Sziasztok! Itt az ideje egy kis topic-élesztésnek :) Élménybeszámoló:

Jan. 2-4. közöttt síeltem itt, immár második alkalommal és ismét nem csalódtam.

Kisebb félelmekkel vágtunk neki az útnak, ugyanis az idei szezonban mindössze egy komolyabbnak nevezhető havazás volt a térségben. Aggodalmunk tovább erősödött útközben, mikor megpillantottok az Alacsony-Tátra szokatlanul szürkéllő hegyoldalait. A Magas-Tátrában járva azért már kezdtünk bizakodni...

A falu mikroklimájának köszönhetően az addig lehullott és ágyúzott hó is elég lett volna ahhoz, hogy jó állapotban lévő pályákon síelhessünk a hétvége folyamán, de érkezésünkkel egyidőben elkezdett havazni :)

Pénteken a Strednicai pályákat vettük ostrom alá. Strednica 4 lankás kék pályával és egy meredekebb aljú kék pályával rendelkezik, aminek gyakran jeges az alja.
Kezdőknek tökéletes, haladók pedig csiszolhatják technikájukat rajtuk. A lankás oldalra tányéros felvonókon lehet feljutni, a meredekebbre csákányos visz fel.

Még délután is megfelelő volt a 4 lankás pálya minősége, jó volt a frissen hullott havon csúszni. A jobboldali lassú tányérost használtuk, mert a párom gyakorolta a snowboardos felvonózást, itt nem volt sorbanállás, lecsúsztunk és már mentünk is fel.

Vacsora után a Strachan Panzió tulajdonában lévő pályán még beneveztünk egy esti síelésre is, hogy biztosan mélyen tudjunk aludni :) Az 1 km hosszú pálya kb. a Strednicai teleppel szemben helyezkedik el, a főút túloldalán. Itt még jobb feltételek fogadtak minket, mint délután, igazi élmény volt a siklás, a max. 5 perces sorban állás miatt sem bosszankodtunk egy kicsit sem.

A szombat reggel verőfényes napsütéssel, de erős széllel -10 fokkal fogadott minket, de ez sem tántoríthatott el minket. 2 órás bérletet váltottunk a Strachanra (itt általában 11 után kezd el gyűlni a nép), ahol ismét tökéletesen gondozott lejtő fogadott minket. Ebédeltünk a pálya tetején lévő (idei szezonra átadott) hüttében ( 2 adag pecsenye, savanyúság, kenyér, sör, tea kb 300 SK), aztán átmentünk Strednicára.

A pálya itt is rendben volt, kis jégfoltokra kellett csak ügyelni, de egyáltalán nem volt vészes. Most már a gyorsabb felvonókat használtuk, itt sem emlékszem 5 percnél hosszabb várakozásra, sokat tudtunk síelni, nem volt tömeg a pályán sem. Este egy kis kocsmázással zártuk a napot (azt hiszem Goral az étterem neve, szép, igényes kis hely, nem lehúzós árakkal - 4 sztrapacska + 2 sör 12 EUR)

Vasárnap éjjel ismét havazni kezdett, kb 3-5 cm friss hó hullott. Az indulás előtt még csúsztunk 2 órát Strachanon, majd bedobtunk egy finom sztrapacska - Zlaty kombót és startoltunk haza.

Összességében 2-3 napra ajánlani tudom mindenkinek a helyet, mert bár pályái nem váltanak ki adrenalin-fröccsöket, viszonylag messzebb esnek hazánktól, ezt kompenzálni tudják az alacsonyabb árak, a gyönyörű környezet, a mikroklímából fakadó hóbiztosság és a jól karbantartott pályák. Véleményem szerint még haladó síelőknek is érdemes eltölteni itt 1-2 napot szezon elején, egy hosszabb túra előtt.

