Visegrád

Tegnap délután végre eljutottunk a Normafára.

Kellemes séta keretében megnéztük a hóhelyzetet. Ahogy vártam, a tornyos hókészítők előtt, még jelentős a hóvastagság. Bár ez már nem a klasszikus hó, jeges olvadt tömb, a tetején a taposástól sáros foltokkal, de alapnak kiváló. Azért ez biztató, hogy ebben a tavaszias télben, még így megmaradt a hó, mert a hideg megérkeztével, könnyebb lesz újra pályát varázsolni, és itt most mindegy, hogy szánkózóknak, sífutóknak, vagy alpesi síelőknek készítik.
És itt még egy szempontot figyelembe kell venni, vajon okoz e valami gondot ez a természetnek? Szerencsére, a téli időszak első felében, még ha tavaszias is az idő, a fák, rétek közössége még téli álmát alussza, így csak az egyre kevesebb csapadék utánpótlását segíti, a lassan olvadozó hóréteg.
És, hogy a télvárók népes táborának, valami biztatót is mondjak, évek hosszú megfigyelése, hogy az enyhe télkezdet után, január második felében biztosan beköszönt a tél, és lehet, hogy marad február végéig, március elejéig, ami még egy elfogadható telet is jelentene.

Meglátjuk, nincs mit tenni mint várakozni, nekünk meg készülni.