Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

Sítörténelem

ÜZENETEK (60)Időben csökkenő Időben csökkenő
Agent
1646 élménybeszámolót írt
1646
20 éve tag
2011.01.22. 19:50
Jea, ez ász, anno igyekeztem nyakig megülni a Zdarsky témába, de közel sem volt ennyire alapos a cikkem a símániában, ha jól emlékszem a 2006 februári számban.
Előzmény: (AAron 105108)
mitro
1153 élménybeszámolót írt
1153
16 éve tag
2011.01.22. 18:16
Én elolvastam, de volt egy-két sor, amit átugrottam. Nekem túl sok egyszerre. Szerintem hatásosabb lenne, ha kisebb részletekben töltenéd fel, akkor nem lenne annyira ijesztő és többen elolvasnák.
A cikk hatására eszembe jutott, hogy láttam itt valamelyik topikban régi síelésről feltöltött videót. Abban volt az egybotos síelés - ha emlékeim nem csalnak. Itt nem találtam meg, de a youtube-n találtam hasonlót.
Kattints a képre a videó megtekintéséhez:

Kattints a képre a videó megtekintéséhez:
Előzmény: (AAron 105122)
nagyapa
202 élménybeszámolót írt
202
17 éve tag
2011.01.22. 13:28
Nyugodj meg sokan elolvassák (szerintem)Üdv
Előzmény: (AAron 105133)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.22. 13:15
Na, ha csak kettőtöknek is, de akkor töltögetek még.
Előzmény: (maci-laci 105131)
maci-laci
3532 élménybeszámolót írt
3532
18 éve tag
2011.01.22. 13:06
Ha olvastam volna akkor nem tettem volna fel a kérdést, mivel a válasz az írásban szerepel, hogy a saját maga kifejlesztett technikához kell :D Mint látod pótoltam de van egy érdekes mondat ami megfogott: "Olvasóit arra biztatta, hogy oktató igénybevétele nélkül, egyéni tanulással sajátítsák el a síelést." Úgy látom változnak az idők.
Ki olvassa azt nem tudom de szerintem bizonyára nem mindenki de úgy gondolom nem haszontalan a fáradozásod mert értéket hozol evvel a fórumba.
Előzmény: (AAron 105122)
minerel
3725 élménybeszámolót írt
3725
17 éve tag
2011.01.22. 12:50
Igaz néha több részletben de én elszoktam:-)
Az ilyen emberek fotóit kellene példaképként az iskolafalakra helyezni...
Előzmény: (AAron 105122)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.22. 11:20
Komoly, mi ? :D

Elovastad vagy csak a képeket nézegeted?
De most komolyan, szerinted elolvassa valaki is, amiket kirakok ide?
Előzmény: (maci-laci 105120)
maci-laci
3532 élménybeszámolót írt
3532
18 éve tag
2011.01.22. 11:16
Áron, az a bazi hosszú rúd volt a síbot elődje ?
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.22. 09:25
MATHIAS ZDARSKY

Amint a sajka uralni tudja a hullámzó habokat, éppúgy a száguldó sí is uralja a mindent belepő hótakarót.
Zdarsky