Üdv
Marky

(képek remélhetőleg később)

5 napot sieltem itt:
http://www.strednica.sk/ Itt nagyon jók a hóviszonyok mindig. Természetes hóban lehetett sielni. A pályák gondozottak, a tömeg nagy. Egy profi síző hamar megunja a rövid pályákat és csak kék pálya van, rengeteg külföldivel.
Bachledova Dolina http://www.skibachledova.sk/ Itt van két személyes libegő is. Az 1-es pálya amin itt le lehet jönni az nagyon világos kék egyes helyeken (botozni is kell). A Jezersko oldalára gond nélkül át mehetünk, mert a telpített (összesen 66 db) hóágyuk gondoskodnak a sielhetőségéről, bár itt is mind két irányban van egy kis emelkedő. Ezen az oldalon sokkal kevesebben sielnek és izgalmasabbak is a pályák.

2005 októberében a Magas-Tátrában jártunk, és meglátogattuk a környék legszebb faluját Zdiart (kiejtése: Zsár) és sípályáit, ami már a pontosság kedvéért a Bélai Tátrához tartozik. Zdiar nagyon szép, télen-nyáron. Jobb, ha már az elején elárulom, hogy mindig is elfogult voltam ezzel a völgyben hat kilométer hosszan elnyúló faluval, amelyet kevéssé csúfít az előző rendszer "építészete" és szerencsére a közelmúlt katasztrófái is megkímélték. Közvetlen a főút melletti síterepe Strednica a csodás sziklák alatt terül el.

Mi magyarok régen nagyon szerettük ezt a pályát, a helyiek magyar pályának is nevezték. Egyrészt, mert igencsak szép tömeget alkottunk itt valaha, másrészt pedig a terep nehézsége is csak a hazai viszonyokon edződött honfitársainkat teszi próbára. Ebből is kiderül, hogy a síelés alapjait elsajátítani ideálisnak tűnik. Sőt, vegyük azt is figyelembe, hogy a falut beborító hideg levegő egész télen megtartja a lehullott havat, gyakran az áprilisi síelés is garantált. Erről egyébként saját szemünkkel is meggyőződhetünk a webkamerákról, a tavalyi szezonban jobbára csak üres pályákat lehetett látni, de ez javarészt a kissé drága bérletnek volt köszönhető.

A falu tetején lévő pályákat Strednicának hívják. Ez a legismertebb. Ha egyszer leesik a hó, az a jó kis hüsi miatt ott is marad. A pályát tavalyi szezon óta azok üzemeltetik, akik pl. Donovaly-t, vagy a Csorba tavi pályát. Így a bérletárak jócskán felmentek, de legalább hét közben soha sincs tömeg a pályákon, ezt a webkamerákon is láthatod.

A pályát szigorúan csak kezdőknek ajánlanám. Haladóbbaknak nagyon uncsi tud lenni az enyhe lejtőivel. Régebben a helyiek csak magyar pályának csúfolták a helyet, részben a sok magyar és a kisebb sítudást igénylő lejtői miatt. A faluban rengeteg panzió található és néhányan a hátsó udvart sípályává alakították át, normális korongos vagy csákányos felvonókkal. Némelyik pálya mind meredekségben és hosszúságban olyanra sikeredett, hogy egy jó ideig kihívást jelenthet bármelyik abszolút kezdőnek vagy gyerekcsapatnak. Népszerűek ezek a szálláshelyek, bármikor fel lehet rohanni a szobába, ha a csemete úgy kívánja.

A falu előtt van néhány kilométerrel a domb két oldalára épült Bachledova síterep. Itt már komolyabb pályákat találunk, van elég meredek is, és az infrastruktúra is fejlettebb. A domb két oldala elvileg össze van kötve, gyakorlatilag - ahogy a helyiek mondják - hóviszonyok kérdése. A közelben található a szlovák-lengyel határ másik oldalán a Zakopane vagy ellenkező irányban a haladóknak ajánlott Lomnici nyereg. A helyiek szinte teljesen az idegenforgalomból élnek, és várják a magyarokat télen is. Rengeteg új panzió épült, közülük számos Ausztriában is megállná a helyét.