Sziasztok!
2012. január végén töltöttünk el egy fantasztikus hetet Orciéres-ben. Az út nagyon hosszú, mivel át kell menni Puy St. Vincent-i síterep/hegy másik oldalára, plusz bő három óra volt Briacon-tól. De szerencsére a látvány kárpótolt mindenért. A kilátás meseszép ,mindenhol hegycsúcsok panorámában. Életem első síelése volt, és örökre ez lesz a kedvenc síterepem.
Gyönyörű napos időnk volt egész héten, ágyúzni kellett a pályákat persze, amelyek a 15 fokos melegnek köszönhetően 2000 m-en már dél körül erősen kásásak voltak és egy két helyen a föld is kilátszott. 3000m-en és a hegy túloldalán semmi probléma nem volt, oda kevesen mentek át, mivel viszonylag hosszabb idő eljutni odáig a felvonóval (kb. 20 perc), az összes többi max 5. percet vesz igénybe és már lehet is csúszni.
Az alsóbb kék és zöld pályákon rengetegen vannak, sok kisgyerek is köztük oktatóval, illetve a hétvégeken az iskolások is felutaznak egy-egy napra. Elég zavaró volt sajnos mikor keresztbe-kasul szelték a pályát, de sor sosem volt a felvonóknál. Kezdőként board-dal elég kemény volt a zöldpálya is elsőre, tapasztaltabb síelők szerint más terepek jelzései szereint már megfeleltek volna kékpályának is. De végül csak az első két napon vettem őket igénybe, jöhettek végül a hosszabb kék és pirosak.
Kedvenc pályám végül több akadt, mind különböző okból volt nagyon jó.
Amely pályákat naponta többször szeltem az a Les Crétes, Le Goulet és a Les Clots volt(tekintve hogy a le Crétes szűk és még védőháló sincsen a pályák szélén, eléggé adrenalindús mikor még nem igazán tudod irányítani a deszkád). 2655-ről indulnak kb. 2200-ig, utána persze lehet tovább csúszni egészen le 1850-ig, de mint említettem, ezek csak reggel jók, délután már elég kásásak a pályák és nem élvezetes rajta csúszni.
A Le Gourou pályát boardosoknak nem ajánlanám, mivel irtózatosan hosszú és szinte egyenes az egész, hiába piros jelzésű, "utaztam" rajta végig, elég unalmas volt és hosszú (érdekes viszont, hogy a pálya elején figyelmeztető tábla áll kint, csak is saját felelősségre csúszik mindenki végig rajta, nem értettem miért). Rajtunk kívül nem találkoztunk senkivel sem, elég elhagyatott terep volt, a kilátás meseszép, de mások sem használták nagyon, vajon miért...
A másik kedvencem pedig még a Le Bouqetins volt még, mivel hegygerincen megy végig, mellette pedig szakadék, gyönyörű volt mindig a hófödte csúcsokat nézni melyeket felhőfátyol borított.
Aki keresi az izgalmakat és szeretne egy olyan élménnyel gazdagodni amit máshol nem próbálhat ki, annak mindenképp ajánlanám a 2655 m-ről induló Tirolin-t. Ez nem más mint egy drótkötél, kifeszítve a szakadék fölött, melyre rákötve átcsúszhatsz a hegy túloldalára, elég félelmetes, még csak nézni is azokat akik kipróbálják.
A piacot is ajánlanám, pénteken reggel 9-től vannak kint a nagyparkolóban, minden árus mindennel kínál(szalámi, sajt, méz, sütemény), nagyon kedvesek az emberek, ám senki nem tud angolul, ami hatalmas csalódás volt, tekintve hogy még az orvos sem beszélt csak franciául, hiába magyaráztam neki mi a problémám, csak franciául válaszolt...az idegeimre mentek, végül ráhagytam és vállalva a felelősséget hogy talán jobban is megsérülök, nem voltam hajlandó egy olyan embernek fizetni (ide nem érvényes a biztosítás, ki kell fizetni az igen drága ellátást, majd itthon vissza lehet igényelni, ki tudja mennyi idő alatt) aki képtelen megérteni egyáltalán hogy mi és hol fáj.
A szállásunk az Odalys-ban volt, nagyon igényes, frissen épült apartmanház, az uszoda ingyenesen használható volt, a szauna és az internet fizetős. Bagettet lehetett rendelni minden reggel az információra.
Mindenki háziállattal érkezett szinte, meglepő volt hogy itt mennyire szeretik a házikedvenceiket. Mindenhol ott voltak, az éttermekben, a boltokban, mintát lehetne venni róluk.
Összességében nagyon jó volt minden, kellően kifáradtunk reggel 9-től délután fél 5-ig, este már nem volt erőnk semmire csak egy kis sétára maximum. Mindenképpen visszamegyek még, és csak ajánlani tudom!
Üdv!
Keresés
22 cm
