Joci által küldött hozzászólások listája

Szia!

Első látásra most csak néhány szembetűnő dolgot emelni ki.
Amit én láttam az mindkettőtökre igaz. Végig hátul terhelitek a lécet. Kb. az első harmadát nyugodtan le lehetne vágni a léceteknek, és akkor sem hiányozna a látottak alapján.Előrébb kéne jönni a lécen.
Konkrétan nem volt eleje és vége az íveknek. Gyors tehermentesítés után magatok előtt és alatt tekeritek a lécet.Kiemelten a rövid lendületnél van így. Hiányzik a dinamika. Amire Csabor is említés tesz a kézlengetés is emiatt van. Keresitek az egyensúlyt,de nem ott terheltek, ahol a hóról érkező erők megkívánnák. Nem álltok bele a lécbe. Azokat a kanyarokat elől kéne megkezdeni. A sílécek elejét bele vezetni az új ívbe. Hagyni végigfutni. Tegyék maguktól amit kell.
Rengetek felesleges munkát látok a síelésetekben, ami igencsak fárasztó. Egy laza bokáig süllyedő nedves hóban ez a mozgás rendkívül nehézé teszi a síelést.
Bár most nem kerestem vissza a korábbi videóidat, de úgy emlékszem korábban jobban élére tetted a lécet. Ez most nálam amolyan alibi síelésnek tünt. A látottak alapján kellemes lejtésű pályának gondolom a terepet. Hiányoztak azok az élszögek, amik egy jó dinamikus síelés alapját adják.
Persze ettől családi síelésnek nagyon jó lehetett. A síelésben az egyik nagyon fontos, hogy élvezzük amit teszünk :-)

Volt egy kis időm, így kivágtam egy-egy részt a jobb és bal kanyarokból. Jól láthatóan másképp épül fel a két kanyar. Mások a csípőszögek, a felsőtest és a lábak helyzete. Ezt jól követik a karok pozíciója is. Normál esetben ugyan nem tűnik fel a gerincben fellépő erőhatás, de vannak élethelyzetek amikor a legkisebb erőfeszítés is fájdalommal járó megterhelést jelent.

Megláttam, hogy szervezkedtek és az első gondolatom az volt, hogy én már megjöttem a szezonzáró Eplényi vizes habpartiból. Aztán persze furdalt a kíváncsiság és utána néztem az időjárásnak. Látom, hogy éjszakánként szépen fagy és napközben sincs az a gatyarohasztó meleg. Ettől, meg hogy 2006-ban itt kezdtem a pályafutásomat rögtön beindúltam. Számolgattam mindjárt a menetidőt. Hajnali indulást, éjszakai érkezést. Már szerveztem utitársat is. Ekkor jött a hidegzuhany. Megjött a feleségem és közölte nyugudjak le a pi@-ba. Szombaton óvodás bálba megyünk!!

Száz szónak is egy a vége. Ebből nem lesz már együtt sízés.
Nektek viszont egy kalappal a szerencséből. :-)

UI.:Szívfájdítónak azért dobjatok néhány fotót estleg videót, hogy miről is maradtam le. :-)

Szia Laci!

Nem vitatom, hogy a jelentős hideg is rontja súrlódási értékeket. Vannak hideg és meleg időre való waxok. És hát nem mindegy milyen vaxolás van a lécen.

Nálam a +10 C-ra felmelegedés jobban lelassítja a sílécet. A vizes hónak megnő a felületi feszültsége. Nagyobb tapadás alakul ki a síléc és a hó közt. Ráadásul a felpuhult hóban a síléc is elmerül. A hó fajsúja is jelentősen megnő. Így a sílécekre felrakódó latyaknak, meg amit a léceknek folyamatosan szét kell maguk előtt ütniük mind-mind jelentős lassító erőnek hatnak. Ráadásul a síléc egy pillanat alatt képes magát lefúrni. Talán Klaci is erre gondolt.

Az ilyen helyzetben megsíelt technika jelentősen befolyásolja a síelés élvezeti faktorát.

