Retro - TE mire emlékszel?

Beni! Ne aggódj, én 2 két éve még szintén egy egycsatos, szétnyíló Nordica-ban nyomtam (iiletve egy csat hátul meg egy bowden a rüsztnél) pont olyanban amit Warren Miller az "Impact" című filmjében lefikáz. De nekem is hasonló okaim voltak...egyszerűen kényelmes volt. Nagyon nehéz volt megtalálni azt a 4 csatost amire végül lecseréltem.

Nekem még most is egy kicsit retro feelingem van a pályákon: egy régi, matt, sötét türkiz bakancsom van, neon-narancs csatokkal. Jól néz ki az 1 éves léceken. :) Régi, meg egy csatos, de ilyen kényelmesen egyikben sem fér el a lábam és tart is rendesen. Hiába, Salomonék már a 90-es években is tudtak bakancsot gyártani. :) Kipróbáltam apám 4 csatos vadi új Rossignol papucsát is, de azon kívül, hogy a bokám és a lábujjaim közt szétment a lábfejem semmivel nem fogott jobban. :)
Bár az tény, hogy jövőre nekem is kell már valamilyen keményebb bakancs. :(

Én még kantni nélküli faléccel kezdtem Erdélyben(akkoriban még fröccsöntott sem volt:)), majd jöttek a kantnis műanyag talpúak - ebből volt 210cm-es Zakopaném is, bordó, közepén sárga csíkkal... A '70-es évek elején a házilag készített sodronyos/kampós felvonó a Madarasi Hargitán maga volt a technika csúcsa. Akit érdekel, a madarasihargita.ro honlap képgalériájában látható jó pár korabeli dokument (néhány tőlem származik). Azért, még mindig jólesik beiktatni évente az Alpok lejtői mellé egy ottani látogatást is!

Agent! A felsorolásod tetszik, de én még a szalámis zsemlét hozzátenném! :)

Kis balatoni piacon találták szüleim ezt az 1. világháborús, még kantni nélküli lécet. 12 ezerért el is adná a tulaj, így csak fénykép készült róla. A bot cseresznyefa, a tányér rajta nádfonat. szuper!

Yesss! Csak létrejött egy ilyen topic! :-)
Én fröccsöntött műanyag léccel kezdtem 4 évesen, aztán jöttek a fa lécek. Többek közt az akkoriban a honvédségben használatos lécek és hasonlók. A kantni apró facsavarokkal volt rögzítve, amiből néha-néha elhagyta magát 1-1 csavar és akkor lehetett nagyot perecelni. A kötés természetesen az a bowdenes, az orrgép előtt karral meghúzós fajta. Cipő persze fűzős, bőrbakancs, fa sarokkal. Szerintem a szüleim padlásán még megvan a bakancs. Utána jöttek a többcsatos, már műanyag de alig boka fölé érő cipők. A jó kis hagyományos "dióverő" lécek. 16 évesen 190-es lécem volt, aztán meg 215-ös. (ez a mai napig megvan és gondolkodom, hogy el kéne vinni idén bohóckodni vele) Telenként síbörze a METRO klubban a Dohány utcában ('85-86 környékén 1 FT-ért regisztráltam valahova ezen a börzén és 3 évvel ezelőttig rendszeresen kaptam a katalógusokat) A Budafoki úti BÁV-ban szintén lehetett jó cuccokat kifogni. Szlovákia orrvérzésig (Chopok, Csorba tó, Certovica, Donovaly, Dobsina, Krompachy, Myto, Králiky, Sahticky..stb) Certovicán szállás mindig magánembereknél szervezés nélkül. Kocsmába be, megkérdez...és mindig volt helyünk. hármunknak 3 éjszaka öszesen 20 dojcsmark...és ebben a faluban (Vysna Boca) híre sem volt magyar-szlovák ellentétnek. Mindenki haver volt.
Szlovák divat: szőröcs kucsma, neon orkán overall.
Kaja: szendvics a csomagtartóból, tea termoszból. Este a kocsmában viszont remek és óccsó kaja + deli csoki, nagyobbaknak tuzamsky rum, és korenyovica.

Nagyapámék sílécére emlékszem. Fa léc szegecselt kantnival, bőr szíj a kötésnél, rugós kábel a saroknál. Síbakancs bőrből, vasalással. Nagyon jól nyomták egészen a hetvenes évek végéig, amikor bejöttek az első automata kötések. Apám kidobta a léceket egy lomtalanításon, sajnos.

Európai kínálat: http://shop.ebay.at/?_from=R40&_trksid=m38&_nkw=antik+ski&_sacat=See-All-Categories

Jó ez a térkép. A lengyel oldalon akkor még a Morskie Oko-ig jelölték a főutat, ma már csak az elején lehet erre ráhajtani.

Ohho, ez pedig az enyém, egy iskolai lomtalanításkor sikerült beszerezni, a Tátra dombornyomott műanyag térképe, anno ez minden valamire való iskola földrajz szertárában megtalálható volt. Ez pedig relikvia, tökéletes, karcmentes, 1974-es kiadás, érdemes szemügyre venni, pl. ekkor még nem volt "Liptovska Mara", azaz liptószentmiklósi víztározó, és a TEZ (Elektricska) nyomvonala is más volt, még nem a Poprádi főpályaudvarról indult, ráadásul még különálló község volt Velka (Felka), Straze (Strázsa), ezek ma már Poprad részei. Tátrajáróknak: Nálepku kapitány menedékház (Ma Zamkovszky) Ára: 15KCs!

Na lássuk csak, természetesen Csehszlovákia, Deli csoki, Kofola, Zeus gyümölcslé, germina, sulov, artis, pamporovó sílécek, "Csesszlovák Marker" kötések (licensz, Rotamat) "Ukrán Fischer" síléc (TYCA, szintén licensz). Termosz, tetejére tekerhető műanyag csészével (persze termosz mondig összertörős), Turist hátizsák, Botas síbakancs, EL-KO (?vagymi), Riff-Raff, RaiSki és egyéb de leginkább kínai egybe síoverallok. Rikító fejpánt, tükröző napszemüveg, ezerkettes zsiguli, panorámaablakos karosa. Szintén Csehszlovák fém csattos sílécösszekötő gumi pánt.Atomic ARC, Fischer RC Vacuum sílécek a legmenőbbeknek. GEZE, Look (ma Rossignol) síkötések, Koflach (felfújható nyelvvel)- ma már Atomic, Dynafit (a legendás ötcsattos 3F), Raichle síbakancsok. Egycsattos fehér hátranyíló bakancsok = star wars birodalmi rohamosztagos feeling. Okula síszemüveg, kívül belül párásodás-deresedés:). Ebédet pálya alján zsiguli motorháztetejére kipakulás, sültcsirkecomb evés, akkoriban Ausztriában hüttébe max. wc-re bemenni merés, ott fogyasztást kizárólag kőgazdagok kiváltságának tartás! Hiába, kedvelem (azaz kedvelés) az ás-és stílust:)

Legyen már egy ilyen gyűjtőtopic is:)