Sajnos a legszebb, legjobb dolgoknak is végeszakad egyszer, így a mi síelésünk is véget ért Turracher Höhén.
Úgy látszik, még nem sikerült túlesnünk a hidegben síelés-szériánkon (tavaly mindhárom egyhetes síelésünk alatt -10 alatt volt a hőmérséklet). No, most is kb hasonló időjárás fogadott, két napon át viharos széllel fűszerezve.
A pályák kiválóan voltak kezelve, a hideg miatt finom porhó volt mindenütt. Első nap kipróbáltuk az összes lehetséges pályát (a két fekete pályaszakasz nekünk nem számít lehetségesnek). Mivel a pályák nagyon nagy területen vannak, így egy-egy ilyen végigsíelés sítúraszerű élményt ad, amit nagyon szeretünk. Mint már írtam, változatos, hosszú, piros pályákra számíthat az, akit ide vet a jó szerencséje. Nagyrészük székes felvonóval használható (a Turrachbahn székeit még fűtik is - azt hittem, ez valami elpuhult úri huncutság, de nagyon kellemes tud ám lenni nagy hidegben). A rövidebb pályák mellett csákányos liftek vannak, ezekből csak egy, ami talán zavaróan hosszú.
Meglepően sok magyarral találkoztunk - Jujikával is és egy ismerős üzletféllel is, de tömeg nem volt sehol sem.
A legjobb kaja a Turrachabfahrt alső részénél lévő Almstubéban van, (itt bátran válaszhatsz gulaschsuppét is, a szakács magyar!), ha valakinek nyelvi nehézségei vannak a kocsmában, akkor a Sonnalm alsó kanyarjánál lévő, nem tudom milyen nevű kocsmában magyar pincért talál.
A Kornock szálló ismét a szokásos, gyakorlatilag tökéletes ellátást biztosította. A felnőtt lányunk is velünk volt, így egy akkora kétszobás lakosztályt adtak, mint egy lakótelepi lakás.
Mindenkinek hasonló felhőtlen szórakozást kívánunk a tél hátralévő idejére!
Keresés
30 cm