És tényleg. Február végén Kreischbergen ugyan erről beszélgettünk a felvonóban. Volt egy kis derék fájásom. Így érzékenyebben reagált a test hajlításra. Korábban amikor nem fájt a derekam, akkor mindegy volt, hogy milyen testhelyzetben kapott terhelést. A derék fájástól viszont éreztem, hogy melyik kanyarban van a csípőm a felső testhez képest kibillenve. És meg kell mondjam jelentős különbségek vannak. A derékban fellépő fájdalom ezt kanyarról kanyarra precízen jelezte. Később visszanézve a két rövid kis videó felvételt, - ami készült rólam - jól látható a mozgásomban az, amit a derekamban éreztem. Teljesen másképp épül fel a jobb és bal kanyarom.

Tényleg apróságok, de ezeknek a finokságoknak az igazi értékét akkor ismerjük fel, mikor valamilyen egészségi probléma merül fel. Nekem egyértelműen pozitív hatása volt azoknak a technikai finomságoknak amit Ozsi révén próbáltunk beépíteni a mozgásba.

Szerintem nagyon rendben van amit csinál a pályán. Jó úton haladtok. Ne aggódj a kéz dolgát illetően. A kezeimmel sokszor én sem tudok mit kezdeni.(Illetve nem azt teszik amit én szeretnék.)
Az alap lépés már megvan.
Úgy vélem egy jó célt tűztetek ki magatoknak és sok sikert a megvalósításában.

Laci! Ezt csak Te látod így!Ezen nincs semmi görcsösség. Valójában keresem az utat a jobb felé. És most megtaláltam. Engem ez hajt előre. Egy jó ideje már nem volt kedvem már egyedül síelni. Unalmas volt, és hiányzott a bátorság, visszafogott voltam ha egyedül kellett síelnem. Ellenben most újra tudok a mozgásomra figyelni. Kihívást találok minden kanyarban amiért érdemes küzdeni. És minél jobban sikerül annál nagyobb élvezetet okoz. Kezd beérni a Lackóval és Ozsiékkal eltöltött idő. :-)

Köszönöm! Tényleg ügyeskedik a legkisebb sarjam. :-)
De csak mert amíg a szülők elmentek síelni, addig az oktatója tehette amit jónak látott.

Jól tetted, hogy meglested. Főként belső érzésre változott sokat. Viszont azok a fránya bal kanyarok még mindig a csípőzéssel indulnak. Látszik a jobb kar könyök kitolásnál és az x láb is megmutatja. A jobbra ívelő kanyaroknál nem szembetűnő. ott megvárom az átbillenést. Nincs karmesterkedés, de x lábas tartás se. És igen ki tudtam jönni a legendás hátra beülésekből. Nagy munka volt, de sikerült.

Kezd összeállni a mozgás. Ebből már lehet egy jó síelést összehozni.

Látod! Az én beírásom is olyan értelmesre sikeredett mint a Te első pontod. De hagyhatnánk is ezeket a túlmagyarázásokat. Különben sem értem, hogy miért lyukadunk ki állandóan a versenysportnál amikor a hobby síelésről igyekszünk véleményt nyilvánítani.

Tudod nekem amúgy sincs kedvem síeléskor a nem létező stanglikat magam előtt legyezgetni.

Rendben Laci! Csak beszélgessünk.

"1. Egy „ideálisan megtűzött” pályában a kevésbé képzett versenyzők néha gyorsabbak, mint a képzettek. Ezért aztán a szakmához professzionálisan értő szakemberek nem „ideális”, hanem olyan pályát tűznek, melyben a minél magasabb technikai és fizikai felkészültséggel rendelkező versenyzőnek van nagyobb esélye. Ilyenformán egy ilyen pályának a nagy sebességgel történő megsíeléséhez nem trükkökre, hanem stabil, magas szintű síelni tudásra van szükség. "

Még véletlenül sem szeretném kiforgatni a szavaidat, de ez
nekem valahogy nem áll össze. Ideális estben a képzettebb, magasabba technikai felkészültséggel bíró és fizikai felkészültségű versenyzőnek még inkább jobbak lennének az esélyei. Vagy már megint a bravúros akciókat akarjuk megszentesíteni?