Alsó-Ausztria déli részén, Lilienfeld városa fölött, a Reisalpe alacsonyabb vonulataira vezető drótkötélpálya felső végállomása közelében meglepő feliratra bukkan a gyalog- vagy sítúrára induló vándor: ;Erfinderweg; (feltalálóút); hirdeti egy tábla, és a gyalogosan másfél órát, sítalpakon jóval rövidebb időt igénylő körtúraútvonalon lépten-nyomon táblák állítanak meg a hatalmas fenyőfák, nyáron a bámészan legelésző, kolompoló tehenek, télen a hókupacok között: a táblákon fotók és feliratok mutatják be a vidék nevezetes szülöttének, Mathias Zdarskynak a találmányait.
A lilienfeldiek, Mathias Zdarskyra rendkívül büszkék, aki egy jellegzetes alpesi lesiklási technika, a kapuk között kanyargó szlalomsíelés kifejlesztése és jó néhány, a sísporthoz kapcsolódó, világsikert aratott, sőt máig alkalmazott találmánya révén vált nevezetessé.
Zdarsky 1856-ban született egy morvaországi falucskában, fűrészmalom-tulajdonos apjának
tizedik gyermekeként. Gyermekkorában baleset következtében bal szemére megvakult;a jóeszű fiúcska további sorsát, lehetőségeit ez a tény korlátozta ugyan, de ambícióitkorántsem csökkentette.
Brünnben elvégezte a tanítóképzőt, néhány évig tanított is, majd kézügyessége, technikai érdeklődése további tanulmányok folytatására sarkallta. Támogatók, ösztöndíjak révén az 1880-as évek végén eljutott a híres müncheni Képzőművészeti Akadémiára, majd Zürichbe; ezeken a helyeken festészeti, szobrászati és műszaki tanulmányokat folytatott. Művészi alkotásaihoz utazásai során szerzett inspirációt: végighajózta a Rajnát és a Dunát, de megfordult Észak-Afrikában is, ahol az Atlasz-hegységben komoly sportteljesítményt igénylő sziklamászásokat végzett. Útjai során nagyon sok rajzot, akvarellt, domborművet készített; kvalitásos munkáival elismerést szerzett.
De Zdarsky életének középpontjában mégsem a művészet állt, hanem a sport, mégpedig mint az egészséges életmód nélkülözhetetlen velejárója, az önmegvalósítás egyik eszköze.
Honfitársai filozófusnak is tartják Zdarskyt, és ha ez talán inkább némi nemzeti elfogultságbóladódó meghatározás is, mindenesetre a szabad levegőn való testmozgás, agyakorlatias, céltudatos, a testi és lelki kondíciót karban tartó életmód, az életkorból vagy betegségből,
balesetből származó defektusok önerőből való, személyre szabott tréninggel történő leküzdése olyan életviteli, életszemléleti szempontok, amelyeknek követése Zdarsky, valamint számos kortársa és későbbi követője számára feltétlenül sikeres és hasznos volt.
Zdarsky olyan síelési technikát fejlesztett ki, amely életkorra, nemre és bármiféle sporttehetségre;,
veleszületett adottságra való tekintet nélkül bárki által könnyen, néhány nap alatt elsajátítható és élete végéig gyakorolható. Ez a technika egyesítette a lesiklás és az ősi skandinávsífutás elemeit.
A speciális, a célnak maximálisan megfelelő, Zdarsky által kifejlesztett síkötésen kívül egyetlen bot szükséges hozzá; ő ugyanis meg volt győződve róla, hogy egy bottal az egyensúlyozás, irányváltás egyszerűbben és természetesebben valósítható meg.
A sport szakirodalomban Alpine (Lilienfelder) Skifahrtechnik; (lilienfeldi alpesi sítechnika)
néven meghonosodott módszer népszerűsítésére Zdarsky versenyeket rendezett, amelyeken évtizedek során tízezrek vettek részt.
Különösen nevezetes és emlékezetes volt az első verseny, amelyre 1905. március 19-én került sor. Nagyon tanulságos visszaidézni célszerűségét, egyszerűségét, szinte családias
hangulatát, ma, amikor a sícirkusz, sok más divatos sportághoz hasonlóan, elsősorban a pénzről szól.
A sporttörténet első szlalomversenye a Muckenkogel nevű, 1246 m magas hegycsúcsról indult, a célig az 1950 m hosszú pályán 488 m szintkülönbséget kellett leküzdeni 85 kaput
megkerülve; a legmeredekebb szakaszon a lejtő 45 fokos volt.
A Zdarsky által meghatározott versenyszabályok szerint a résztvevőknek együtt kellett felkapaszkodniuk az indulás
helyszínére, és mindenkinek legalább egy 6 kg-os hátizsákot kellett cipelnie.
A versenyen elért helyezések megállapításánál nemcsak az időteljesítmény és a lehetőleg esésmentes lesiklás,
