Fun Carving tanácsok

Az ív kigyorsításhoz jó... Aki karcol az elvileg alkalmazza, csak azért nem ilyen látványos mert hosszabban húzza, nagyobb a "hullámhossz".

Még mindig nem értem. Tehát arról beszélünk, hogy erőteljesen irányba fordul a felsőtest?
Mi az a pump technika?
Nekem ilyen kis sebességgel sosem ment, de gondolom ez lécfüggő is, az enyém sugara 15.2 m.
Bot nélkül még nem próbálkoztam, de úgy vettem észre olyan nagyon nem akadályoz.

Én is felhozom egy kicsit. (Ebben majd így évente váltogathatjuk egymást)
Egy csomó kérdésedre már fentebb ott a válasz. Én azt vettem észre, hogy ha jó a hó, akkor egyáltalán nem biztos, hogy nagyon előre kéne terhelni, és ilyenkor olyan nagyon terepszteni sem kell, minnél szűkebb a tartás annál élvezetesebb. Ugyanakkor kicsit nehezebb is. (Persze olyan igazi fekvőseket még én sem tudok húzni, de már erősen közelítek)
Mozdulatsor indítás: Szerintem úgyanúgy indul, mint egy akármilyen élen vezetett fordulás, csak vigyázni kell, nehogy kiflitartásba menjen át a test, és persze erősen kell dönteni, hogy meg legyen a kellő centrifugális erő.
Felsőtest: Nem tudom hogy érted, hogy segíteni kéne vele a bekormányzást, jó volna ha nem csak én próbálnék itt oktatni... :)
Egyébként valószínűleg azért látni ilyet ritkán, mert amint elnézem az emberkék 90%-a nem tud jól síelni(sem így sem úgy) a maradék, akik tényleg jól síelnek meg általában a régi csúsztatott módszerrel teszik ezt, én nagyon kevés síelőt látok aki szépen élen vezetné a fordulókat. (Beleértve ebbe a francia síiskola oktatóit is)

Ezenkívűl kell hozzá még egy széles, meredekebb pálya, és ami a legfontosabb: megfelelő hó.
Ez utóbbira a múlt héten jöttem rá. Sem 10-20 centis finom porhóban, sem jeges, vagy keményre ratrakolt pályán nem lehet szépen megcsinálni ezeket a mély fordulókat. Ezzel sem árt tisztában lenni, különben lelombozó tud lenni, ha az egyik nap már szépen a kesztyűnkkel paskoltuk a talajt, másnap meg ugyanazon a pályán a közelébe sem érünk korábbi önmagunknak.

Sziasztok!

Gondoltam felhozom a topicot, kicsit leült.:)
Mikor elkezdtem sielni, nálam egyik fő cél volt a funcarving. A pályákon csak elvétve látni funcarvereket kicsit kikopott ez v. nem is volt igazán divat? Mi ennek az oka, tul balesetveszélyes?
Idén beújítottam egy használt Atomic B5-öt és valami hihetetlen carving élményben van(volt) részem. Hihetetlen ez a léc!
Azt hiszem egész jól megy az élén sielés és már igen-igen szeretnék havon fekvőseket is húzni.(Sokat oktatóztunk!)
Ha jól veszem ki akkor a funcarving lényege, hogy nincs csipőszög, nagy terpesztés, ívbelső láb hajlítva, testsúly főleg ezen. Ívkülső kinyujtva. Ív megkezdésekor iszonyat elől a teher, ívböl kivezetésnél pedig mehet hátra a testsuly!??
Még helyesen nem sikerült ezt a gyakorlatban kipróbálnom, majd húsvétkor:), de addig még szeretném fejben letisztázni a mozdulatsort:)
Ami nem tiszta még, hogy müködik a mozdulatsor indítása, ha nincs "csipöszög"? Kéz elől és eccer csak eldőlök? Így biztos nem, szóval plizz segitsetek némi infóval. Lehet felsőtesttel segiteni a bekormányzást? Az ív folyamán a felsőtest folyamatosan előre néz?

köszönöm!
üdv.:
gilice

Tavaly próbálkoztam a tanácsok alapján, és már kezdett menni a dolog. Sajnos a pályák legutoljára nem igazán voltak erre alkalmasak(3 forduló és vége a jó szakasznak) Viszont ahogy így belegondolok, atomkemény léccel nehéz lehet ezt csinálni. Hacsak nem szinte függőleges pályán nyomulunk.