Nézd meg Hulesz által felrakott fotókat. Nem egy olyan fotót látsz, ahol valamilyen extrém kifacsarodott testhelyzetet produkál egy-egy versenyző. Nem nevezném egyiket sem magas szintű technikának. Ezek az emberek elképesztő helyzeteket és időnként mentéseket tudnak végrehajtani. Ezt inkább nagyon fejlett mozgás koordinációnak hívnám és nem sítechnikának. A síverseny az időről szól és nem a technikáról. Nem az nyer aki jobb technikával, ügyesebben síel, hanem aki rövidebb idő alatt teljesíti az adott távot. Vagyis nem mindig az nyer aki magasabb technikai szintet képviseli.

Majd ha egyszer véletlenűl ideális pályatűzést készítenek megnézném szükség lenne arra sok trükkre amitől EXTRA energiákat kell befektetniük a versenyzőknek.

Marika néni vagy pista bácsi biztos soha nem fog úgy tudni síelni. Hát ne is akarjuk abba az irányba terelni.

Egyébként én is az ideális síelésről beszéltem. Nem én tereltem a szót másik irányba.

A test súlypontját kibillentő tényezők meg autómatikusan kiválltják a test egyensúlyozási reakcióit. Feltételezem téged sem úgy tanítottak meg járni, hogy fiam dőlj mindig jó előre, mert ha egyszer hátizákot kell cipelned hanyatt esel.

Nem én fogom neked gyakorlatba fektetni, mert ahoz kevés a szezononkénti néhány nap síelés amire időm és anyagi lehetőségeim futják. De vannak közös ismerőseink akiknek ez nem jelente gondot.

Néha kicsit túlmagyarázom. :-) Sokszor többszörösen összetett mondatokat használok. Egyébként igen.

Vanzi! Nem a versenysportról beszélek. Utcai sízésről. De szerintem Ró sem a versenyzőket képzi Ausztriában. Ezért egyáltalán nem gondolom, hogy mindenkinek izomból kéne síelnie.Minek hadakozni nem létező stanglikkal.
Meg aztán meredek jeges szakaszon látni néha síoktatókat, profikat akiknek a testtartásuk nem változik meg attól, hogy a pálya nem épp ideális. De akiknek meghaladta a tudásszintjét a pálya azok bizony érdekes mutatványokat produkálnak az életben maradásért. Kb. még a fülükkel is mozognának ha tehetnék.

Való igaz. A Sí igényli az aktivitást. Na de minek többet beleadni a kelleténél?

Csak pusztán elméleti síkon. Ha jeges feketéről beszélünk akkor még inkább helyén kell lenni a terheléseknek különben rendes flattert lehet nyomni. Persze lehet nyomni izomból is. Csak kicsit fárasztóbb, ha ellent dolgozunk a külpontosan ható erőknek.
Fordítsuk visszájára. Ha a létező legrosszabb körülményeket vetítem és arra van egy olyan technika amit csak az emberek kis százaléka tud megsíelni, akkor az a cél, hogy a jó körülmények közt is mindenki úgy síeljen? Hol itt a gazdaságosság?