hanem a testtartás, a siklás eleganciája is számított, meglehet, szubjektív tényezőként.
A 24 résztvevő természetesen teljes mértékben amatőr volt: akadt köztük tanár, orvos, diák, mesterlegény, sőt, egy hölgy is. A versenysportolókat már akkoriban is fiatal, hajlékony, izmos, atlétatermetű személyekként képzelték el; ezzel szemben a Zdarsky által szervezett versenyen az életkor 17 évtől 52-ig terjedt, a testsúly pedig 57 kg-tól 105-ig. Esés nélkül senki sem tudta teljesíteni a távot, az első helyezett is többször landolt a hóban, amit jó időeredményével és elegáns technikájával kompenzált.
A versenyzők által alkalmazott síelési technikát Zdarsky aki egyébként kitűnő tornász és úszó is volt; jóval előbb, az 1890-es években fejlesztette ki. Ekkor kísérletezte ki több száz terv, modell és azok gyakorlati kipróbálása alapján az új technika alkalmazásához szükséges,
a lesiklás és sífutás céljára egyaránt alkalmas síkötést, amelyet; természetesen továbbfejlesztett formában, azóta kifejlesztett alkalmasabb anyagokból gyártva ma is használnak a sportolók.
Zdarskycélja az volt, hogy a lábfej első részét nagyon stabilan megtartó, semmilyen oldalirányú mozgást nem engedő, de a lábfejnek a sílécre erősített lemezen előre- hátra való mozgását egy rugó segítségével megengedő első kötést alakítson ki.
A síbakancs sarkát bőrhevederes eszközzel rögzítették. Mai szemmel kezdetlegesnek tűnik a megoldás, pedig az alapgondolat nagyon szellemes, és a kitűzött célt sikeresen valósítja meg.
A síkötés továbbfejlesztett változatát az 1914-ben bejelentett, AT 76 793 számú szabadalom leírásában lehet tanulmányozni. A cél itt is a lesikló és futólécek előnyeinek egyesítése volt. Az új sporteszközzel megvalósítható a biztonságos lesiklás és a gyors irányváltás, az esések és a lábtörés kockázata minimálisra csökkenthető, és a sítalpak stabilitásuk mellett
maguk is törés biztosak. A síbakancs orrához csatlakozó kötés kialakítása: legfontosabb eleme egy védőborítással ellátott csavarrugó, amelynek tengelye az egyik végén a síbakancs tartólemezén keresztül egy forgástengelyhez kapcsolódik, másik vége egy csavaranyához van rögzítve. A forgástengely a rugónál magasabban helyezkedik el, így a síelőt a rugó nem gátolja lábának előre- illetve hátramozgatásában, ugyanakkor az oldalirányú elmozdulást biztonsági vezetőelemek akadályozzák. A síkötést bármely, akkoriban használatos, fából készült lécre gyorsan, néhány csavarral lehetett fel-, illetve leszerelni. A hátsó kötés úgy volt kialakítva, hogy a síbakancs sarkát egy mozdulattal lehetett a rugó által megengedett mértékben eltolva különböző vájatokban rögzíteni, vagy szükség esetén, a sífutó mozgáshoz azokból kiemelni.
A síkötéseken kívül Zdarskynak még két szabadalmát lehet fellelni az adatbázisokban. Az egyik egy hegyi mentésnél használható hordágy (lajstromszáma: AT 74 140), amelynek hordozófelülete elasztikus pántokkal és szalagokkal van ellátva: ezekkel a törött vagy kificamodott végtagok, illetve a törzs gyorsan, egyszerűen rögzíthetők, és a szállítás, illetve mentés alatt a további sérülések kockázata, illetve a sérült fájdalma nagymértékben csökkenthető. A hordágy rugós elemmel ellátott, egyszerűen és gyorsan rögzíthető lábazatkialakítása pedig a járművel való szállítás alatti, fájdalmat okozó rázkódások hatását csökkenti. Ugyancsak a hegyi túrázók, síelők elsősegélyben részesítésénél alkalmazható az a rögzítőkötés (lajstromszáma: AT 46 657), amelyet Zdarsky két társával együtt talált fel.
A mindössze négy szabadalmazott találmányon kívül Zdarskynak még számos ötlete, elgondolása volt, amelyek részben a sísport, részben az egészséges életmód gyakorlása terén széles körben ismertté váltak, némelyik ezekből született eszközt ma is használják. Ilyen például
az a 4 személy részére alkalmas, mindössze kétkilós bivaksátor, amely manapság is az alpinisták túlélőfelszerelésének része.
