Múlt hét vasárnaptól 3 napot síeltünk Werfenwengben. Bár nincs olyan közel Magyarországhoz és "csupán" egy Stuhleck méretu sítereprol van szó, mégsem bántuk meg, hogy ide látogattunk.
Az idojárással szerencsénk volt, hiszen vasárnaptól keddig gyönyöru napsütéses idoben volt részünk, csak az utolsó napra jött meg a köd és havazás, de akkor már nem itt csúsztunk. A napsütés hatására az éjjel kicsit megfagyott pályák felengedtek, de mivel túl meleg nem volt, állapotuk a tökéleteshez konvergált, csak az állandóan árnyékos és forgalmas helyeken volt némi jegesegés.
Lent a völgyben a parkolók közelében 3 húzólift (2 csákányos és 1 tányéros) alkotja a Zaglau Arénát, ami kezdoknek ideális és külön jegyet is lehet ide venni, ha valaki beéri a gyakorlópályákkal. Egy kis hátrány, hogy mivel a völgy elég mély, ez a terület viszonylag kevés napfényt kap.
A többi pályához a kabinossal juthatunk fel és ezek már mind naposak. Bischlingrol elénk táruló látványt Salzburg tartomány legszebb körpanorámájaként reklámozzák a helyiek. Ez elég szubjektíven hangzik, de valahol igazuk lehet :-), tényleg gyönyöru.
Fent foleg piros pályák vannak, amiket nagyon élveztünk. A 3, 3a és 4 pályák felso szakasza tulajdonképpen egyetlen nagyon széles ratrakolt terület, csak az alsó részen válik szét és kerül ki erdofoltot, házakat és a Jagastüberlnél fut össze újra. Nekem talán a 2-es és a 6-os pályák tetszettek legjobban, bár a 6-os nem túl hosszú, de lendületes. Ja, és persze az 1-es, ami a Bischlingrol, a kabinos tetejérol egészen az aljáig visz. A felszo szakasza széles, egymást követik benne a meredekebb és lankásabb szakaszok, olyan igazi "csapatós" rész, aztán feketévé válik egy rövid szakaszon, de ezt vagy akár az egész alsó szakaszt ki lehet kerülni egy lankás erdei úton (boardosoknak annyira nem ajánlott, mert vannak benne gyaloglós részek).
Tömeg egyáltalán nem volt, hétfon/kedden meg mégannyira sem, ebédidoben meg alig lézengett valaki a pályákon. Apropó ebédido! A Hüttékben a kínálat és az árak átlagosak, bár a Jagastüberlben Gulaschsuppét ne egyetek, de már szóltunk a magyar pincér srácnak, hogy tanítsa meg a szakácsot normális gulyást csinálni. :-) Amúgy Ő volt az egyetlen magyar akivel itt találkoztunk.
A szállásunk a kabinos aljában a Barbarahofban volt. Abszolút pályaszállás, korrekt, tiszta és rendezett. Nagyjából velünk együtt érkezett egy körülbelül 100000 diákból álló csoport, legalábbis amikor sáskajárásként végigvomultak a sítárolón és lecsupasztották, kb ennyinek éreztük a számukat... :-)
Utolsó nap aztán már nem itt síeltünk, hanem átmentünk Obertauernbe, ahol szerencsére hó esett és nem ónos eső mint itthon és ez utak is teljesen járhatóak voltak.