„Versenyző oldalról az az általános vélekedés, hogy az igazi magas szintű szaktudás a versenysportban található meg, az oktatók csak valami selejtes vacakot tanítanak a turistáknak", írod.
Néhány éve, (még te voltál az SMSZ szakmai vezetője), megkérdeztem az egyik jó nevű, - amúgy síoktatói végzettséggel is rendelkező, de tagdíjfizetés hiánya miatt a hivatalos listában nem szereplő – edzőtől, hogy miért nem vesz részt a közös munkában. A válasz lényege ugyanez volt, hogy a versenysportban dolgozók „olyan magas színvonalon vannak”, hogy nekik arra nincsen szükségük.
Világkupa szintű versenyzők síelnek jól látható eltérő felfogásban. Az amatőr síelők oktatásában, pedig tucatjával vannak olyan szituációk, melyek a gyermekkortól versenyzői pályára nevelt sportolók világában a teljes értetlenség kategóriájába tartozik, (mindig maximális tisztelet a kivételeknek). Egyszerűen azért, mert ami egy évtizedek óta a mindennapjait síoktatásban töltő síoktatónak evidens, (pl. hogy minden 10 fős 0 km. –s csoportban van 2 - 3 olyan tanuló, akinél egy bizonyos problémát, - mielőtt tovább lépünk -, meg kell oldani, ezzel szemben aki olyan körülmények között dolgozik, hogy ennek a problémának a valóságával még nem szembesült, nos annak az a probléma nem is létezik, (részlet a Kanyarsí Blog legutóbbi bejegyzéséből).
Üdv. mindenkinek, Replaci