Mostanában kicsit leült ez a topik. Ezért úgy gondoltam megosztok néhány gondolatot, ami a SKI C.U.L.T –sígurukkal töltött néhány nap során történt.
Február 26 és március 01. közt 4 nap síelésben volt részem Kreischberg lejtőin. Ezúttal Ozsi személyében kaptam betekintést a síelés rejtelmeibe. Korábban is volt alkalmam vele egy rövid foglalkozáson részt venni. Ezúttal is rendkívül precízen történtek a foglalkozások. Felnőtt haladó síelők népes csapatát egy rövid bemutató síelést követően tudás szintnek megfelelően két csoportra osztotta. (Szerencsémre vagy épp a látványosra sikerült perecelésemnek köszönhetően az erősebbik csapatba kerültem.) Mindkét csoport felváltva osztozhatott a délelőtti és délutáni foglalkozásokból. Így egyformán jutott szépen kivasalt délelőtti és buckás nehezebb délutáni terep.
Ekkor még úgy gondoltam, hogy majd 4 napon át szana szét karcoljuk a Kreischbergi lejtőket, de nem így történt. Ozsi szavaival élve hiba javítással, korrekciókkal nem foglalkozunk. A cél a síelés megértése és a jó sí technika elsajátítása. Így hát belekezdtünk a kanyarképzés legfontosabb elemébe, ami az egész ívet befolyásolja a kanyar kezdet, él váltás elsajátításába. A megfelelően felépített kanyar kezdet lépéseit a párhuzamos lendület gyakorlásával és persze Ozsi által elmagyarázott apró trükkök révén lépésről-lépésre építettük fel úgy, hogy időnként vissza léptünk egy nagyot, majd bizonyos elemeket beépítve a mozgásunkba megtapasztaljuk miként is fog működni az egy karcolt ív esetén. Megdöbbentő volt, hogy úgy tudtunk napról napra jelentősen stabilabbá tenni a carving síelést, hogy azt a foglalkozások alatt szinte nem is gyakoroltuk.
Minden egyes mozaik darabka pontosan illeszkedett a felépített mozgás sorba. És mindegyiknek jól meghatározható szerepe van a megsíelt ívben. Rá kellett jöjjek, hogy a síelés minden apró mozzanatát ott kell keresni a bokában. Azzal az egy testrésszel tudjuk irányítani, felépíteni, rövidíteni vagy akár hosszabbítani a megsíelt kanyar ívét.
Kinyílt egy új világ és teljesen új tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodtam. Pedig már azt hittem, hogy tudom mit jelent egy karcolt ív megsíelésének átélése, élménye. Ez most teljesen új távlatokat nyitott. Nagyobb élményeket, nagyobb biztonságot.
Utolsó napra a silány fizikum miatt elfáradtam mind testileg, mind szellemileg. Mégis az utolsó órában mikor Ozsi megadta az utolsó információ morzsát is sikerült megsíelnem azt, amit már évek óta keresek a carvingban. Hogy külsőleg hogyan sikerült, azt Ozsi tudná elmondani. Nekem érzésre olyannak tűnt, mint egy lassított felvétel. Erőlködés nélkül karcolva megsíelt letörés az elgyorsulás nélkül. Végig biztos kontrollal és nagy él szöggel. Helyére kerültek azok a mozdulatok, aminek hatására a régóta védjegyemmé vált hátra beülés megszünt.
Összegezve azt tudnám mondani, hogy egy BITANG JÓT SÍELTÜNK. :-)

És a legfontosabb, hogy működik is. Ezt tanusíthatom. Múlt héten személyesen Ozsitól kaptam meg ezeket az instrukciókat. A síelés egyszerűvé és könnyedé válik. :-)

Nos! Hogy ne csak a szám járjon, és azt higgyék, hogy csak hősködni akarok. Ízelítőnek a hullám, tűzött pálya és a félcső megsíjeléséről. Ami nem jön vissza a videókról, hogy általában a csúszások közben mesefilm zenéket énekelget. (Még szerencs, mert az én bot fülemet örökölte. :-) )
A felvételek nem az oktatáskor készültek. Csak egy reggeli foglalkozást megelőző bemelegítés.









Én azt mondom 4 és fél éves korban pont azt tudja amit kell. Sőt. A legfontosabb, hogy megszerette ezt a mozgás formát. Minden reggel fent a hegyen az oktatóját kereste.

Szia!

10 éves korban már úgy gondolom hasznosabb lenne a símozgás egyszerű másolásánál a kommunikálás, mivel már nem az első mozdulatok elsajátításárol van szó. De egy szakember erről többet tud mondani. Főleg, ha már volt hasonló esete.