Hóvadász

Az átvonult hidegfronttal lehullott hó mennyisége Tirolban 5-10 cm, a főgerincen 20 cm. Felső-Karintiában és a déli hegycsoportokban 15 cm esett viharos szél mellett, emiatt a hó eloszlása nagyon egyenlőtlen. Sok helyről teljesen le van fújva, de a mélyedésekben és a szélárnyékos helyeken a frissen összehordott hó jelent lavinaveszélyt. Összességében még kevés a hó.

Ma a következő front előtt DNy-ira fordul az áramlás és jelentősen megenyhül az idő. A 0 fok szintje 2000 m köré emelkedik, északon főn lesz.

Jól alakulnak a dolgok, alaposan felkavarodott a légkör, többször várható havazás, a következő szerda délutántól, majd pénteken már jön a következő ciklon, viharos széllel, lehűléssel, és szombaton újabb havazással.

Javuló esélyeket látok erre a hétre. Az erős Ny-i áramlással az óceán felől további ciklonok érkeznek, de már valamivel délebbi pályán. Ez jó, mivel így már lehetőség nyílik majd arra, hogy a hidegebb levegő a Földközi-tenger medencéjébe is lejusson, az áramlás hullámot vessen és a hét közepére kialakulhasson a szezon első mediterrán ciklona is (peremciklon?). Ezzel behavazódhatnak a déli régiók is, de sajnos még csak a magasan fekvő helyeken. Ami jó délnek, az viszont északon szívás, mivel főnnel jár.

Hétfőn délutántól Ny felől havazás kezdődik, a hóhatár 1000 m alá csökken, a nagyobb mennyiség nyugaton és a főgerincen várható (10-20 cm). Kedden-szerdán szünet. Ezután az áramlás DNy-ira fordul, dél felől ismét beborul, északon főnnel. Csütörtökre virradó éjjel délen havazás kezdődik, hóhatár 1000-1500 m-en, süllyedő, és ebből már komolyabb mennyiség is összejöhet, de nagy bizonytalanság mellett.

Marad tehát a változékony idő és a magasabb régiókban tovább fog hízni a hó, de végig necces T-k mellett. Nagyon kellene már a hideg, de sehol a közelünkben nincs és ilyen erős nyugati áramlás mellett esélye sem lehet.

LÉGNYOMÁS (2. rész)

A légnyomás területi eloszlásának ismerete alapvető fontosságú. A légnyomás eloszlásából határozhatjuk meg a bárikus gradienst, ami az adott magassági szintben a legerősebb nyomásváltozás irányát és nagyságát mutatja meg. A bárikus gradiens által meghatározott erő a gradiens erő. A gradiens erő határozza meg a szél sebességét és irányát. (De figyelembe kell még venni a Föld forgását és a súrlódást is, erről később fogok még írni.)

A légnyomás területi eloszlását kétféleképpen ábrázolják:

1. adott magassági szintre vonatkozó légnyomás eloszlását ábrázoló izobártérképpel;
2. adott nyomásfelület magasságát feltüntető topográfiai térképpel.

Az izobártérképek, leggyakrabban a tenger szintjén (Surface Level Pressure, Bodendruck), az azonos nyomású pontokat összekötő vonalakat, az izobárokat tüntetik fel. A legerősebb légnyomásváltozás iránya, a légnyomási gradiens az izobárvonalakra merőleges, nagyságát az izobárok sűrűsége szemlélteti, mely a szél erősségére jellemző.

A magassági térképek (abszolút topográfia, Geopotential Height, Höhenkarte) ezzel szemben a kiválasztott (pl. 850, 500 hPa) nyomásfelület szintvonalait, az izohipszákat ábrázolják. A magasságot éppúgy mint a domborzati térképeken a tenger szintjétől számítjuk. Megmutatja a légkör magasabban fekvő rétegeiben az áramlás jellegét és a nyomáseloszlást (gerinc, teknő). Ez határozza meg az alacsonyabb szinteken az időjárást. Pl. az 500 hPa szint kb. 5500 m (hideg levegőben kisebb, meleg levegőben nagyobb) magasságnak felel meg. Ebben a magasságban a napszakos ingadozások és a felszín egyenetlenségei (súrlódás) már nem játszanak szerepet, ezért az alapvető tendenciák jobban követhetők. A szél iránya az izohipszákkal párhuzamos.

LÉGNYOMÁS (1. rész)

A levegő súlya nyomóerőt gyakorol a testekre, ennek felületegységre ható értéke a légnyomás:

p = F/A, mértékegysége N/m2 = Pa (Pascal).

Átlagos értéke a tengerszinten 101325 Pa. A meteorológiában a könnyebben kezelhető hPa = 100 Pa (hektopascal vagy millibar) egységet használják. Az előbbi értékre ezzel 1013.25 hPa adódik.

A légnyomás mérésének eszköze a barométer. A barométer a megfigyelés helye fölötti légoszlop nyomását mutatja. A várható időjárás szempontjából annak van jelentősége, hogy emelkedik vagy sűllyed-e a légnyomás és mekkora a süllyedés vagy emelkedés sebessége.

