Síoktatásról, síoktató képzésről másképpen

Nem, másik tartományról tudok.

De 2005 körül tökugyanazt a hóekét tanították a hivatalos tantervben, mint mi.

Ha a bécsi törekvésekre gondolsz, akkor igen, vannak történések, jól informált vagy. a könyvük is új.
de jelenleg nem vagyok egyik szövetségnek sem tagja, se Bécs, se Alsó-Ausztria, se Steiermark. de ez itt nem gond.
Hát így.

Azért én tudok időszakokat, amikor ott nem ez volt a hivatalos mentetrend, és úgy tudom, most is fordul a szekér néhány tartományban. Sőt, tudomásom szerint nálatok is van törekvés erre az irányra. :)

Én úgy vettem észre, hogy a dolgok megértése idő és energia (ezért nehéz is síoktatók tömegeivel megértetni), de amikor valaki eljut odáig, hogy mélyebb rátekintése van, akkor már szívesebben megy ebbe az irányba.

Köszönöm a megerősítést, magam is erre gondoltam, de így már biztosabb vagyok a dolgomban.
De mégegyszer ill. sokadszor elismétlem, nem tudok semmi rosszat mondani a skiculture módszerére. Ez is lehet egy út a síelés jó megtanulásához.

Kedves Ró!

Kérdésed költői!
Ne tégy semmit!

üdv

Mivel kialakult két tábor, ahol jómagam az elavultnak és kifejezetten hibásnak feltüntetett Osztrák tematikával dolgozók oldalán állok, én mégis megkérdezném, akár mindkét oldalon állóktól:mégis mit kéne tennem?
Én az osztrák rendszert tanultam, azt mondták, ha elvégzem a képzést kapok munkát jó fizetéssel, jó munkakörülményekkel.
Mindez megvalósult, az általam alkalmazott oktatási módszer jól működik, jók az eredmények.Nagyon nem is találkozom magyar vendéggel, elvétve csak.
Így üzleti érdekeket sem sértek.
Nem vagyok testnevelés-szakos, így azokra a tapasztalatokra vagyok utalva, amit az Osztrák állami diplomás kiképzőktől tanulok.
Nos ők még nem figyeltek fel erre az új mozgásformára amit a másik oldal képvisel.
Ezzel szemben van egy egységes rendszerük, amit minden Osztrák síiskolában használnak, és tudjuk egymásról, ha a tanuló mondjuk elkezdett párhuzamosan síelni, akkor éppen mit tanult eddig, mi következik, majd ha tovább megy máshova, honnan kell folytatniuk a megkezdett munkát.
nem nagyon van rá példa, hogy azt mondom az elődöm rossz munkát végzett, vagy bármit is rosszul csinált volna.
Ami iskolán belül is igaz, mert a tanuló átkerül egy-egy felsöbb csoportba míg az oktatója marad a helyén a lassabban haladókkal.
Mindemellett látom a környezetemben síelőket hova jutottak el ezzel a síelést károsító metodikával.Hát nem akarok senkit megbántani, de még egy pár hegyet össze kell karcolni ahhoz, hogy megközelítő egyéni sítudással rendelkezzen a Magyarországon végzett Síoktató, vagy akár kiképzőnek titulált személy.
Én magam egyenlőre csak ebben a rendszerben látom a továbblépésemet a sítudást illetőleg.
Személy szerint nem tetszik a csak slalomsível kialakított stílus , a logó kéz és a sisakot nem viselő síoktató mint laza figura.
Nos , mit kellene tennem?

Szia, mivel vizuális típus vagyok, ha lenne 2 videó egy kiterheléses hóekéről ill. asszimetrikus hóekéről némi magyarázattal, hogy mire kell figyelni, mi-miért jó, rossz tényleg nagyon hálás lennék és talán még hasznos lenne másnak is. Az a gond, hogy a szakkifejezéseket ti oktatók értitek egymás között, de laikusként a vizuális élmény többet mondana ... :-)

Szerintem itt az ideje összeszedni, mert nehezen követhető a dolog... :)

Kis időt kérek rá!

Szia!

Én nem gondoltam, hogy párhuzamos lécekkel közlekedik a tanuló!
Tanítok(unk) hóekét, amit régebben asszimetrikus hóekének hívtak!
Nagy különbség azonban, hogy a hóekét nem "tanítjuk", hanem kialakítjuk, ez tanulótól függően 4-8 óra. Itt van mindennek az alapja és ezt nem szabad elkapkodni. A fékező ill. kiterheléses hóekézéshez viszonyított lemaradást utána pillanatok alatt behozzák a tanulók.
3. 4. naptól ezek a tanulók biztosabban közlekednek, nem csak magukra, hanem környezetükre is figyelnek!
Teljesen normális jelenség, hogy a nehezedő körülményekkel arányosan a tanuló alsóbb szintű technikához nyúl vissza!

