volt 7 főre). Szállásunk a Yucca apartman házban volt, 2 szoba + nappali, kicsit szűkös de tudtuk mi vár ránk (kicsit későn kezdtünk el szállást foglalni). A szálláson volt ingyen wifi, a folyosó vége a sípályára nyílt, igazi pályaszállás. A földszinti étteremben lehetett reggelente friss bagettet rendelni. A településen volt Sherpa és Carefour is.
Az idő nem túl volt hozzánk kegyes, rengeteg hó esett de ennek ellenére a pályák jól karbantartottak voltak. Felvonóknál sorállás csak a reggeli ill. esti csúcsnál volt néhány perc az induló állomásoknál.
A terep nagy, változatos mindenki megtalálhatja a neki tetsző pályákat, a zöldtől az extrém feketéig. Felváltva lehet síelni a Francia és a Svájci oldalon.
Eddigi síterepek közül ahol jártam ez idáig az egyik legjobban tetsző terep, mint a pályák miatt mind pedig a természeti szépsége miatt.

Ez a negyedik francia terep, ahol jártam, és mindeddig a legjobb, számomra legalábbis. A rendszer óriási és a legnagyobb része összefüggő, síbusz használata nélkül elérhető. A hangulata pedig inkább az alacsonyabb osztrák rendszereket idézi - ellentétben sok francia terep magashegységi környezetével Les Portes du Soleilen az erdei pályák dominálnak, így legtöbbször az idő is barátságosabb. Az alacsonyabb régió persze kisebb hóbiztosságot is jelent, de még ezen a gyenge télen is bőségesen jutott anyag a pályákra és a pályákon kívülre is.
Aki pályán kívülre indul, itt is nézze meg, mi várható az adott lejtőkön mert az alacsonyabb fekvés ellenére bele lehet futni komoly sziklafalakba, vagy völgyekbe, ahova csak akkor érdemes lejutni, ha fókát is vitt az ember, különben a visszaút elég körülményes lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy irdatlan tömegű lejtőt be lehet csúszni úgy, hogy lift várjon az alján.
A pályakezelésre nem lehet panasz, igaz, ha éjjel esik hó, azt reggel már nem dolgozzák el - így az utolsó napunkon pl pályán is 30 centi friss matéria fogadott minket, amivel sokaknak meggyűlt a baja. Nekünk viszont fülig ért a szánk :)
Van számtalan kezeletlen, de jelölt piros és fekete pálya is, amit ők snowcrossnak hívnak, aki szereti a buckákat, nem fog csalódni.
Rengeteg az enyhe lejtésű kék pálya, de van bőségesen piros is, kevés feketével tarkítva. Zöldek is vannak bőven, bár sok kék átcsúszórésze is inkább zöldes árnyalatot kaphatna. Mindenki megtalálja a számítását.
A liftpark változatos. A legtöbb lift kimondottan kezdő és boardbarát, könnyű, enyhe lejtésű kiszállóval. A lábkiütős régi egysebességesek ülőkéjét a kezelők többnyire hátrahúzzák beszálláskor, hogy a vádlink is megmaradjon. Az Avoriaz régióban, illetve a svájci lejtők egy részén a kabinos és a kétsebességes ülőliftek dominálnak, Morzine-ban és a svájci oldal kisebbik részén viszont sok a lassú, öreg egysebességes.
Mindenkinek ajánlom a terepet, azokat kivéve, akik a hosszú, egybefüggő csúszásokat kedvelik. Itt egybefüggően nem lehet gigantikus szinteket síelni.

A hétvégén egy svájci meghívásnak köszönhetően néhány külföldi kollégával együtt két napot tölthettem el a Portes du Soleil régióban, ami sok szempontból (pl. síliftek száma) világelső a síterepek között. Két nap alatt persze nem sikerült az egész régiót bejárni, de szerencsére olyan síelőkkel sodort össze a sors, akik imádták a jó tempót és kíváncsiak voltak minden következő völgyre. Kihasználtunk minden percet, sokat síeltünk és a rövid idő ellenére tényleg sok lejtőt bejártunk!

Óriási szerencsével szombaton sikerült kifognunk az álom-időjárást, éjjel leesett egy tetemes menyiségű hó, másnap reggel pedig kisütött a nap, így fantasztikus panorámákban volt részünk. A helyiek szerint ez volt eddig az idei tél legszebb napja, a fenyők rogyásig hóval, és persze a pályák is. 4-5 fokozatú volt a lavinaveszély, hallottuk is a robbangatást, így pályán kívülre nem merészkedtünk. Pedig délutánra már rendesen buckás volt minden pálya, mivel puha volt a hó és még nem sikerült igazán tömöríteni a nagy mennyiséget. De sebaj, edzettük a térdeinket, közben a látvány mindvégig pazar volt , ahogy a képek is mutatják:
https://sielok.hu/fotoalbum/portes-du-soleil-2013-januar/galeria/

Champery-ből a nagykabinossal indultunk és jutottunk fel 2000 méteres szintre, ahonnan több völgyön keresztül síelve és felvonózva jutottunk el a francia oldalra egészen Avoriaz-ig. Na erről majd külön is írok a Franciaország alatti fórumban, mert Avoriaz megér egy külön bejegyzést. Semmilyen más sívároshoz nem tudnám hasonlítani, amit eddig láttam. A Portes du Soleil régióban is kakukktojásnak számít, mert a többi 11 sífalu tradicionális házacskákból áll, ez pedig egy giga apartmantelep, de másképpen, mint ahogy eddig Franciaországban láttuk. Nekem ez a síelés diznilendje, ahova egy életben legalább egyszer érdemes ellátogatni.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/avoriaz-2013-januar/galeria/

A Portes du Soleil sírégió 650 sípályája 12 hegyi üdülőhelyet köt össze, melyek közül 4 Svájcban van, 8 pedig Franciaországban. A határokat természetesen nem lehet észlelni sem a hegyen, sem a völgyekben, itt tényleg szó szerint "határtalan" a sízés.

