Üdv Mindenkinek!
Mi január 3-án jöttünk haza a Zillertal régióból. A hazai időjárás (+10 fok) nem sok jóval biztatott, de a határt átlépve minden megváltozott. Bécs után esett a hó, de az autópályák végig nagyon jók voltak. 20 km kivételével egyébként végig autópályán lehet menni. A szállásunk Fügenben volt, 17 €/nap volt, amiben egy reggeli is benne volt. Nem pályaszállás, de mivel minden nap más síterepen sieltünk, így felesleges is lett volna többet fizetni egy pályaszállás végett. A síbérlet ezt hiszem 165 €, amiben a gleccser is benne van. Első nap Hochzillertal és Hochfügen pályáira esett a választás, nem csalódtunk az új, összekapcsolt síterepekben. 145 km pálya állt a sielők rendelkezésére.Ebéd a Hochfügeni 2-es pálya mellett volt, Montana-Alm a hely neve, hatalmas adag levest adnak 3,5 euróért, amiért máshol csak egy kis csészében hozzák ki a kaját.
Másnap a Zillertal Aréna következett, itt 215 km sípálya van 3 település összekapcsolásával. Mi csak Zell am Zillerben voltunk, mert fáradt volt a csapat, igazán jó hüttét itt nem találtunk.
A harmadik napunkat Mayrhofennek szenteltük. Aki ide megy és nem akar a parkolásért is külön fizetni, annak ajánlom, hogy Schwendaunál parkoljon, viszont a fizetős parkolóból indul az a lift (Penkenbahn), ami számomra felfoghatatlan módon kifeszített drótkötélpályán visz fel a csúcsra, az utak és erdő felett 100 méterrel. Biztosan nagyon szép lehet a kilátás a felvonóból. Itt külön élmény volt számomra a 150 személyes (150er-Tux) felvonó kipróbálása, amelynek felső állomásánál gyönyörű a kilátás. A pályák nagyon jók voltak, de főleg az első 3 óra volt élvezhető, utána már elég sokan jöttek, ami sok helyen buckássá tette a pályákat. Sajnos (vagy szerencsére) csak erről az oldalról értesültem a 78%-os lejtésű Harakiri lesiklásról, ami pedig biztosan akkor is létezett már. Ez egy nagyon szép nap volt. Rengeteget fotóztam és itt láttam életemben először közvetlen közelről helikopteres mentést (szerencsére nem velünk történt baj), tőlünk 20 m-re szállt le a helikopter a sérültért. Síelés után elmentünbk a helyi (Mayrofen) élményfürdőbe, ahol kellemesen el lehetett lazítani az izmainkat.
Szilveszter napján nem akartunk sokáig sielni, ezért egy kisebb terepet, a helyi Spieljoch-ot kerestük fel. Érdekesség képpen: itt van az egész régió leghosszabb pályája, amit többször is kipróbáltunk. Egy régi utikönyvben ez a terep úgy van benne, mint egy kicsi, de sokak által kedvelt hely, aminek egyetlen hátránya, hogy nem kezelik a pályákat. Nos ez nem igaz. Itt voltak a legjobbak a pályák, szinte egész nap a ratrak nyomában lehetett sielni. Igaz nem voltak túl sokan. Aki itt nem próbálja ki a Skihütte nevű helyet, az nagyon sokat veszít. Igazi Tiroli hangulat, és a Spare-Ripps 8 €-ért tökéletes!
Január 1-én a Hintertuxot vettük célba. Először rossznak tünt a döntésünk, hiszent 3250 m-en hatalmas köd volt, az orrunkig is alig láttunk, de 11 óra körülre minden megváltozott és szépen sütött a nap. A -17 fok nem volt zavaró, a szép táj elterelte a hideről a figyelmünket. A pályák minősége tökéletes volt s az újév első napján meglehetősen kevesen síeltek!
Az utolsó napra visszatértünk a Spieljoch -ra, hatalmasat sieltünk ekkor is. Fájó szívvel vettünk búcsút a sípályától. Mi biztosan visszatérünk! Az utazás során készített 160 kép azért a következő lesiklásig remélem ébrentartja a szép emlékeket.
Jó csúszást mindenkinek!