Oké, azzal egyetértek, hogy egy haladó sízőnek egy letörésnél sokkal könnyebb kanyarogva esetleg rövid lendülettel "lerepesztenie" és sokkal kevesebb energiát emészt fel. De amit én láttam, hogy a kezdők gyakran nem tudják elég "gyorsan" kivitelezni a kanyart közel párhuzamos léctartás mellett, gyorsulni kezdenek, bepánikolnak, mozgásuk "esetlegessé" válik, aztán vagy esnek vagy nem ... Tapasztalatom szerint ha kezdő gyerekkel, aki a letörésig szép kényelmesen szinte párhuzamos léccel síelt, megállok a letörés tetején vagy csak jelzem neki, hogy meredekebb rész következik nagyobb biztonságba érzi magát ha szépen lekanyarog hóekében (nem fékező hóekében jön le egyenesen hanem óvatosan fékezve, hóekében kanyarogva). Akkor ez csak rossz beidegződés? Tapasztalatotok szerint egy 4-5 éves gyereknél mennyi idő elérni (oktatott órában), hogy egy nem túl meredek kék pályán (pl. Eplény 1-es, vagy Hochkar 1-es - ezek végén azért van egy kis letörés) párhuzamos léctartással szépen kanyarogva minden gond nélkül lejöjjön? (Tudom gyerek .. függő, de úgy átlagban kérdezem.)

Az oktató feladatai közé tartozik, hogy reális képet adjon tanulóinak a a saját tudásukról. Ezzel is csökkentheti az általad leírt esetek számát.
A tanuló azt használja szabad idejében, amit az órán tanul. Sajnos rengeteg helyen tanítják a fékező hóekét, ezért próbálkozik mindenki ezzel kontrollálni.
Javasolnám, hogy próbáld ki, milyen meredekségű pályán vagy képes fékező hóekét fenntartani és milyen sikerrel! Ez után próbáld ki, hogy kanyarodni egyszerűbb-e!
Melyikben fáradsz el jobban? Melyikben vagy képes tovább erőt kifejteni, mégpedig hatékonyabban?
Ahhoz nem tudok hozzászólni, hogy a szülő veszi a bátorságot és a leírt módon síel a gyermekével.
Azért mert a gyerek elkezd úszni tanulni, 10 óra után nem viszi el a szülő Balaton átúszásra!

üdvözlettel

Szia!

Bár már elég komoly erők igyekeznek téged meggyőzni :-), azért én is hozzátennék pár sort. Igaz, új nem lesz benne, de talán más szavakkal jobban megy a meggyőzés. (De vigyázz, ha ezek elfogynak, akkor jönnek a durvább eszközök! :-D )

Tehát a fékező hóeke egyrészt nem ördögtől való, de mivel a síelés során ilyen helyzet (a két léc a két belső élén, egyformán terhelve) gyakorlatilag nem lesz, ezért ez ha csak lehetséges, kerülendő.
Ezért sokkal célravezetőbb, ha azonnal a kanyarok kialakítását tanítjuk, így ugyanis a helyes tartások és izomműködések alakulnak, rögzülnek.

De ettől függetlenül nem úgy kell elképzelni, hogy ezek a tanulók nem tudnak hóekében fékezni. Ha kell -mert mondjuk szűk a hely kanyasrgáshoz-, minden külön tanítás nélkül rá fognak érezni, hogy hogyan kell szimmetrikus hóekecsúszásban lassítani.

Másik, amiről most nem esett szó, az a biztonság. Minden tévhittel ellentétben, a veszélyes helyzetekből kanyarodással, kitéréssel összehasonlíthatatlanul nagyobb eséllyel lehet kikeveredni, mint sima fékezéssel. Sőt, bizonyos esetekben nem is lehet megállni, mert fizikailag lehetetlen arról a tempóról akkora úton lefékezni. Jó sízőt még soha életemben nem láttam fékezésbe menekülni, helyette mindig kikerülte, amit kellett.
Emiatt is nagyon hasznos, ha ezt is már első napon megszokja a síelő, belé ívódik, hogy kanyarodni, kerülni kell, nem pedig fékezni.

