Vasárnap este útban a főváros felé megint belátogattam erre a kis nyúlfarknyinak nevezett Álmos hegyi lejtőre. Gondoltam, a múltkor nálam maradt festypay kártyát visszaváltom az újonnan bevezetett 500 Ft-ért. De felkészültek voltak, az új szabályhoz új kártya, zöld színnel, jár. Arra viszont jó volt, hogy a régi fehér kártyát használhattam, arra töltötték fel a belépőt és nem kellett az 500 Ft kaució.
Szerencsére a szél nem volt jellemző, néha teljes szélcsendben cammogott velünk a felvonó. A meleg viszont nagyon kikezdte a pályát. Teljesen felpuhult, összetúrt buckás havas letapadós lötty, néhol barnás foltokkal színesítve. A nehezítést az adta, hogy még 5 óra körül is elég sokan voltak akik szintén erősen küzdöttek a buckákkal, úgyhogy azért óvatosan kellett közlekedni. Ez most inkább a küzdelemről és nem annyira az élményről szólt. Azért pár bemelegítő kör után már jobban élvezhető volt egy-egy csúszás. Nem bántam meg, hogy az ideálisnak közelében sem lévő körülmények ellenére benéztem. De két óra elég is volt.