Pedig simán működik. Ha nagyon meredeken karcolva síelünk, vele jár a nagy tempó és a brutális erők. Ha ezt soknak tartom, forgatnom kell, csakhogy nem az elején, hanem a kikormányzásban. Lehet úgy forgatni a kikormányzásban, hogy kívülről nem sokan mondják meg, hogy az adott ív forgatva, volt, közben meg a síelőből kiszakad a tüdő a fellépő erőktől. Egy jó élváltás után mintha más dimenzióba kerülne át az ember a karcolás közben, elég jó érzés...
Szerintem szinte a legtöbb síelőnek javulna a mozgása, ha elhagyná a kanyar elején történő sebességszabályozást. Csakhogy aki még nem tudja ezt megcsinálni, nem tudja megítélni a különbséget sem. Ha viszont az ember megtanulja, mindig érezni fogja, hogy mikor szúr el egy kanyart. Az viszont tény, hogy nagyon nehéz megtanulni annak, aki nem eleve így kezdte a síelést.
A versenyzőket érdemes más szemmel nézni. Szlalomban már csak a második vonal forgat a kanyar elején (kivétel persze, ha úgy van tűzve a pálya, hogy nincs más megoldás). Óriásban valóban megvan (még), ennek sok oka lehet. Az egyik lehetséges, hogy a lécek sugara és a pálya tűzése miatt muszáj beletenni (bár ahol lehet, ott sem forgatnak bele). Viszont nagyon tanulságos megfigyelni, hogy hogyan síel a komoly tudású versenyző, ha nem kell pályában mennie (pl. kiesett a versenyből, és lesíel). Ugyanis inkább ilyenkor síeli az alaptechnikáját, amelyikre alapozza a pályában a határterhelések alatti síelését. A VB-n nagyon szépen látszott, hogy pályán kívül szépen tisztán váltanak, semmi forgatás nincs. De ugyanez látható akkor is, amikor technikai edzésük van.
Keresés
29 cm