Bár nem volt gazdag ember, alapelvének tekintette, hogy ötletei legyenek mindenki számára hozzáférhetőek, haszonszerzésre nem törekedett: ezért nem tartotta fontosnak, hogy minden találmányát szabadalmaztassa. Azon kevesek közé tartozott, akik anyagi sikerek nélkül is
teljes, elégedett életet éltek. Pedig nem volt szerencsés ember.
Az első világháborúban szemsérülése miatt nem sorozták ugyan be, de ő önként vállalt lavina-előrejelzési munkát, miután az olasz-osztrák határszakaszon katonák ezrei vesztették életüket az időjárási és terepviszonyok hiányos ismerete miatt. Zdarsky maga is súlyosan megsérült egy lavinaomlás során végzett mentésnél, az akkor már 60 éves férfi végtagjain, bordáin, medencecsontján 80-szoros (!) törést és gerincsérülést szenvedett. Az orvosok szinte
semmi esélyt sem láttak akár részleges gyógyulására: megpróbálták lelkileg felkészíteni arra, hogy mozgásképtelenül fog tengődni hátra lévő éveiben. Zdarsky azonban nem adta fel.
Embertelen fájdalmak közepette mozgásgyakorlatokat, gyógytornát kísérletezett ki önmagán, speciális szerkezetű ágyat majd kerekes széket tervezett, amelyeket barátai elkészíttettek számára. Ezek olyan, minimális erőkifejtéssel mozgatható támasztófelületekkel voltak ellátva, amelyek a vérkeringés lanyhulását, a zsibbadást, az izmok elsorvadását akadályozták a hoszszadalmas
gyógyulás alatt.
A szék ma is megtekinthető, kipróbálható a helytörténeti múzeum Zdarsky-kiállításán. A fantasztikus akaraterő és kitartás eredményeként Zdarsky még 24 évig élt, és 80 éves kora felett is síelt, maga tervezte, napenergiával melegített fürdőkabinjában hátraszaltóval ugrott
a vízbe. Nem hagyott fel a síelés népszerűsítésével sem. Ingyenes tanfolyamain több mint 20 000 embert tanított meg erre a hazájában oly célszerű sportra. A hosszú osztrák tél hétvégéi alatt Bécsből különvonatok szállították az érdeklődőket Lilienfeldbe. Ekkoriban még
Japánban is híre kelt sítechnikájának és a találmányán alapuló kötéseknek. A háború alatti önkéntes szolgálata során megismert katonatiszt barátját katonai attasévá nevezték ki Tokióba; ő terjesztette el a távol-keleti szigetországban Zdarsky találmányait. Az új sítechnikáról kifejlesztője már 1896-ban könyvet jelentetett meg, és írását akkoriban igazán szokatlan módon nem rajzokkal, hanem fotókkal illusztrálta. Olvasóit arra biztatta, hogy oktató igénybevétele nélkül, egyéni tanulással sajátítsák el a síelést. A könyv 1908-ban magyarul is megjelent Czant Hermann főhadnagy fordításában, A sí-futás iskolája / bevezetés a sízés pár hét alatti teljes elsajátításához címmel 34 eredeti fényképfelvétellel. Mint a bevezetőben idézett recenziókból következtethetünk rá, az írás német és francia nyelvterületen is sikert aratott. Zdarsky szerény anyagi lehetőségei és súlyos balesete ellenére gazdag, értékes életet élt. Kortársai úgy emlékeznek rá, hogy a leleményes feltaláló és szenvedélyes sportoló egyszersmind emberszerető, segítőkész, szórakoztató egyéniség volt, akit kora minden szellemi újdonsága érdekelt, foglalkoztatott a rádiótechnikától a pszichoanalízisig. Rendkívül figyelemreméltó, hogy élete nagyobb részének, működésének helyszíne, Lilienfeld városa mennyire megbecsüli, ébren tartja Zdarsky emlékét. A középkori vártoronyban elhelyezett helytörténeti múzeumban egész sor szobát elfoglaló kiállítás foglalkozik életével, tevékenységével, alkotásaival. Igazi telitalálat találmányainak a sokak által látogatott Muckenkogel környékén történő szabadtéri bemutatása. A hegyekben, egyik kedves tartózkodási helye közelében álló síremlékét gondosan ápolják. Az első híres, Zdarsky- technikával lefolytatott szlalomverseny emlékére minden évben március 19-én ugyanazon az útvonalon emlékversenyt rendeznek, amelynek egyik futamát a résztvevők hagyományos felszerelésben teszik meg; korabeli lécekkel, kötéssel, egyetlen hársfabottal és akkoriban viselt öltözetben. A technikatörténet számos, minden elismerést nélkülöző, keserű lélekkelmeghalt és elfeledett feltalálójának sorsával ellentétben jó érzés a talán nem világrengető, de sok ember életét megszépítő, egészségét óvó találmányok alkotóját övező szeretetet és megbecsülést tapasztalni




