Nyári síelés a magyar határtól alig egy órányira, hogy hol? A Schneebergen! Óriásként töri meg a Fertő-tó síkvidékét, az Alpok keleti végvára, a 2075 méter magas Schneeberg. Szombati úticélunk a hóhegy volt, hogy a téli szezon után méltóan ünnepeljük a nyár kezdetét. Reggel a puchbergi fogaskerekű állomásánál várakozva percről-perce gyűltek a lelkes síelők, egészen fiataloktól az idősekig mindenki képviseltette magát. 9 órakor elindult fekete-narancssárga szalamandra szerelvény, hogy az üde-zöld völgyből a télbe szállítson bennünket. Virágba borult gyümölcsfák mellett suhantunk el, „kissé” feljebb már hófoltok jelezték az elmúlt tél utolsó nyomait.
Megérkezvén a hochschneebergi végállomásra csípős hideg és sűrű köd fogadott bennünket, jó másfél órás gyaloglás után a Klosterwappen tövében pihentük ki magunkat, és vettünk erőt az első lesikláshoz Kelet-Ausztria elfeledett nyári síterepén, a schneebergi Hackermulde firnhavas lejtőin. A hó nagyszerű volt, nem süppedt, nem szakadt be, csak úgy spriccelt minden egyes kanyarnál. A gyors lesiklás után következett a neheze, a felmenetel. Elmondhatjuk, hogy minden egyes kanyarért keményen megdolgoztuk, de ennek is meg van a maga szépsége.
A csúcson összeölelkeztek a felhők és egy rövid hózápor emlékeztetett minket a télre. Következett a második és egyben utolsó nagy lesiklásunk, utána egy kis „bohóckodás”, aztán indulás a vonatra.
Érdekesség, hogy pont ekkor rendezték a Hackermulde egyik hófoltján a hagyományos óriás-műlesiklást, így ezmég inkább rádobott - Sípark után szabadon – a gleccserfeelingre.

Galéria: https://sielok.hu/fotoalbum/schneeberg-nyari-sieles-2010majus/galeria/

Tegnapi szezonzáró, schneebergi vonatos-túrázós-traktoros-hegymászós hófoltsíelésünkről néhány kép. A Hackermulde-t síeltük be, miközben volt részünk napsütésben, ködben, felhőben, 1 perces esőben, negyed órás hózáporban - mindez egy napon.

https://sielok.hu/fotoalbum/schneeberg-2010-majus/kep/1/

Eredetileg szombatra terveztük a túrát, a rossz időjárási viszonyok miatt vasárnapra csúsztattuk. Este egy pillantás a webkamerákra: kitisztult ! Mivel inkább vasárnap délelőttre jósoltak szebb időt, ezért korai kelés volt a soron, így már 8 órakor a Preini hágónál készülődött az ember.
Útközben Gloggnitznál +7 C fok, Reichenauban +6 C, és fenn a hágónál +2 C némi köddel fűszerezve, ami 100 méterrel feljebb szépen fel is oszlott.
A hóhatár meglehetősen alacsonyan volt, hiszen kicsivel a parkoló után feltűntek az első hófoltok, úgy 1200 méter felett zárt hótakaró, a Siebenbrunnwiesénél legalább 20 cm hó, feljebb 30-40 cm. Még fentebb ennél is több, nem egy helyen térdig süllyedtél a hóban, és még mindig volt hó a lábad alatt !!! Útnak a Siebenbrunn réttől felfelé kígyózó Schlangenweg (nomen est omen) lett választva. Közben az út fölött magasodó Predigstuhlról folyamatosan jöttek le a kisebb-nagyobb lavinák. Az egyik a Schlangenweget több helyen is keresztül vágta. A lezúduló hógörgetegek egyszerre voltak csodálatosak, ugyanakkor némi félelmet is keltettek benned.
Jó másfél órás hegymenet után a Karl Ludwig Haus tűnt fel a végeláthatatlan hómezőkön. A Heukuppe (Rax csúcsa) ezúttal kimaradt, két ok miatt:
egyrészt fenn nem egy helyen térdig süllyedtél a hóban, másrészt déltől rosszabb időt mondtak, és white outban nem egy kellemes hely a Rax-fennsík.

Azt hiszem az utóbbi évek túrái közül kétségtelen a legszebb volt a mai; igazi hamisíthatatlan téli táj, mindez május utolsó napján, amikor minden már kizöldült. Különös volt a virágba borult réteket és lombkoronájuk teljes zöldjében pompázó fákat fehérben látni.
Igazi szürrealizmus a hegyekben !

Végezetül néhány kép, több majd holnap este.