Amúgy tényleg akadnak olyan helyek, ahol kénytelen az ember fékezve csúszni hóekében, mert még kis kanyarokra sincs hely, de ez elég ritka. Legtöbbször bőven lehetne kanyargászni, de a hóekefékhez szokott síelő csak tapossa a sarkait.

"1. Még egyszer kérdezném van jó hóeke is és rossz is? Ha lenne egy "rossz példa" videón, hogy milyen pontosan ez a nemkívánatos kiterheléses hóeke, szívesen megnézném. (Ha van jó hóeke azt is.) Én leegyszerűsítve csak annyit tudok, hogy hóeke / balra "dőlsz" -> jobbra kanyarodsz; jobbra "dőlsz" -> balra kanyarodsz, ha közben a térdedet is fogod a testsúlyod sem kerül hátra..."
Ez a "klasszikus" kiterheléses hóeke, amiről írsz. Mi -szerencsére egyre többen- úgy látjuk, hogy nem ez a legjobb és legtisztább út a síelés megtanulásának útján. (Hú, milyen finoman sikerült fogalmaznom! :-) )
Videót (magyart) nem szívesen linkelnék.

"2. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy kis sítudással milyen más egyszerű mozgásformával lehet sebességet jól kontrolálva lejönni kicsit meredekebb, esetleg szűkebb helyen?"
Kanyarodással. :-) Egyszerű, könnyen megtanulható, és mindig kiszámítható. Már az elején meg kell szokni, hogy íveket síelünk, de ez jó technikával nagyon könnyen megy, sokkal könnyebben, mint azt bárki gondolná.

Sziasztok!

Laikus szülőként:

A gyerekeim tanultak kétféle síiskolában: kiterheléses, hagyományosan-megcsináljuk-a-hóekét módszerrel és most másik síiskolában, ahol nem megcsinálják, hanem felépítik a hóekeívet maradva a test anatómiai tartományaiban.

Az első esetben a gyerek hiába hóekézett, állt meg bárhol stb, mégis lobogott, mint a győzelmi zászló, nem volt stabil. Lassított felvételeken látszott leginkább a térd, a felsőtest instabilitása.

Ezzel ellentétben a felépített, újraalapozott hóekeívükkel rendkívül stabilak lettek. Újra indult a tanulási folyamat, ami remélem felülírja a korábban tanult X lábat és befele irányuló térdeket és mindenféle segédcsavarodást.

Üdv
Ágnes

" Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de a keveset futott kezdőnek nincs helye " kicsit meredekebb, esetleg szűken helyen ". Ezt rögtön el lehet kerülni, ha folyamatos felügyelet alatt síelnek. Ilyen a jól képzett oktató. "

Hát ez elméletben lehet így van, de a gyakorlatban az első tizenX napot nem feltétlenül tölti egy kezdő csak oktatóval. Pl. Egy gyereknél jó esetben a szülő előre besíeli az útvonalat amin majd együtt csúsznak, itt még mindig benne van az is, hogy fel tudja-e mérni, hogy az tényleg a gyerek szintjének megfelelő a pálya. Bár sajna az a tipikus , hogy egy kék pályán csak elindulnak annak tudatában, hogy voltak már pár oktatáson és kék pályán csúszott már a gyerek. Na ilyenkor jöhetnek azok a nem várt helyzetek, amikor egy jó stabil hóeke "életet menthet" tapasztalatom szerint. A kezdő kis sebességgel, magát biztonságban érezve le tud vele jönni kicsit meredekebb vagy szűk helyen. (Mondhatjátok, hogy ilyen helyzetnek nem szabadna előállnia, de a gyakorlatban az estek 99,99%-ban előáll tapasztalatom szerint.)

1. Még egyszer kérdezném van jó hóeke is és rossz is? Ha lenne egy "rossz példa" videón, hogy milyen pontosan ez a nemkívánatos kiterheléses hóeke, szívesen megnézném. (Ha van jó hóeke azt is.) Én leegyszerűsítve csak annyit tudok, hogy hóeke / balra "dőlsz" -> jobbra kanyarodsz; jobbra "dőlsz" -> balra kanyarodsz, ha közben a térdedet is fogod a testsúlyod sem kerül hátra...

2. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy kis sítudással milyen más egyszerű mozgásformával lehet sebességet jól kontrolálva lejönni kicsit meredekebb, esetleg szűkebb helyen? (Egy videót itt is szívesen megnéznék.)

Szia Laci!

Azoknak címeztem, akik ezt tanítják!