A képek egyrészről saját sílécemről készültek, másrészről Agent-től "loptam" és vannak netről letöltött képek
Unterricht.jpg
Mathias Zdiarsky
Zdarsky20beim20Skyfahren.jpg
Zeichnungbindung.jpg
zbindung.JPG
bindung1.jpg
bindung2.jpg
800-mini-P1122286.jpg
800-mini-P1122285.jpg
1.jpg
2.jpg
3.jpg
4.jpg
5.jpg
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.12. 12:02
Köszönöm a topik átnevezést !
Innentől ezen a néven fut, ha túl sok az iromány vagy más témát javasol bárki, akkor jöhetnek a javaslatok.

Wágner Úr
admin8
60 élménybeszámolót írt
60
13 éve tag
2011.01.12. 12:01
Áron kérésére a topic új nevet kapott.
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.12. 11:44
Serényi Jenő Dr
(1884. szeptember 5., Igló, Szepes m. – 1915. július 15., Krn, Doberdo, Olaszország)

Hegymászó, síző, jogász.

Középiskoláit a budapesti piarista gimnáziumban végezte, egyetemre is a fővárosban járt. 1903-ban az érettségi után harmadmagával (Horn K. Lajossal és Madaras Jenővel) bejárta a Kárpátok gerincét Orsovától Máramarosszigetig. A túra Madaras Jenő ötlete volt, de egyedül maradva a korábbi hitegetők visszalépése miatt, végül osztálytársával (Serényi) és annak barátjával (Horn) ment el a túrára. Gyalog, szekéren, és néha vonaton megtett útjuk során több mint 1000 km-t tettek meg, ami abban a korban nem volt "mindennaposnak" mondható. Orsovára hajóval mentek, Máramarosszigetről vonattal utaztak haza.
1904-től kezdve pedig a Magas-Tátra lett túráinak célpontja. A hegység minden jelentős gerincét megmászta. 1906-1915 között a legjobb hegymászók közé tartozott. Kitűnő társa volt Horn K. Lajos, a fiatal gépészmérnök és Wachter Jenő bölcsészhallgató. Ők hárman alkották az akkoriban híres "Tátrai-triászt". Wachter Jenő 1907-ben, a Simon-torony megmászása közben lezuhant és életét vesztette. Wachter Jenő emléktáblájának ő talált helyet a Menguszfalvi-Békástavi-völgyben lévő Tüzelőkőn. Az emléktáblát később áthelyezték a Poprádi-tó közelében lévő Szimbolikus temetőbe.
Wachter Jenő halálos balesete után Serényi a Zill-völgyi-Alpok és a Venediger-hegycsoport csúcsait mászta meg.

