Hétfőn és kedden voltunk itt a családdal. Hétfőn szikrázó napsütés, képeslapba illő idő. Sokan voltak, de jól eloszlott a tömeg a pályákon. A Dresdner hüttéig nem olvadt, de a sok síelőnek és az előző napi havazásnak köszönhetően dél körül már kezdtek buckásodni a pályák. A szélső 10-es és 4-es pálya jobban tartja magát, kiesnek a fő sodorból.
Tegnap nagyon változékony idő volt, hol beborult az idő, hol kisütött a nap, aztán leszállt a köd, kora délután hózáporral.
A 14-es pálya nyitva van, aránylag jó állapotú. Kevesen használják, nem amortizálódik. Bár ki van írva az elején, hogy csak gyakorlott síelők menjenek le rajta, de ez ne rémisszen el senkit, aki egy akármilyen piros pályán le tud jönni biztonsággal, ezt is élvezni fogja. Az utolsó egyharmadán már erősen olvad, de még élvezhető. Ha a Top of Tiroltól indulsz, akkor kb 1500 méter szintkülönbséget síelhetsz be. A holdbéli tájhoz hasonlatos felső részektől a törpefenyvesen át leérsz az erdőbe. Hol keskeny erdei út, hol széles piros pálya, hol pedig könnyű kék, de végig kezelt (!), a meredekebb részeken mindenhol van kerülő út is a bizonytalanoknak.
Az Eisgrat hegyállomása alatt be lehet menni a gleccser belsejébe. Érdekes a tudat, hogy feletted több tíz méter jégtömeg, te meg egy mozgó jégmezőben sétálsz. Gyerekeim nagyon élvezték. Egy alkalommal mindenképp érdemes megnézni, amíg még a globális felmelegedés fel nem emészti az európai gleccsereket.

Múlt pénteki helyzet:
9.30-kor már csak a legalsó parkolóban volt helyünk, de buszok nagyon gyakran járnak, profin van szervezve.
Az első kellemetlen meglepetés a pénztárnál ért. Kint az utcán állt a sor, de a 8 pénztárból csak 5 üzemelt (a számokra lehet, hogy rosszul emlékeszem, de 3 zárva volt, az biztos), ekkora tömegre nem voltak felkészülve. 45-50 perc sorban állás után kerültünk sorra. A délutáni vagy 1,5 vagy 2,5 napos jegyeket csak 11.50 után lehet megvenni, így inkább kifizettük a teljes napot, még egyszer nem akartunk sorban állni.
A kabinosok tetején lévő pályák már 11-kor buckásak voltak, alatta jegesek. Elég nagy tömeg volt, 15-20 percet kellett sorban állni az Eisjoch és Rotadl ülőlifteknél. Valószínűleg a hóhiány miatt, illetve hogy ekkor még nem volt nyitva másik terep a völgyben, mindenki idejött a környékről.
Kevesebb sorban állás a csákányosoknál és a Fernau liftnél volt. Ezek a pályák még délután is jó állapotban voltak.
Nap végén célszerű a felső állomásokról leliftezni, itt kisebb a sor. A középállomásokon már kint a pályán állt a sor vége kabinokhoz. Aki úgy akarta megúszni a sorban állást, hogy a középállomásról fel liftezett hogy majd bent marad a kabinban és lefordul, az még rosszabbul járt. Fent a kezelő személyzet kiveszi a léceket a tartóból és félrerakja. Ezután a legtöbben minden más holmijukat kidobálva kiugranak a kabinból, bár volt aki emiatt még össze is verekedett a személyzettel...
Összességében egy jó adottságú hely, de ebben a hóínséges időszakban túl sokan voltak. A hétvége többi napjain nem is mentünk ide vissza. Kinyitott Schlick2000, az meg a másik véglet volt, de arról majd ott.

