Sziasztok!
Mi vasárnap (2008.feb.03) jöttünk meg Sybelles-ből, íme egy kis beszámoló+pár kép...
Mi is St. Sorlinban laktunk, ami jó, mert sokkal, de sokkal hangulatosabb, mint mondjuk Corbier vagy Toussier a nagy ronda panelházaival, viszont rossz, mert itt vannak a legkevésbé klassz pályák... A szállásunk pályaszállás volt a szó szoros értelmében, ami megintcsak jó volt. Sajnos, az utazási iroda elfelejtette közölni, hogy sok esti bulira számítsunk, és mivel az apartmanunk közvetlenül a bulisátorra nézett (értsd: a sátor fala kb. 2.5 méterre volt az ablakunktól), ezért néha nem sokat aludtunk - ez naaaaagy fekete pont, de ha jobb helyet kapunk, akkor nem lenne, és Sybelles maga meg végképp nem tehet róla... :)
Szóval akkor a lényeg! Én tiszta szívemből csak magabisztos, jó síelőknek ajánlanám Sybelles-t. Rengeteg atomszuper széles, jól karbantartott, de meggypiros pályájuk van, ahol a kezdők, vagy félősebbek nagyon küszködve, vagy sehogy nem jönnek le. Ha már átmentél másik terepre, akkor haza, St. Sorlinba az apartmanokhoz kizárólag egy, a csúcsról levezető hosszú kék pályán lehet lejutni (ja, igen, vagy egy kezeletlen piros pályán, ami csupa bucka, fenyők lógnak ki belőle mindenhol, az alsó 100 métere meg tükörjég...) Namost, ez a kék pálya sokhelyütt tartalmaz pirosas árnyalatú letöréseket, néhol összeszűkül, és ez az nap végére igen "mókás" élményekkel ajándékozza meg a kezdőket (tekintve, hogy ez az egy valós út van lefele, mindenki erre jön, így természetes, hogy a nap végére rosszabb a minősége...)
A 6. napra aztán rájöttem, hogy létezik egy másikfajta kerülő út is, node nem véletlenül a 6. napra jöttünk csak erre rá, úgy "el van rejtve"... és a kék pálya így is csak részben elkerülhető...
Amúgy tisztára semmit nem jelent, hogy a térképen, vagy a pályák tetején milyen színűnek jelölnek egy pályát - kb. a 70%-uk piros. Van zöldnek nevezett pályájuk is, olyan letöréssel, hogy ha egy tökkezdőt odaállítunk a tetejére, elsírja magát és hazasunnyog...
A fekete pályáik is pirosak, van egy Corbier-ben, ami iszonyat király volt, gyönyörű széles, ratrakolt, és kevesen voltak rajta...
Engem nem zavart, hogy sokat kellett csúszni más rendszerek eléréséhez, csak a hazautat kellett jól megtervezni, mert kb. 3/4 óra alatt lehet hazaérni a legtávolabbi pontokról. Én nagyon élveztem a hosszú siklásokat ezeken az átkötő pályákon. Viszont hatalmas jó pont, hogy mindenhol szépen ki van táblázva, hogy az egyes területek felé merre kell menni, még térkép nélkül is tökegyértelmű a dolog! - ez nagyon tetszett!
Amúgy Corbier és Toussier a legjobb két rész szerintem, utóbbin van egy 6-os felvonó, ami király gyors, és nagyon jó pályákra visz - szintén ez a felvonó az, ami keresztezi egy másik felvonó pályáját - ilyet én még nem láttam, először nagyon nagyot néztem, de tök poén! :)
St. Sorlin-ban is vannak nagyon jó pályák, csak az a baj, hogy mellettük csak tökölős felvonók járnak, így megintcsak C és T a befutó.
Ami szintén szuper, hogy - a nagy francia terepekhez hasonlóan - itt is pillanatok alatt tudsz magadnak olyan pályát találni, ahol csak te síelsz, ha akarod, fél napon keresztül is... Ezeknek árnyoldala csak az, hogy rejtettebb helyen vannak, és vacakabb felvonók mennek mellettük, de valamit valamiért... :) Mi volt, hogy fél napot egy pályán töltöttünk, és közben kb. 30 emberrel találkoztunk összesen... Mondanom sem kell, hogy a pálya még a nap végén is szuper minőségű maradt, és hogy iszonyatosan élveztük a csúszást rajta... ;)
Jó az is, hogy ha vacak idő van valahol, akkor át tudsz menni máshova, és lehet, hogy ott remek időt fogsz ki! Volt olyan, hogy reggel azt mondtuk, hogy fel sem kelünk, olyan tejköd volt a szállásunknál. Aztán mégis felkeltünk, és a második hatos felvonó 1/3-ánál kiértünk a felhőből, és szikrázó napsütés fogadott! Aztán átmentünk másik részre, ahol a völgyben is normális idő volt, és remekül lehetett síelni... Mondjuk, volt olyan, hogy az átkötő pályán ónos eső esett, ami azonnal a szemüvegedre fagyott, így 5 km alatt kétszer cseréltem szemüveget (nap és sí) - amikor az egyiken már nem láttam ki, bekerült a belső zsebbe, hogy kiolvadjon, addig mentem a másikkal... :)
Összességében remek hetünk volt, Sybelles jó rendszer, de szerintem csak (közép)haladóknak, olyanoknak, akik nem félnek, sőt szeretik a kemény, hosszú piros pályákat, és nem ijednek meg, ha egy kéknek hazudott pályán hirtelen eltűnik alóluk a föld, vagy ha egy könnyed átkötőpálya utolsó párszáz métere buckahalommá alakul... ;))
És a legfontosabb a végére: a hatodik napunk utáni estén leesett vagy 25 centi friss hó!!! Ami nagyon ráfért már a rendszerre!
Üdv,
Miki
Keresés
22 cm
