Előzmény és válaszok a Kanyarsí programok - Replaci topikja topikból

Szia!

Köszönöm Gyulának a linket, így kevesebbet kell szaporítanom a szót.

- Hogy a téli sport mennyire bonyolult, relatív.
- Amikor a 12 éves kislány egy focipályánál alig meredekebb terepen való ütközés után meghalt, meg nem tudnám számolni, hány szülő kérdezte, „hogyan történhetett ez meg?
- Bármilyen témának számtalan megközelítése lehetséges.
- Egy új megközelítést gyakran kérdőjeleznek meg, általában nem kevés idő szükségeltetik az elfogadáshoz.
- Fizikai képletekkel síelést tanítani nem lehet.
- A gyakorlatban tudom bizonyítani, hogy a biztonságos – könnyed síelés megtanítása a síelés fizikájának az egyszerű megértése, és az alkalmazkodások edzésjellegű beidegezése módszerével, nagyon eredményes tud lenni.

Köszönöm a hozzászólásod, hasznos volt, mert az újragondolások mindig hoznak új szempontokat, érveket.

Replaci

Laci akkor nem fogalmaz egészen pontosan, amikor ezt lineáris összefüggésbe helyezi. Sajnos ennél durvább a helyzet: az összefüggés exponenciális!

Tessék olvasgatni:
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=254

"Az első esetben (60 km/h) kétszer nagyobb az esélye annak, hogy a síelő súlyos sérülést szenved, mint a második, (30km/h) sebességnél."

Tisztelt Replaci!

Azért nem ennyire bonyolult a téli sport, hogy fizikai törvényekkel akarjuk leírni és megértetni a mozgást, de ha mégis így gondoljuk, akkor tiszteljük annyira a rokon tudományt a matematikát, hogy ilyen értelmezhetetlen gondolat ne kerüljön papírra!

Egyébként tényleg komolyan gondoljuk, hogy a sebesség és a súlyos sérülés összefüggésére létezik matematikai algoritmus? Ha igen, akkor szabadna megtudnom, hogy pontosan mi is az?

Előre is köszönöm a választ!

Laci ez a sorozat a síelés fizikájáról próbál szólni. Tiszteletben tartom a véleményed, de amit leírsz, az, semmilyen módon nem befolyásolja magát a törvényt.

Elvileg, (de csakis elvileg), ahol elfér egy (a helyzetnek megfelelően változtatható nagyságú) hóeke, ott elférhet a léc is keresztben. Ha mégsem, legfeljebb beakad valamibe, vagy valakibe. Az itten a nehézség, hogy a vészfék kivitelezéséhez különlegesen jól, (beidegezetten) szükséges ismerni a (léchez képesti) előre – hátra történő terhelések következményeit. Három éve a saját szememmel láttam, amikor hokifékezés közben egy „haladó síelő” testtömege nem arra haladt tovább, amerre ő szándékozta, következményként, pedig letarolt egy teljes 10 fős álló tanulócsoportot. A „bűnös” keresztszalag szakadással, a csoport egyik tagja, pedig bordatöréssel úszta meg a dolgot. Ha hóekével próbálkozott volna, elfért volna a csoport mellett. (Az illető nem a csoporthoz tartozott.).

Továbbra is azt mondom, hogy a 60/30 EGY PÉLDA A SEBESSÉG ÉS ÜTKÖZÉSI ENERGIA arányának a megértésére. Azt a millió lehetőséget, ami a kezelt és kezeletlen sípályákon előfordulhat, előre programozni nem lehetséges. Ami lehetséges, az a törvényszerűségek előzetes megfogalmazása, majd az alkalmazkodások ALKALMAZÁSSZINTŰ BEIDEGEZÉSE. Mert végül is minden eset a fizikai törvények hatálya alatt alakul ki, és fejeződik be.