Alig vártam, hogy végre újra lécre álljunk. Rendszeresen az őszi iskolai szünetben indítjuk a szezont, s ilyenkor valamelyik magashegyet vesszük célba. Idén a Stubai Gleccserre esett a választásunk, itt még nem jártunk. Szállást egy Fulpmes nevű településen, a Stubaital bejáratánál sikerült találnunk, előszezoni áron. A gleccser völgyállomása innen kb. 25 perc autóval, viszonylag kellemes hegyi szerpentinen közelíthető meg. (A szomszédos söldeni gleccsert ettől jóval keményebb úton lehet elérni.) Az elmúlt napok nagy havazása és lehűlése után az előrejelzések szép napos idővel biztattak. Fél kilencre már a parkolóban voltunk, a korai idő ellenére csak a D jelű szektorban tudtunk megállni. Innen gyorsan pörgő buszok szállították fel a sízőket a völgyállomásig (1750 m). A völgyállomástól két kabinos felvonóval lehet a síterepet megközelíteni. Az Eisgratbahn az Eisgrat étteremig (2900 m), a Gamsgarten (minő meglepetés!) a Gamsgarten étteremig (2620 m). Itt ragyogó napsütés, kellő mennyiségű hó, elfogadható tömeg fogadott minket. Várakozni 5-6 percnél nem kellett többet egyik felvonónál sem. A pályák minden igényt és tudást kielégítettek, jól esett a szezon első csúszása. Meg a többi is... Délben a Gamsgarten teraszán találtunk üres nyugágyakat, s a déli sört Robin barátomnak ajánlom... Folyamatosan mentek a hóágyúk, ami inkább a rendkívül száraz levegőnek köszönhető, mert a hőmérséklet egész nap alig ment fagypont alá.
Ha valakinek már nagyon rezegnek a lécei a szekrényben, jó szívvel ajánlom a Stubai gleccsert.

Hogy megtörjem az uborkaszezont és hogy csillapítsam síelés utáni vágyamat szombaton megint felkerekedtem síelni.
Az egész heti időjárás figyelés mellett és egy "szakértő" segítségével a kedvenc gleccseremre esett a választás.
A parkolóba érvén nagyon kevés autót láttam. Mielőtt a jegyvásárlásra került a sor azért érdeklődtem a pénztáros hölgynél a nyitva tartó pályák számáról. A hölgy készségesen segített . Kényelmes átöltözés és pálinkatöltés után beszálltam az egyik kabinba.
A középállomás felé már bőven voltak hófoltok de csak a felső rész üzemelt. Ide megérkezvén legalább 50 métert kellett gyalogolnom hogy csatolhassak ami furcsa volt az eddigi tapasztaltak alapján. A felvonók közül a Rotadlkopf 8 ülésese és a Daunferner 1-es csákányosa üzemelt . Ez a két lift mindösszesen 8,5 km-i pályát szolgált ki.
De pont ezek a kedvenc pályáim !! :)
Nem lankásak nem meredekek és szélesek ,pont jók.
Az első kör után tapasztaltam hogy még nem felejtettem el síelni és pedig már 1 1/2 hónapja nem volt léc a lábamon ! :) Egymás után róttam a köröket ! Az érkezés után még viszonylag gyors havon aztán már egyre romlón . Eleinte a hőmérséklet + 2 fok körül alakult ami dél körül felment egészen 9 fokig. A léc csak úgy csapta fel a vizes havat a nadrágomra. Ami nagy negatívum volt ,hogy egyetlen egy hütte sem volt nyitva így a sörivás egészen a parkolóig váratott magára. Még a délután folyamán megnéztem két gyönyörű vízesést ami mellett már többször eljöttem de még közelről sosem láttam . Szép nap volt !!

Harmadik napom a szezonban ami a legtobb elmenyt adta szamomra. Februar vege -marcius eleje ota nem csusztam ilyen finom "porcukor szeru " havon. A harom hettel ezelottihez kepest hatalmas mennyisegu ho van. Majdnem minden palya mukodik.Egeszen 2300-ig le lehet csuszni de az utolso szakaszon 1-2 kovet ki kellett kerulni. Delelott minuszok es 5 perces varakozasok,delutan minimalis plussz a lentebbi reszeken es szinte nulla ember. Delutan kettoig szep napsuteses ido volt.Total szetsieltem a combjaimat ! :-)