Szia Joci!
A "nagy" síelés(4sínap) helyszíne általában Gerlitzen. Egyszerűen olyan kiváló szállást találtunk kb. 8éve, hogy roppant félve(sem) merünk váltani(fent alszunk a hegyen, autómentesen).
Januárban általában tökéletesen tömegmentes és véleményem szerint kitűnő tanulóterep és valóban csak az "arra alkalmas" SÍELŐket figyelgetjük és "vesézgetjük". Ugyanazon három jóbarát teszi ezt évről-évre, persze vérmérséklete szerint.
Én szívem szerint folyamatosan terhelnék :), ezért tényleg erőt kell venni magamon, hogy legyen már "nyugis" rész.
Persze a terhelés közel sem mindig tudatos. Néhány éve sokat próbálkoztam, hogy a belső élt nyomjam meg az ívek "közepétől", akkor azt hittem megtaláltam a megoldást.
Aztán eljutottam oda, hogy ez nem így van, hanem a két lábam "adagolását" kell jól eltalálni.
Idén ehhez jött(síbarátom unszolására, de utólag óriási köszönet érte), hogy először csak a laposabb részeken, de megpróbáltam "egylábazni".
Szerencsére kitartó voltam, s végül mindkét lábbal sikerült sok-sok kanyart(nem merek ívet írni, mert nem láttam magam) megtenni akár pirosabb részeken is.
No ez is remek stablitást és önbizalmat adott.
Azaz idén a jelszavunk: egyensúlyérzék mindenek felett!
A felsőtestemet és a karomat valóban csak "viszem" magammal, persze néha felsejlenek foszlányok Tumbász Gergő oktatóvideójából és jól emlékszem még az Ozsi-ék féle Carving DVD-re(legálisan vásároltam:))..., de ez síelés közben nem sokat segít.
Kedves Gabóca, kedves Ró!
A hosszabb sítől jelenleg még "majrézom" és úgy gondolom ahhoz hosszabb síszezon is kellene. Ettől függetlenül teljesen logikusnak hangzik, hogy az "íven töltött idő" növekedése segíthet "lenyugodni".