Síelünk, a helyzetek adódnak, a bátrak a szerencsében, a képzettek a törvényszerűségekhez való alkalmazkodások alkalmazásszintű beidegezéseiben hisznek.

Köszi a hozzászólást, jó éjszakát a baglyoknak, síbarátsággal, Replaci

"Használható –e fékezésre meredekebb lejtőn a szimmetrikus csúszó – fékező hóeke?
Az könnyen belátható, hogy meredek pályán a fékező hóekének csekély a hatékonysága. A gyakorlatban azonban nem ritka, hogy sem kanyarra, sem hoki fékezésre NINCSEN elég hely. Mint (már) tudjuk, az ütés, amit a síelőnek ütközés esetén el kell viselnie, négyzetesen aránylik a sebességéhez. Nagyon nem mindegy tehát, hogy a síelő 60 –al, vagy a hóekés fékezés eredményeként egy csökkentett, (mondjuk) 30 km/órás sebességgel ütközik neki valami kemény tárgynak. Az első esetben (60 km/h) kétszer nagyobb az esélye annak, hogy a síelő súlyos sérülést szenved, mint a második, (30km/h) sebességnél. Ennek a fizikai törvényszerűségnek az ismerete (adott esetben) életmentő lehet, amennyiben tehát NINCSEN MÁS LEHETŐSÉG, akkor a használata erősen javallott."

Laci, ez annyira elméleti feltételezés, hogy az általam ismert pályákon egyetlen olyan részt sem tudok felidézni, ahol ilyen helyzet előfordulhatna. 60-nal lefelé "Pozor b.m." pozícióban egy olyan szűk helyen, ahol nem lehet hokifékezést csinálni, hol kerülhet ilyen helyzetbe egy amatőr síelő? De ha mégis, mennyit tudhat fékezni hóekével? Hogy a hóekének ekkora tempónál bármekkora sebességcsökkentő eredménye legyen, ahhoz akkorára kellene nyitni az ollót, hogy akkor már keresztbe is lehetne vágni a léceket.

Szia Joci!

Egyfajta misszióként élem meg, hogy az eddig még sehol nem tárgyalt síelés közben érvényesülő általános fizikai törvényszerűségeket érthetővé téve, egy kicsit közelebb hozzam azokhoz a síelőkhöz, akiket ez érdekelhet.

A kezelt és kezeletlen sípályákon naponta adódnak helyzetek, melyeket kezelni kellene. Hogy hatvannal mentünk, vagy ötvennel, vagy harminccal, arra a balesetet vizsgáló szakértőnek jól bejáratott módszerei vannak, (sajnos volt benne részem). A síelőnek, amikor helyzetbe kerül, csak reflexszerű cselekedetekre marad ideje. Az ilyesfajta (mentő) cselekedeteknek azonban csak akkor van esélye, ha a cselekedet már tényleg reflex szinten működik. Amit a km. (60/30) és ütközés összefüggéseiről írtam, AZ EGY PÉLDA, AZ ÉRTHETŐSÉG KEDVÉÉRT.

Ezt írtam: „Ennek a fizikai törvényszerűségnek az ismerete (adott esetben) életmentő lehet, amennyiben tehát NINCSEN MÁS LEHETŐSÉG, akkor a használata erősen javallott.”

Bírósági szakértő szerint néha nüansznyi különbség dönt a „végeredményt” illetően. Kórház, vagy zsák, ez itt a kérdés.

Tudom, ennek emésztéséhez nem ártana egy kérődző gyomor.
Üdv. neked és az olvasónak, Replaci

Szervusz Laci!
Veszem a bátorságot és egy kicsit pontosítanék a csúszó-fékező hóekét illetően. Természetesen saját megítélésem szerint.

Én azért lapot húznék a 19-re, és bepróbálkoznék azzal a vészfékezéssel.
Nem próbálnám ki a 30-km/h -val történő ütközést sem. Annál a meredekségnél ahol 60 km/h- val lehet csapatni lapján, ott tutira nem lehetne 30-ra lassulni csúszó-fékező hóeke segítségével néhány méteren belül. Jó esetben is csak 50-re.

