Tavaly január közepén votlam Alpe d'Huezben, lejöttem az alagút túloldalán is.
Amint kinézel az alagútból, látod, hogy necces lesz, mert meredek és kezeletlen (méteres keményre fagyott buckák-hókupacok). Lehet, hogy csak azért, mert béna voltam, de ahogy bukdácsoltam lefele, mellém szegődött két síoktató, a kabátjuk alapján a síterephez tartoztak. Tippeket adtak, hogy hol kanyarodjak, merre menjek, stb. Másoknak is segítettek, aztán az egyik srác át is csúszott vki máshoz.
Amikor léertünk, elmondták, hogy nem szabad elmászkálni oldalra a hegyoldalon, meg a hegy alatt, se sehol lemenni a pályáról az egész terepen, mert lavinaveszélyes, és jópáran haltak már meg. Persze nehéz nem elmászkálni,gondoltam, mert itt nincs jelölve a pálya, csak látod, hogy hova kell leérned, oszt leérsz ahogy tudsz. A továbbiakban én se nagyon erőltettem az alagutat, egyszer felmentünk panorámázni, fényképezkedni, kihagyhatatlan. A Mont Blanc felőli panoráma azóta is a telcsimen virít. Köszi a szép képeket lentebb!
Ottartózkodásunk alatt egyik éjszaka esett a hó. Reggel pukkanásokra-dörrenésekre lettünk figyelemsek, és aztán egész délelőtt robbantgatták még a havat. Magán a sterepen nem láttam, de az Oz feletti meredek hegyekről sokat leszedtek. Le is zárták a faluba vezető utat, és letolták az útra omlott hótömeget.
Ha a hírekben hallani, hogy Fro-ban a lavina elsodort pár síelőt, akik letértek a pályáról, gyakran kiderül, hogy Alpe d'Huezben próbálkoztak.