1909-ben társaival kivált a Magyar Turista Egyesületből és létrehozta a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületet, amelynek ő lett az első főtitkára (1909-1910), választmányi tagja (1913-tól), alelnöke, tiszteletbeli tagja (1911), sajtó bizottsági tagja. A Turistaság és Alpinizmus folyóirat egyik elindítója, főmunkatársa. Az MKE központi választmány tagja (1913-tól), budapesti képviselője. Az MTSZ létrehozásának egyik motorja, tiszteletbeli tagja (1921). Új hegymászó generációt nevelt önálló szellemben; a hazai vezetőnélküliek gárdáját hozza létre; átlendítette a kor ifjú hegymászóit a Wachter féle baleset következményeként jelentkező, a vezetőnélküliket sújtó kritikákon és gátakon. Lelkesítő szervezőkészsége minden akadályon átsegítette. 1910-ben két társával elindította a Turistaság és Alpinizmus című lapot, amelynek el nem évülő érdeme a hegymászás és turizmus népszerűsítése Magyarországon. Az első modern turistakalauzt is Serényi Jenő kezdeményezte:
Komarnicki Gyula, Serényi Jenő: A Magas-Tátra részletes kalauza, Budapest 1914..

1906-tól hegymászással, sízéssel foglalkozó cikkei jelentek meg a Turisták Lapjában, a Turista Közlönyben, az MKE Évkönyvében, a Turistaság és Alpinizmusban, az Österreichische Alpenzeitung-ban és a Taternik-ban, a Mecsek Egyesület évkönyveiben, a Nemzeti Sportban
A sízésről is sokat írt, a Magyar Sí Klub és a Magyar Síszövetség egyik alapítója, főtitkára és a sajtó bizottság tagja (1913). Részt vett a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) megalakításában.


Utolsó túrájára 1914-ben került sor: ekkor a Markazit-torony és a Jég-völgyi-csúcsot összekötő gerincet járta be. Az I. világháború kitörésekor önként jelentkezett frontszolgálatra és az olaszországi csatamezőn, Doberdónál mint tartalékos hadnagy, vesztette életét. A nagy ezüst és arany vitézségi érem tulajdonosa volt. Földi maradványait 14 évvel a halála után hozták haza (1929. október 29-én), és a budapesti Farkasréti temetőben hantolták el.
Nevét a Serényi-torony (a Tátra-csúcs tűje, a Tátra-csúcs dk. oldalgerincén) őrzi a Magas-Tátrában. A tornyot Zygmunt Klemensiewicz és Roman Kordys lengyel hegymászók nevezték el róla, a "Tátrai-triász" tagja teljesítményei elismeréséül, miután 1908. augusztus 6-án megmászták e tornyot.
5.jpg
4.jpg
2.jpg
1.jpg
minerel
3725 élménybeszámolót írt
3725
17 éve tag
2011.01.10. 21:27
mekkora érték volt akkoriban a 32 korona?
Mondjuk ma egy könyv 3-4ezer Ft akkoriban meg 1,20 Korona akkor kb ugyanannyi az értéke az akkori jó síknek mint a maiaknak. Kérdés, hogy mennyi volt az átlag kereset akkoriban.
Előzmény: (AAron 103167)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.10. 21:09
SKABA ÉS PLÖKL Sportáruház
3.jpg
1.jpg
2.jpg
4.jpg
5.jpg
6.jpg
7.jpg
8.jpg
9.jpg
10.jpg
11.jpg
12.jpg
13.jpg
14.jpg
15.jpg
16.jpg
WéberF
2039 élménybeszámolót írt
2039
17 éve tag
2011.01.09. 21:32
Az utolsó kék léc? (vagy lemaradt a kép?)
Az én utolsó kék lécem (sok év porosodása után már nem is látszik kéknek) sok tanulsággal szolgál.
A kötés micsoda finom beállításokkal rendelkezik: finom illesztés a cipő szélességéhez, talpmagassághoz, irányvezetéshez(!), mindez fogazott fémlapolásokkal.
A bowden sarok alatti beakasztását kiiktatva kiváló túrakötésként is használható - csak megfelelő talppal és sarokkal bíró "cipő", azaz bakancs szükségeltetik hozzá.
Aki találkozott ilyennel, pontosan tudja, miről beszélek.
Meg két kép az akkori "sífékről" (bordosok alighanem most is használnak valami ilyesmit?)
WFeri
Előzmény: (kole77 101083)
Finom állíthatóságok (talpvastagságtól csámpásságig)
Akkor bizony CHAMPION volt
Kifinomult Kandahar kötés
Ma már csak dióverő (210!)
A léc csőrét vajon miért kellett megerősíteni?
Kiakasztható a bowden, hajlékony talpú, jó kemény sarkú cipővel túrázásra is alkalmas
A vakszolást sem bírná már
Sífék helyett 1. (1970-80-as évek)
Sífék helyett 2. (bordosok használnak v.mi hasonlót)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.01. 18:28
Pedig "poén" lett volna. :)
Előzmény: (WéberF 101192)
WéberF
2039 élménybeszámolót írt
2039
17 éve tag
2011.01.01. 18:13
OK. Úgyis volt már privát levélváltásunk, keresni foglak, Te is kereshetsz. Összehozzuk.

