Több, mint 10 év elteltével újra egy teljes hetet sikerült eltölteni ezen a terepen, ami most sem okozott csalódást.

Szállásunk a Signal du Prorel házban volt, közvetlenül a kabinos felvonó mellett. A szobák rendben voltak, a síbérletet a ház portáján kaptuk meg, a szobaleadás zökkenőmentes volt. Egyetlen furcsaság, hogy a gyakori lopások miatt a síléceket az erkélyen kellett tárolni.

Végig ragyogó napsütésünk volt, és március lévén a pályák alsó részei délutánra már nem voltak a legjobb állapotban, de a felső szakaszokon még szerencsére bőven volt hó.

Amióta itt jártam némiképp átalakultak a pályák, új felvonókat építettek, ezek közül a legjelentősebb talán a Cucumelle-re vivő Vallons. Régen ide jóval nehezebb volt feljutni, igaz, emiatt most az innen levezető piros pályát hamar széttúrják.
Viszont a Monetier-i rész gyakorlatilag változatlan, az Étoile húzós lift mellett most is nagyon jókat lehet száguldani, de a többi piros pálya is igen kellemes. További kedvenc pályáink: Clot Gauthier, Draye, Stade (az Aravet-nél, ha éppen nem volt lezárva), Éduits, Aiguilette (kár, hogy ez utóbbi kettőt egy lassú ülős szolgál ki) és a brianconi részen a Stade nevű húzós melletti piros pálya. Mivel itt a felvonó 16:50-ig járt, ezért mindig itt fejeztük be a napot.

A bérlet a Serre Chevalier mellett több más helyre is érvényes, mi egyszer átmentünk Puy St. Vincent-be - ami egy napra tökéletes terep -, egy másik napot Montgenevre-re szántunk, hazafelé pedig egy másfél órás veronai városnézéssel koronáztuk meg ezt az igen kellemes hetet.