Rokonszenves, nem megamulti símárkák

Én azt gondolom, hogyha kikerül a régióból a gyártás távolkeletre, lassan megjelennek majd kisebb gyártók "márkái" mint példáúl:

Aetomic, HAED, Rosiggnol, Wölkl, Alen, Salamon...:)

huligan:
Az engem nem zavar ha nem kicsi manufaktúra a készítő, akkor azért tényleg sokba kerülne minden.
Nem az ipari gyártással van a bajom, hanem hogy a tulajnak csak és kizárólag pénztermelő az adott cég, méghozzá rövidtávon, semmi egyéb köze nincs hozzá.
Az általam említett márkák szerintem még nem ilyenek.
Lehetne a deszkád márkája huligán :)

Agent: Én is ilyen vastagításra gondoltam, ugye függőlegesen nem megy, mert nem hajlana a léc.
És így még az éltartalék is növekedhetne legalább 1 milimétert. (Bár pld. wolfram karbid külső réteg esetén már nem nagyon kéne élezni)

Most hogy mondod, lehet hogy én is csinálok magamnak egy szűzhólécet, ha nincs élszükséglet, gond sincs. Százezreket ezért nem adnék amiatt a pár alkalom miatt. A geometriát esetleg lemásolom valamelyikről.

Sok kisebb márka létezik, Hart, 4frnt, Olin, Lacroix, Vist, BlackDiamond és még lehetne sorolni, de az USA-ban sokan készítenek házilag is freeride léceket.

Hát igen, alternatív megoldásokban lehet gondolkodni, pl. szerintem a érdekes lenne, ha a léc éle oldalról nézve ugyanolyan magas lenne mit most (kb. 3mm), de alulról nézve mondjuk 15mm szélességű lenne végig a talp szélein (tehát a síléc talpának szélső részei fémből lennének ezáltal, ami bírja a követ:)), lévén, hogy a legtöbb és legsúlyosabb sérülés akkor éri a talpat amikor élen farolva találkozik a léc talpa a kővel, ekkor az él mellett durván le tudja sérteni a talpat, nos ezt ezzel a megoldással ki lehetne küszöbölni.

Létezik ilyen megoldás, hogy a megrendelő tervezheti a léc dizájnját (Edelwiser, Kneissl). Alpe d'Huez-ben meg mindenhol ROSSIGNOL kukafedők voltak a szemeteseken, majd teszek fel képet:)

Illetve ha érdekel, 1994-ben készítettem el első és utolsó snowboardomat és kötést hozzá, 9 rétegű fa lemezből...

Nem adtam neki márkátnevet, és csak egy prototípus készült belőle...

A festése szerintem szépre sikerült:)

Vid

Szerintem a kis márkák már kihaltak. Azt tudom elképzelni, hogy egy két céhes ipar állít elő hobbiból vagy elkötelezettségből, de biztosan meg van az ára...

PUY-ban utaztam egy kedves öreg helyi bácsival a felvonón, akinek egy hófehér (semmi minta, semmi himi-humi)léce volt, mondta a márkát nem emlékszem rá. Azt mondta Svájcban gyártják és, hogy 1400 euróért vette. Elég egyedinek nézett ki, a csőr közelében volt egy fém dombornyomott korong hegyekkel és PUY SAINT VINCENT felirattal...

Piacpörgetés, stb:
Pont ebből adódik nem mellesleg a környezetszennyezés,a pazarlásból.(Beleértve az ebből adódó energiapazarlást, az élet minden területén). Ha pedig volna valódi verseny, akkor bizony előállna egy lécgyártó egy nitridált éllel, jól bereklámozná, 1000 forinttal többe kerülne a gyártás, 5000-el drágább lenne a léc, és 2x annyi ideig tartana. Mindenki ugrana rá, főleg a kölcsönzők . Ha így mennek tovább a dolgok, akkor egyre kevésbé kell azon aggódniuk, hogy valaki tényleg előáll valami újdonsággal.

A völklnél nem tudom mi a helyzet, de már önmagában az sem volt szimpatikus, hogy ha jól tudom európai cégként elsőként kínába vitték a gyártást, ezzel nálam leszerepeltek. (Egyébként nekem is völkl lécem van, de az még német.) Persze nyilván nem a gyárvezetés, hanem a részvényesek, meg a tulajok döntése volt ez. Így majd eggyel több villát vehetnek, mintha az ndk-ban, vagy valamelyik közép, esetleg keleteurópai országban gyártatnának.
Azon csodálkozom, hogy pld az explosiv nincs a hervis, meg egyéb nagyáruházak kínálatában, kínálatában.
Még milyen kisebb létező márkákat ismertek?

