Lungau régió: Fanningberg, Grosseck-Speiereck

2019 december 9-11. Fanninbergen 8 km pálya, Grossecken már 30 km pálya üzemben. Fanninbergen a hatüléses buborékos felvonóval, Grossecken pedig vagy 5 felvonóval. A csákányosokat mellette nem használtuk. Fanninbergen 8-as, 11-es kék pályákon voltunk sokat 14 éves fiammal és unokatestvérével, akik bátor kezdők, és nagyon szépen sokat síeltünk kicsit havazós, szépen karbantartott pályán. Ráadásul mindkét terepen olcsóbban mehettek a gyerekek a délutános jeggyel, mint Eplényben itthon - előszezoni kedvcsináló 4000 Ft-os (12 Eurós) áron.

A szállásunk: Gästehaus Edelweiss & Holiday Home Lessach - Mariapfarr, igen közel volt megfizethető áron. Aki tud, annak javasolt a december eleji bevezető áras síelés. Elég hideg volt a jó pályákhoz, és alig vannak még fenn. Én az ainecki pályán is voltam, - mindhárom pályán első alkalommal, és mondhatom, hogy bátor kezdőkkel is vállalható mindhárom terepen néhány jó, izgalmas pálya. Átlagosan 20-40 %-uk megy már a pályáknak most.

Kezdő szemmel.
Én, mint örök kezdő,a bátortalan sporttársaknak üzennék.
Márc. 21.-24. voltunk Lungau régióban.
1. nap Fanninberg,
2. nap. Grossek
3. nap. Katschberg-Ainek, beszámoló ott.
Már javában tavasz van. Otthon 20 fok és itt is 14 fok körüli hőmérséklet. Még a hegyen is. Hiába olvastam az időjárás jelentésben hogy a hegyen 4-6 fok várható, ennél sokkal melegebb volt. Ami a pályákon nagyon is meglátszik.
Fanninbergen csak egy délutánt voltunk.
A beszámolók alapján választottuk ezt elsőként.
Be kell vallanom nekem nem jött be. A tavaszias időjárás miatt a túl lankás pályák már nem élvezhetőek. Ilyen volt a 14-es. Latyakos hóban botozni nem az én favoritom. Télies időben jó hóviszonyok között biztosan más érzetet nyújtott volna.
A 8-as eleje pedig rutinos kezdőknek való. Bátortalanoknak nem ajánlom. A hosszú széles és egyenes része az olvadozó hó miatt szintén nem azt adta amire számítottam. Nem mondom hogy soha többé nem jövünk vissza, de az biztos, hogy csak tökéletes téli időben.
Grossek-Speiereck
Itt a pályákat, reggelre tökéletesen rendbe teszik, éjszaka kicsit megfagy és reggelre inkább korcsolya pályára emlékeztet. Ez mondjuk 10 óra magasságára megszűnik, és a pályák kezdenek felpuhulni.Déltől pedig a tempósabb részek nagyon durván buckásak már.
Na de melyik pálya is jó egy kezdőnek?
Hát a Grosseck-i oldalon egyik sem. Felmentünk, körülnéztem és visszaültem a Grosseckbahnba és irány a parkoló. Nem mertem bevállalni az átcsúszást Speiereckre. A férjem, utánam csúszott a 3a-b és 1a combón. Az 1a már a felvonóról is roppant keskenynek tűnt. Az elmondása alapján a látottak igazak voltak. Nagyon keskeny pálya hajtűkanyarokkal. Szerintem nem kezdőbarát.
Átmentünk Spiereck-re. Ott a hegyoldalon már semmi hó nem volt.Csak a völgybe vezető pályákat ágyuzták. Hát??? Nem volt túl bíztató. De hát a remény hal meg utoljára, így irány a Sonnenbah.
Fent mindenütt hó. És szuper pályák.
A 7a a kezdők kánaánja. Nagyon jó lejtésű, és szinte semmi átmenő forgalom nincs rajta a gyorsabb pályákról. Vagyis nem tolnak hátulról az ámokfutók.
A pálya egy kb. 8-10m széles résszel kezdődik ami a fele táv után kiszélesedik a sok-sok sokszorosára. Csodás látvány ez egy kezdőnek. Lankásabb, tempósabb, kisebb és nagyobb hullámokkal, és tükör sima felületekkel. Nagyon szuper!!
Mikor itt már bemelegedtem, irány a 6a. Szuper pálya az is. Itt már számolni kell a sebességet kedvelő síelőkkel is. Ennek az aljából a 4 üléses a 4a piros pálya, utolsó harmadára visz fel. Rutinos kezdőként kellemesen teljesíthető ez a szakasz, és utána ismét a 6a-n csúszhatunk, ami igazi élményt ad. Egész nap ezen a 2 pályán csúsztam és nem tudtam megunni.
Nekem nagyon bejött ez a hely. Előbb utóbb minden pályát be szeretnék itt járni.