Hát úgy, hogy nem töröd meg a tested csípőben. Ezt elsősorban a már fentebb említett változó irányú és erejű terhelésszabályozással lehet elérni.
Aztán ha megfigyeled, a képeken is látható, hogy a kifli tartásban, (amiről beszélsz), van a menetirányhoz képest egy un. ellenforgatás (gegendrehen) a felsőtestben. Ha funcarvingozol, ezt ne alkalmazd, tartsd a felsőtested a menetirányhoz képest keresztben.
És sok gyakorlás. A gyakorlatok sorrendje: lassútól a gyors felé, könnyűtől a nehéz felé.
Jó gyakorlást kívánok,

Köszi elméletben megvan :), most már csak próbálkoznom kéne.
De azért még egy kérdés:
szóval hogyan is érem el hogy ne amolyan "megbicsaklott" versenypózban legyek, hanem teljes testtel bedőljek? Már ha erre van valamilyen tanács, azonkívül hogy próbálkozni kell...

Pontosan így van. Nemcsak, hogy nem teljesen összezárt, hanem kifejezetten nyitott lécvezetés. Mint említettem, a fun carvingnak, de a carving sível történő hagyományos síelésnek is lényeges eleme, hogy mindkét léc ívbelső élein vezetünk s a két léc közel egyformán vesz részt a terhekben.
5. Pont. Nos, ezt nem egyszerű megcsinálni. Ha funcarvingozunk, akkor a léc gyári beépített ívénél kisebb rádiuszú kanyarokat kényszerítünk ki. Ezt úgy érjük el,hogy a félig hajlított külső térdünket erőteljesen nyújtjuk. Ha viszont be akarsz dőlni egészen hófogásig, akkor a belső térdedet hajlítani kell, mert ha nem hajlítod, nam tudsz bedőlni, ha mégis bedőlsz, akkor pedig a külső lábaddal nam tudod az ív csökkentéséhez szükséges nyomást végrehajtani. Mindehhez természetesen jókora sebesség szükségeltetik, hogy az ébredő erők éppen az erők centrumában tudjanak tartani.
A terhelésről: Az ív elején bizony nagyon is előre kell terhelni, a sí eleje "harapja a havat", nem véletlenül vannak a funcarving lécek csőrei annyira széthúzva. A ív végén szabad hátul lenni, de a váltáshoz bizony ismét vissza kell jönni talpközépre.
Ha nem érted, csak kérdezz tovább.

Üdv!
Néhány dolog nem világos:
Lécszélesség-ahol a lábam kinő a fenekemből-tehát nem teljesen összezárt tartás?
Az 5-ös pont sem világos: Mi az hogy ívkülső láb elnyom, belső süllyeszt?
Amúgy azt vettem észre, hogyha nem terhelek nagyon előre, akkor könnyebb teljes testtel bedőlni. Tehát kevésbé áll elő ez a versenyszerű, csípőig teljesen döntött, azon felül már "nem annyira" testtartás.

Szia Vid!
Tehát Fun Carvig - ról van szó! Nincsen tehermentesítés, hanem egy mély helyzetben történő terhelés és élváltás.
Az oktatást nem a bedőléssel szoktuk kezdeni.
1. Nem kell bot.
2. A carvingalaptartás eltér az alpesi alaptartástól: Lécszélesség, ahol a lábad kinő a fenekedből.
3. Annyira hajlítasz, hogy a vízszintesen előretartott tenyereid térded magasságában a kötés eleje és a sícsőr között helyezkedik el.
4. Az első fun carving gyakorlat egy változó terhelésű (ívkülső láb elnyom, belső süllyeszt) hóeke ívelés szokott lenni, rotációs rásegítéssel. (de még jónéhány gyakorlat létezik)
5. A fun carvingozás egyik leglényegesebb eleme, hogy két élen vezetjük az ívet, a súlyt pedig úgy osztjuk el a két lábunk között, hogy a hótól jövő un. külső erők egyenlően legyenek elosztva. Ez nem annyira egyszerű ahogy elmondom, mert ahogy haladunk az ív vonalán, ez a külső nyomás állandóan változik attól függően, hogy éppen hol tartunk az ívben. Ráadásul a két léc különböző íven fut, ez pedig további precíz szabályozást igényel.
Egyenlőre nem akarlak agyonterhelni, próbáld megemészteni amit mondtam, ha van kérdésed, tedd fel.

Próbálgattam a dolgot, de még nem igazán megy, és ennek több oka lehet, ha valaki ért hozzá örömmel fogadnám a tanácsát.
Tehát ha teljes testel egyenesen bedőlök, tehát nem úgy mint a versenykárvingnál, akkor sokkal bizonytalanabb az egész, és egy kisebb jégfolt is elég az eséshez. Egyelőre azt vettem ki hogy csak nagyon jó minőségű hóban érdemes próbálkozni. Az is lehet a gond hogy túl nagy a lécem sugara (15) ám ezt pályameredekséggel, meg sebességgel szerintem lehetne korrigálni.
Mire érdemes fiyelni, ami elsőre nem egyértelmű?