" Ami egy helyzetben rossz, az lehet egy más helyzetben jó. (KTA) "
Nem értek vele egyet! Minden megoldásnak ugyanazon fizikai elv alapján kell működnie! A szituáció megválaszthatja, hogy mi a megoldás, de ezek nem lehetnek ellentétjei egymásnak! Amikre pedig igaz, azok 1000 évben max. egyszer fordulnak elő és a sokkal fontosabb dolgok mellett nem érdemes foglalkozni velük. Ha ezeket tanítjuk, az számomra olyan, mint a világvégére készülni! Egyébként a világvégére is Én sokkal inkább jó kondival és általános érvényű tudással készülnék!
Az oktatásban nem érdemes szélsőséges helyzeteket tanítani. Kapják meg a jól működő általános alapot!

A 2. pontot nem értem!

üdv

Gabesz

Gabesz, ezt nekem címezed?

Felajánlok egy hatalmas jutalmat annak, aki az elmúlt 20 évben látott engem kiterheléses hóekét tanítani.

Átidegezés
1. Ami egy helyzetben rossz, az lehet egy más helyzetben jó. (KTA)
2. Amikor a versenyzők új, a régebbitől eltérő valamit edzik, ismétlik folyamatosan, az (szerinted) azt jelenti, hogy a régi rossz volt?

Ozsiék nem a hóekét "tagadják", hanem a kiterheléses hóekét.

Kedves RM!

1. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de a keveset futott kezdőnek nincs helye " kicsit meredekebb, esetleg szűken helyen ". Ezt rögtön el lehet kerülni, ha folyamatos felügyelet alatt síelnek. Ilyen a jól képzett oktató.

2. A tanulóink megtanulnak hóekézni, sőt a fékező hóekét is megcsinálják csak nem mi tanítjuk meg rá Őket!

3. Nekem is mint szülőnek és mint oktatónak rendkívül fontos, hogy a gyerekeim ill. tanulóim " tudja kontrollálni a sebességét, ne essen pánikba... " Pontosan ezért tanítom ill. nem tanítom az itt elhangzott hóekéket.
A biztonság és a símozgás helyessége párban járnak. A símozgás helyessége erősíti a biztonságot!

üdvözlettel
Pásztory Gábor

Én csak azt nem látom, hogy egy "keveset futott" kezdő, ha nem hóekében, akkor hogyan tud problémamentesen lejönni egy kicsit meredekebb, esetleg szűkebb helyen. Ha van rá pl. oktató vagy egyéb videó szívesen megnézném. Nekem pl. mint szülőnek sokkal fontosabb, hogy a gyerek tudja kontrollálni a sebességét, ne essen pánikba semmilyen szituációban, minthogy minden teljesen egymásra épüljön a símozgásának felépítésében. Laikusként én azért látom a hóekét az első lépésnek, mert könnyen elsajátítható és relatív "biztonságos" sízést tesz lehetővé kis sítudással is pl. szűkebb helyen, esetleg kicsit meredekebb pálya letörésnél.

Gondolom az osztrák sí válogatott is az "osztrák iskolát" járta végig, aztán mégis egész jól összerakták a mozgásukat. :-) Bár ha Miklós Editet az új módszerrel "alapozták", lehet elhiszem, hogy jobb lehet ... ;-)

Kedves RM!

Az is baj azzal a hóekével, amin itt a vita folyik, hogy akik ezt oktatják, ezt tartják a sítanulás első lépésének.
Pedig nem az! Vannak sokkal fontosabb összetevők is előtte, amik a későbbiek során számítanak! A mozgástanulás során, amit először teszünk a ládába, arra fog épülni az összes többi. Ha ez helytelen, akkor rossz alapokra épül a sítudás. A mozgástanulás egy spirál, ami ismétli önmagát mindig csak egy kicsivel magasabb szinten. Ha valamire nem épül semmi, azt miért kell tanítani?
Ennek az a veszély és csapdája, hogy lehet, hogy soha sem derül ki, mert a tanuló nem jut olyan szintű tudáshoz vagy esetleg csak magasiskolánál jelentkezik a laikus számára, hogy gáz van.
Én kiterheléses hóeke ellenzője vagyok. Az összes gyerekem ( sajátjaimat is beleértve ), tanulóm megtanul hóekézni, a megfelelő időben, és mindannyian képesek szűk helyen biztonsággal közlekedni és megállni is! ( És az esélyt is megkapják, hogy helyes, egymásra épülő technikai alapokhoz jussanak! )