Másnap a Morgins - Chatel - Torgon háromszöget síeltünk be és újra kikaptuk a lehető legszebb téli időt, annyi változással, hogy dekorációnak úszkáló felhők is érkeztek a napsütés mellé. Sok-sok szögből megcsodáltuk és lefotóztuk a régió jelképének számító Dents du Midi hegyláncot, ami tényleg olyan mint egy óriási fogsor.

https://sielok.hu/fotoalbum/portes-du-soleil-svajc/kep/1/

Nekem a régió fő vonzereje a változatos táj volt, mindig fokozott izgalommal vártuk, hogy milyen látványban lesz részünk a következő hegy tetején, és tényleg mindig más volt a kilátás, még a Genfi-tóra is sikerült rálátni az egyik étterem teraszáról.

Ha negatívumot kellene keresni, akkor a liftrendszert lehetne kritizálni: sok az összekötő húzólift, még rángatós tányérossal is találkoztunk. Buborékot sehol nem láttunk az ülőlifteken, de a magyarázat is megvan már, hogy miért van így. A buborékos ülőlift max. megengedett sebessége jóval alacsonyabb mint a bubimentes lifté, és mivel a nap végén muszáj a síelőknek visszajutni a szállást adó völgybe, így ezt nagyobb kockázat nélkül garantálni tudja a lifttársaság.

Egy részletesebb beszámoló néhány hasznos tippel együtt még készülőben, hamarosan felkerül ide a link...

Elkészült (2012.01.16): https://sielok.hu/rovat/utazas/cikk/nap-kapuja/

Látom, nem ez a legnépszerűbb topic nem sokan járnak arrafelé. :( Én is 4-5 éve síeltem a területen. Mi a svájci oldalon laktunk, a Morzine és Les Gets feletti pályákról nincs ismeretem, mert addig nem jutottunk el. A svájci, az Avoriaz és Chatel környéki pályákon síeltünk. A pályák gondozásával nem volt gond, de akkor nagyon meleg volt a január, így a déli fekvésű pályák még 1600-1800 m magasságban sem voltak tökéletesek, ahol nem volt hóágyúzva.(nem volt elég kemény az alap) Minden tudásszintű síző megtalálja kedvenceit, ami egy ekkora pályarendszeren természetes. A felvonó infrasrtuktúra nem éri el a legmodernebb osztrák terepek színvonalát, francia viszonylatban átlagosnak mondanám. (van még néhány öreg "megrántós" húzólift is) Ennek ellenére Avoriaz megér egy misét, vagyis sielős hetet: (megérne többet is) kiülsz a városka központjában a számtalan nyugágy egyikébe egy pohár jófajta francia pezsgőre és élvezed a napsütést meg hallgatod a lovasszánok csilingelését. Avoriaz egyetlen baja az ára: elég drágák a szállások, ha nem elégedtek meg az emeletes ágyas 25-30 m2-es 6-8 fős stúdiókkal. :(

Az elmúlt télen voltam ott 1 napot, bár be lehet csatlakozni a pályarendszer nagy részébe, nem ajánlanám. A táj kétségkívül nagyon szép, a pályák üresek és nagyon jól kezeltek, de azért a legtöbb rövid, és a felvonók is nagyrészt lassúak. Volt, hogy az egyik tányéros be is döglött, és 20 percet vártunk az újraindításra. Ha innen akarsz továbbmenni, sokat kell majd felvonóznod. Bár e síterepnek csak Torgon és Chatel részét síeltem be teljesen, úgy gondolom, hogy a többi résszel jobban jár az ember (főleg barátaim elmondása alapján is).
Teszek fel néhány képet Torgonról, és egyet (az utolsó) Morgin-ról...

Egy napra sikerült elszabadulnom ide február közepén. Lényeg a lényeg, hogy végre rászántam magam, hogy ha már közelre megyek, akkor megnézem a Les Portes du Soleil mega-síközpont svájci részét.
Sokan mondták, hogy menjek a francia részre – Avoriaz, Morzine, stb – de nekünk közelebb esik Champery, Morgins, Les Crossets, és ami azt illeti, Svájc azért csak Svájc (minőségben és szolgáltatásban), meg egyéb tényezők...

Majd megnézzük a francia pályákat is...

Lausanne-től 1 óra az út, Champery-ig. Én ezt a falucskát vettem célba, mivel a térkép szerint a felvonókhoz és a parkolóhoz két piros pálya is vezet, aminek a nap végén még hasznát vehetem. Ez a régió össze van pályákkal kötve Les Crosets-val, Champoussin-nal, Morgins-nel és Torgon-nal, összesen kb 100km pályát biztosítva. Természetesen innen megvan az átjárás francia területre is.
8.30-kor még éppen csak érkeztek a síelők a Grand Paradis parkolóba. Az idő teljesen tiszta volt, és az is bejött az időjárás előrejelzésből, hogy -10 C-fokkal indult a nap. Síbérlet: 43 CHF a svájci részre.

Csatolás, majd a 4-es beülős Grand Paradis-Planachaux lifttel fel a "Vörös keresztes" csúcsra egy átszállással. Gyönyörű verőfény, 1.5m hó mindenütt, a látvány fantasztikus, a pályák is ígéretesek.

Tovább: https://sielok.hu/rovat/elmenybeszamolo/cikk/les-portes-du-soleil-2009/

Üdv
MM