Más. A Körmöcbányán rendezett tanfolyam résztvevői között szerepel:
"Weber Edit polgári leányiskolai tornatanárnő Budapest,"

Ugyan 3 felmenő generáción keresztül "pedagógus utód" vagyok (dédszülőkig mindenki falusi tanító, elemi, általános, középiskolai, főiskolai, egyetemi tanár volt), csak testvéreimmel együtt váltottunk más "szakmákra" (a tanítóság-tanárság nem szakma! Hivatás - legalábbis az "őseim" így művelték), de sajnos a nevezett hölgy nem tartozik a rokonságomba. Igaz én ékezettel írom az egyébként "Takács"-ot jelentő igen elterjedt vezetéknevemet.
Bocs a "privatizálásért".
WFeri
Előzmény: (AAron 101187)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.01. 17:56
Ne keress a Montanaban, nem vagyok ott :D
Keress privátban.
Az, hogy a kezedbe "merem" adni, az annak is szól, hogy sokat láttál már, sokat éltél (nem mertem leírni, hogy a korodról beszélek :D), Te talán tudod úgy forgatni, ahogy én. Finoman, tisztelettel.

Összehozzuk
Előzmény: (WéberF 101185)
WéberF
2039 élménybeszámolót írt
2039
17 éve tag
2011.01.01. 17:45
Meg foglak keresni a Montanaban!
Megtisztelő a bizalom, meg fogjuk beszélni.
Most néztem meg - nem először, de most nagyon alaposan - a profilodat, nem semmi, ami ott képeken megjelenik!
Egyébként köszi az "urazást", a maga módján jólesik (a fiam idősebb Nálad), de úgy vallom, 1000 m felett a közvetlenség olyan, mint az oxigén - és ehhez sem "oxigényes, sem ágyas" nem kell, csak mi magunk!
WFeri
Előzmény: (AAron 101169)
AAron
2621 élménybeszámolót írt
2621
16 éve tag
2011.01.01. 17:45
Igen, gyakorlatilag egy komplett könyvet szkenneltünk, ráküldtük a programot, de valahogy nem az igazi.
Ettől függetlenül sajnos ez lesz, pesrze kellene egy hely, ahol tudnék szkennelni. Nekem nincs. Ötlet?
Előzmény: (Lackó 101182)
elsőelőzőkövetkezőutolsó
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.