Viccet félretéve, nem szabadna, hogy a gyártás kikerüljön a régióból. Ezért kizárólag a tulajdonosok felelősek, és az a gazdasági szemlélet, hogy növekedni kell, több profitot kell realizálni stb... Kérdem én, hová? Ha egy piac telített, csak egymás rovására tudnak működni a gyártók, és ebbe a versenybe a kiscégek pusztulnak el először!

Előfordulhat, hogy a termelés nagy részét kiszervezték kínába a Völkl-nél (én így hallottam), viszont a végső ellenőrzés, tesztelés és csomagolás Németországban történik, illetve valószínű, hogy a csúcsmodellek gyártását nem telepítették ki.

Vid, az én Völkl racetigerem-en (2007-es)azt írja, hogy Made in Germany, nem valószínű, hogy a kicsi sárgák gyártották.

Az nem baj, ha pörgetik a piacot és nem annyira tartós a felszerelés! Az a baj, hogy nem negyed áron adják :))

Sajnos az alapvető (mint gyakorlatilag a legtöbb fogyasztási cikknél), hogy a piac pörgetése végett senki sem a tartósságra törekszik, tehát nem szempont az, hogy kemény legyen az él, valamint vastag, hogy sok élezést elbírjon, ugyanígy a talp is vékonyabb, mint régen, egyrészt anyagmegtakarítás (tehát profitnövelés), másrészt mihamarabb vegyen a használó új felszerelést. Ez van. Az igazán tartós "high end" cuccok pedig méregdrágák.

Mely olyan símárkák ismertek előttetek, akik
- Nem valami megamulti óriás cégbirodalom részesei.
- Európában gyártják a termékeiket
- Esetleg szerepet vállalnak a környezetvédelemben.

Egyelőre nem tervezek lécvásárlást, csak elgondolkoztam. Már beszéltünk itt a témáról a
völkl made in china topikban. (Azóta sem tudom hogy mi a helyzet pontosan a völkl-el.)
Ott nem esett szó a nagy multikról, meg a felvásárlásokról, de szerintem az is meglehetősen káros hosszútávon. Ebbe beletartoznak az olyan részvénytársaságok is amiknél a többségi tulajdon nem az alapító családjának, vagy régóta a cégnél dolgozók kezében van.

Szerintem az óriáscégek, és a részvénytársaságok(ismeretlen tulajok esetén) nem tesznek jót sem a fejlesztésnek, sem a versenynek, sem a termékek tartósságának.

Egy óriáscég részeként a dolgozók, fejlesztők nem érzik a biztos talajt a lábuk alatt. A részvényesek célja általában a minnél rövidebb távon történő kinyerése a minnél magasabb nyereségnek. Általában semmi érzelmi kötődésük nincs az adott terület iránt, nem 30 évre előre gondolkodnak.
A fejlesztés a legtöbb esetben valaminek a megspórolását jelenti. (Szintén a részvényesek, és a nyereégmutatók kedvéért)
Egyáltalán fejlesztésről csak akkor lehet szó, ha az kellő többlethasznot hoz, presztízsből nem fejlesztenek. A felvásárlásokkal csökken a valóban
különálló, egymással versenyben lévő márkák száma, sokszor pont csak az üzleti vetéjtárs eltűntetésére való.
A valódi verseny végül megszűnik amikor már csak 2-3 háttértulajdonos ál a márkák mögött.
Ma sem értem, mi kerül egy picit komolyabb belépőkategóriájú lécen 40-50-60 ezer forintba, amikor ennyiért már egy komolyabb fúrókalapácsot lehet kapni. Vagy miért nem kapunk ezért a pénzért vastagabb, nitridált,vagy valamilyen karbid bevonatú élet, strapabíró, jól javítható léceket.

Amik eddig ezen elvek alapján szimpatikusnak tűnnek:

Elan, Head, Fischer, Explosiv, Esetleg Kneissl(ott nem tudom mi a háttér). A kisebb márkákat az explosivon kívűl nem ismerem,
úgyhogy bárki hozzátehet még.
A headnél nagyon tetszik hogy résztvesznek a cool earth project-ben.(Sőt, az egyik vezetőjük a kitalálója) Valami évi 28 négyzetkilóméternyi
esőerdőt mentenek meg a kivágástól, úgyhogy ha a többi cég nem tesz hasonló lépéseket, azt hiszem a következő lécem egy head lesz, még ha kicsit többe is kerül.(Ezért hajlandó vagyok többet fizetni)

Az atomicot, blizzardot miért kellett eladni annak idején?