Én 54 éves koromban álltam át boardra (több mint 40 év síelés után). Itt a sihun vannak jó páran, akikkel találkoztam a pályán. Ha ráérzel-rákattansz abba fogod hagyni a sít, legalább-is a hagyományos lesiklást. Manapság ismét elővettem a sít. Egyrészt az unokámat terelgetem a pályán s azt boardal nem lehet, másrészt pár éve rákattantam a túrázásra és a split-board halott dolog. DE NORMÁL esetben - mikor csúszunk egyik kocsmától a másikig - MARAD a BOARD. (legalább is amíg ülő helyzetből fel tudok állni!)
ui: azért ne magadtól próbálkozz!!! sok kék foltot takarítsz meg, ha profi tanárral kezded!
Bocs! Igazad van! (Nem a csehszlovák "összemosódás" vezetett félre, csak a véletlen.) Viszont Vlhova (Ő tényleg szlovák!) mai világkupa futamgyőzelme figyelemreméltó! WFeri
Valóban különbözik a mozgáskultúra. De működik egyidejűleg is. A legutóbbi példa a kétszeres olimpiai bajnok szlovák kislány: egy snowbordon, egy sílécen!!!!
Kérdezném, hogy vannak-e, akik mindkét sportot űzik, vagy mindenki letette a voksot az egyiknél. Lehet-e mindkettőt egyformán szeretni?
Én már a dióverővel szépen síztem, így manapság sajnos csak a nagy és drága helyeket tudom igazán élvezni, ami telenként mindössze pár nap. A sífutást egyre jobban szeretem, de megpróbálnám a snowboardot is. Talán nem unnám így a kis olcsóbb pályákat sem.
Szívesen venném mások tanácsát, akik hasonló cipőben jártak!
Keresés
16 cm