Ami Grosseck-Speiereck rendszert illeti, tényleg nagyon vegyes lehet a benyomás, ám összességében szerintem bőven pozitív.
A liftek nem a legmodernebbek, de a 2 kabinos és a csúcsra vivő, zárható ülős a pályák többségét kiszolgálja, így a régi nyitott, lasabb ülős lifteken nem szükséges sokat pörögni.

A rendszer legnagyobb erőssége, a völgypályák.
Jó hőmérsékleti viszonyok között a csúcsról lejövő 4/a, majd a 2-es völgybe vezető pálya kombinációval több mint 1.000 méter szintkülönbség és közel 10 km út teljesíthető miközben szinte a magashegyi környezetből a gyöngyörű fenyerdők közé ereszkedik a síelő kellően változatos vonalvezetésű pályán. A 2-es pálya problematikája a déli fekvésből ered, ezért írtam a jó hőmérsékleti viszonyokra való utalást, azaz tavaszi melegben már biztos hamar ronggyá síelhető.
Az északi fekvésű 1-es völgypálya is igazán élvezetes, de az teljesen más jellegű, mivel napsütésben a 2-es kellemes utazás, míg az 1-es sokkal zordabb jellegű lehet az árnyékosabb útvonal miatt (decemberben alacsonyabb napállás mellett tapasztaltak alapján).
A fenti "katlan" pályák között vannak szerintem nagyon élvetesek (pld-ul: 5c), de a hozzájuk kapcsolódó régi nyitott liftek elég sok időt rabolnak el.

A szentestét követően napon jártunk erre és akkor sorba állni szinte sosem kellett, a pályán sem volt tumultus, míg egy nappal később Fanningbergen már azért jóval többen voltak, de még az is bőven élvezhető volt (ott már voltak sorok, de a leghosszabb is max. 5 perces volt).

A bérletárak is - amennyiben csak a helyi terepre veszel 1 vagy 2 naposat - közel 20 %-kal olcsóbbak a nagyobb salzburgi rendszerekhez képest.

Egy "titkos tipp", még a Petersbründllift, amely tulajdonképpen egy különálló csákányos lift.
Ez a lift egy tréning pályát (kb. 800 méter hosszú) szolgál ki a település (St. Michael im Lungau) másik oldalán, a katschbergi hágóra vezető út mellett. Nagyon kedvező áron lehet itt síelni, bár a tréningek miatt alkalmazkodni szükséges, mert volt, hogy egyszerűen megkértek, várjunk még egy órát, amíg befejezik az edzést. Utána mondjuk 2 órán keresztül saját pályánk volt:) Nagyon jó, gyöngyörű fenyvesekkel körülvett egész széles lejtő, amely fokozatosan "vadul" be lefelé haladva.

A két Murauban töltött nap közé beiktattunk egy Grosseckit is. 4 éve jártunk már itt, de akkor csak egy csúszásra futotta az utazás utáni érkezéskor, a többi napot Fanningbergen töltöttük. Na, de vissza a mostani eltöltött napunkhoz. Majdnem nyitásra, 9-re érkeztünk meg a kihalt Mautendorfi parkolóba. Sor nem volt, se a felvonónál, se a kasszánál. Az 5b-n csúsztunk le először, a kétüléseshez, de ez a pálya már ekkor is nagyon jeges volt és a nap folyamán folyton romlott a helyzet. A 2a pálya mellett döntöttünk bemelegítés gyanánt, de óriásit csalódtunk, a St.Michaelbe levezető pálya unalmas, olvadt, néhol jeges volt. Ezek után Mautendorfi oldalban lévő erdei pályát már csak (sajnos) az utolsó csúszásnál mertük kipróbálni. Ezután a 4a pályán kezdtünk csúszkálni, ami a legjobb pálya az egész rendszerben. Jó a lejtése, a hozzá tartozó felvonó a többihez képest gyors. A kabinosokon és ezen kívül az összes felvonó régi, de cserébe még lassú is. Az 1-es pályákon kívül délelőtt az összeset kipróbáltuk, de a legtöbb vagy rövid, vagy lapos volt. Csalódásunkat a Panorama Almban pihentük ki, amely korrekt, árait és ételeit tekintve is. Még pár csúszás délután a 4a-n, aztán mentünk le Mautendorfba. Az 1-es pálya nagyon jó, széles, van lejtése, lehet rajta menni, és a kilátás is szép. A mellette elhaladó piros szintén jó. Kár, hogy csak az utolsó csúszáskor jöttünk rá, hogy talán ez a legjobb pálya mind közül. Összességében közepes, és kicsit elmaradott síterep, aki idáig jön, az érthetően megy tovább Obertauern felé, de szerintem 1-2 napra Fanningberg is jobb választás.