Feltételezem 60-al be sem mennék egy olyan területre, ahol nincs hely kanyarodásra. A sebességemet pedig úgy választanám meg, hogy az adott terephez megfelelő legyen!Vagyis egy nem kifejezettem sí tematikai "MEGELŐZÉSSEL" többre mennék.

Abban az esetben, ha már a megfelelő sebességgel vágtam neki ennek a bizonyos szűk helyzetnek, természetesen már lenne létjogosultsága a csúszó-fékező hóekének. Szóval igen vannak helyzetek amikor használható és használjuk is, de csak ott ahol relatív kis sebességről beszélünk.Például amikor besíelünk a felvonó előtti tömeg közé.Egyszerűen mert nincs értelme keresztbe vágott lécekkel megállni.
Továbbá az is helyes, hogy a kisebb sebességnél kisebb a sérülés veszélye.

Jó reggelt, vasárnap!

A síelés fizikája, a síelő sebességének a szabályozása

A síelő sebességét befolyásoló objektív, (nem a síelőtől függő) tényezők
Amikor a síelő elindul a völgy felé, gyorsulni kezd. A gyorsulás mértéke attól függ, hogy:
- mekkora a síelő + felszerelésének a súlya
- mennyire meredek a lejtő
- mekkora a légellenállás
- hogyan van befolyásolva (vaxolás) a lécek és hó közötti súrlódás.

A lejtő meredeksége
Egyenletes lejtőn (a kezdeti gyorsulás után), a síelő sebessége egyenletesre áll be. Amikor a lejtő meredeksége nő, a síelő sebessége nőni, amikor a lejtő meredeksége csökken, a síelő sebessége csökkeni fog. A gyakorlott síelő jól ismeri, és síelése közben alkalmazza a síelés sebességét befolyásoló objektív törvényszerűségeket.

A síelő sebességét befolyásoló szubjektív, (síelőtől függő) tényező, amikor a síelőnek valamilyen okból fékeznie kell.

Egyszerűtől a bonyolult felé
Ha elfogadjuk ezt az elvet, akkor célszerű először az egyenes vonalú síelés sebességszabályozási lehetőségeit tanulmányozni.

A síelés sebességszabályozásainak az 1. számú eszköze, a szimmetrikus CSÚSZÓ – FÉKEZŐ hóeke, (ék)
Aránylag lapos területeken, (kék pályákon) használható sebességszabályozásra és megállásra. Mennél nagyobbra nyitjuk az éket, annál erőteljesebb, mennél szűkebben hagyjuk az éket, annál enyhébb egyenes vonalú fékezést érhetünk el a szimmetrikus csúszó – fékező hóekével.

Használható –e fékezésre meredekebb lejtőn a szimmetrikus csúszó – fékező hóeke?
Az könnyen belátható, hogy meredek pályán a fékező hóekének csekély a hatékonysága. A gyakorlatban azonban nem ritka, hogy sem kanyarra, sem hoki fékezésre NINCSEN elég hely. Mint (már) tudjuk, az ütés, amit a síelőnek ütközés esetén el kell viselnie, négyzetesen aránylik a sebességéhez. Nagyon nem mindegy tehát, hogy a síelő 60 –al, vagy a hóekés fékezés eredményeként egy csökkentett, (mondjuk) 30 km/órás sebességgel ütközik neki valami kemény tárgynak. Az első esetben (60 km/h) kétszer nagyobb az esélye annak, hogy a síelő súlyos sérülést szenved, mint a második, (30km/h) sebességnél. Ennek a fizikai törvényszerűségnek az ismerete (adott esetben) életmentő lehet, amennyiben tehát NINCSEN MÁS LEHETŐSÉG, akkor a használata erősen javallott. (Folyt. köv.)


További szép vasárnapot kíván, Replaci