Fontos kérdés, hogy a légnyomás miként változik a magassággal. Azt mindannyian tudjuk, hogy csökken (mivel minél magasabbra megyünk, annál kisebb lesz a fölöttünk elhelyezkedő levegőréteg vastagsága és így a súlya is), azonban ez a csökkenés nem egyenletes. A levegő összenyomható, ezért a magassággal a sűrűsége is csökken, emiatt nagyobb magasságban nyomáscsökkenés is kisebb, mint alacsony magasságon, ahol a levegő sűrűbb.

A nyugalomban levő, a tengerszintben 1013 hPa nyomású, 15 °C hőmérsékletű levegőben a légnyomás és hőmérséklet átlagosan a következőképpen alakul:

1000 m-en 899 hPa / 8,5 °C;
2000 m-en 795 hPa / 2,0 °C;
3000 m-en 701 hPa / -4,5 °C.

Ezektől az átlagos értékektől azonban jelentős eltérések lehetnek, pl. hidegebb, sűrűbb levegőben (télen) a légnyomás jobban, míg melegebb, ritkább levegőben (nyáron) kevésbé csökken a magassággal. Tehát a légnyomáscsökkenés a hőmérséklettől is függ.

Pár egyszerűsítő feltétel segítségével (pl. a levegőt ideális gáznak tekintve, a hőmérséklet egyenletes csökkenését feltételezve, stb.) a légnyomáscsökkenés egyszerű képlettel számítható a magasságkülönbség és a két szint középhőmérsékletének ismeretében. Ugyanezen a formulán alapul két fontos gyakorlati számítás, a barométeres magasságmérés és a légnyomás tengerszintre történő átszámítása is.

A barométeres magasságmérés lényege, hogy a hegy két jellemző pontján (pl. a hegy lábánál és a hegy csúcsán) megmérve a légnyomások és hőmérsékletek értékeit a magasságkülönbséget határozzuk meg. Ezen az elven működik a magasságmérő, melyet főleg a hegymászók hordanak maguknál.

A tenger szintjére átszámított légnyomás megadja, hogy mekkora lenne a légnyomás az észlelési pont alatt a tenger szintjében (0 m), ha a közbenső teret levegő töltené ki. Erre azért van szükség, mert a megfigyelés helyén ténylegesen mérhető abszolút légnyomás inkább a hely magasságától függ és kevésbé az időjárási folyamatoktól. Az előrejelzés szempontjából azonban fontos, hogy összevethető legyen más helyek légnyomásadataival. Ezért valamennyi hely adatát egy közös szintre, megállapodás szerint a tenger szintjére vonatkoztatjuk.

A szívem csücske: Chopok-Dél!

20 cm, ma még lesz hozzá 10 ... és az északi szél áthozza a havat Jasnáról is :)

tetszik a topik, hajrá! :)

A tegnapi havazásból Vorarlbergben esett a legtöbb, a torlódásos helyeken 40-60 cm, Tirol északi részén 15-30 cm, a főgerincen 20-40 cm, keletebbre csökken. Salzburg-tartomány, Felső-Ausztria 15-25 cm, Steiermark 10-20 cm, Alsó-Ausztria 5-10 cm. Mivel ez a hó erős szél mellett esett és alapja nem volt, ezért nyílt helyekről a szél lefújta.

Lavinaveszély a szél által összehordott hó miatt a meredek, árnyékos helyeken 2700 m felett lehetséges, és ott, ahol a régi októberi hóból még megmaradt, mert az már átalakult, lazává vált, nem tart, néhol pedig a hosszú szép idő miatt tükörjég. Ez sajnos az egész télre kihathat és egy figyelmeztető jel. Alacsonyabb szinteken ennek a hónak alapja nem volt és a várható melegedés miatt a füvön lecsúszhat.

A biztató kezdet után rosszabb napok jönnek. Téli fordulat belátható időn belül nem látszik, Izlandnál folyamatosan rendkívül erős ciklonok keletkeznek (950-960 hPa), melyek túlságosan északi pályán, Skandinávián keresztül mozognak. Emiatt a frontjaik alig, csak érintőlegesen érik el az Alpokat, és leginkább előoldali helyzet lesz, D-i, DNy-i széllel (főn), mely sajnos a most esett havat jövő hét elején 1500 m alatt valószínűleg megeszi.

Mégis reménykedek egy kicsit, mert ezek a viharciklonok olyan zavarást okoznak a légkörben, hogy az átvonulásuk utáni helyzetet a modellek gyakorlatilag még nem látják, óriási a szórás.

Nyitottam egy topikot fanatikus hóváróknak - mint én -, akiket érdekel az időjárás (legfőképpen a téli) és inkább elhalasztanak egy túrát, ha nincs megfelelő hó, de képesek akár már másnap indulni, hogy valahol elsőként csatolhassanak.

A tervezett témák:

- Időjárási modellek, előrejelzések, esélylatolgatások, akár hosszabb távra is;
- Aktuális hóhelyzet, lavinajelentések, webkamerák, lezárt/megnyitott pályák, felvonók, és minden egyéb infó;
- Viselkedés a hegyen, lavinaismeret, a freeride pszichológiája;
- A legjobb freeride-helyek, titkosok;

Az elején fogok röviden írni az elméleti alapokról is (ahogy időm engedi), hogy minél többen megtanuljunk olvasni a modellekből, mert az egy jó móka és a csúszásunk minőségére is kedvező hatással lesz :)

Tehát jöhet bármilyen okosság, kérdés, stb. ami a (szűz)hóval kapcsolatos!