Tavaly február végén kezdődött síelős pályafutásom,így szigorúan kezdőként értékelem Hirschenkogel "lankáit". Nagy elhatározással és még nagyobb lelkesedéssel érkeztünk idei első síelésünkre így január közepén. Pénteken 11. óra után érkeztünk és bár voltak apályán mégis a bejárat mellett tudtunk parkolni. Már az első látvány is csillapított a lelkesedésemen. A 4-es pálya látképe elég ijesztően hatott rám. De gondoltam ez egy piros pálya, nem az én asztalom, nincs vele dolgom. Gyors jegyvásárlás aztán már mentünk is a kabinossal felfelé. Fent is akárcsak lent, gyönyörű napsütés volt. A kék 1-es pályát céloztuk meg. (A 2-es kék zárva volt.)A szánkópályával párhuzamosan haladó résszel még csak csak boldogultam, de aztán jött egy szerintem nem éppen kék pályának megfelelő meredekebb letörés ahol a maradék lelkesedésem is elpárolgott. Tudtam, ha én innen leérek, soha többet nem megyek fel még egyszer. Néhány eséssel, de épségben leértem, az egyébként tökéletesen rendben tartott, péntek lévén nem túl zsúfolt pályán. A férjem aki szintén velem kezdett tanulni, de ennek ellenére sokkal ügyesebb, nem volt ennyire lehangolva. Neki tetszett. Ő simán vette ez a pályát. Én pedig béreltem egy szánkót és du. 16.-ig száguldoztam rajta. Szóval nem rossz ez a hely, de bizonytalan kezdőknek síelés céljából nem ajánlom.