Szia Lackó!
Évtizedekkel ezelőtt történt, Szczyrk –ben.
Találtunk valami nagyon hülye „lejáratot”. Lejárat volt, mert azért voltak rajta sí nyomok. Képzelj el egy szűk, nem állandóan, de néhol extra meredek, itt - ott hajtűkanyarokkal, másutt „lépcsőkkel” megtűzdelt zergeösvényt. Fákkal, sziklákkal, ahogy kell.
Amit akkor ott előadtunk, az minden volt, csak nem síelés.
Aztán jött két lengyel. Ha azt mondom, hogy pattogtak lefelé, nem mondok igazat, mert csak ott pattogtak, ahol lehetett, illetve ahol kellett. A konkrét helyre szabott, időre, tempóra, távolságokra kiszámított mozdulatok. Egy időre elfelejtettük becsukni a szánkat.
Voltak hasonló helyzetek, (pl.: Krippenstein), de ez a kép azóta is, itt él bennem. Nos, akkor figyeltem fel először úgy igazándiból egy biztos elpattanó pozíció néha szó szerint életbevágó szükségességére.
Le akarok szokni a hosszú dumáról, ezért a hegytámaszról írásodra legközelebb.
Síbaráti üdvözlettel:
Replaci
https://www.kanyarsiklub.hu