Síelésünk kivesézése

Néhány megjegyzés (bár a videón elég távoliak a felvételek, meg elég kevés a képkocka szám, olyan, mintha telefonos lenne):
- Keveset dolgozik a térd, alig változik a térdszög.
- Az izomtónusok nem igazodnak kellően a külső erőkhöz, hanem egy általános közepes tónus van (így kellene: kikormányzás = növekvő tónusok, élváltás = ellazulás). Ez összhangban van a térdmunka hiányával is.
- Az élváltás után látható, ahogy a kanyar elején emelkedik az ívkülső kéz, arra utalva, hogy a csípő kifelé indult el az ívközéppont helyett, a testsúly meg a belső lábra kerül. Emiatt van a kanyar elején a sodródás, és így sokára tud élhelyzetbe kerülni. Szerintem ezt az okozza, hogy az élváltásnál nem az ellazult test esik át a lécek fölött, hanem térdekkel próbálod meg átkormányozni a lécet (emiatt változik a térdek és a lécek távolsága is az élváltás során).

Javításra van ötletem, de szívem szerint úgy javítgatnám, ha látom, hogyan oldod meg a feladatot, és be tudok avatkozni, ha kell. Ha mégis távgyógyítanom kellene, akkor ez lenne a javaslatom: Ha ellazulnál a legnagyobb nyomás pillanatától, és hagynád, hogy az alkatrészek a nekik kellemes irányba repüljenek, valószínűleg hamarabb kialakulna az élhelyzet, dinamikusabb és stabilabb lenne a kanyar nagy része.