Túrázás Svájcban

"Minden szabad, amit nem tilos" mondja D. Nagy Lajos. Ezt mai nyelvre átültetve azt jelenti, mivel nem tiltják a bicajozást ezért lehet menni a hegyekbe kerékpározni. Ma a Lukmanier hágót másztam meg kerékpárral, ez a hágó köti össze Graubündent Ticino kantonnal. Graubünden Svájc legnagyobb kantonja, az ország délkeleti részén fekszik, Ticino pedig olasz kanton Svájc déli részén található. Az hágó utat északról másztam meg Disentis/Mustérből indulva. Ez a része Svájcnak a réto-román nyelvterülethez tartozik.

Előző bejegyzésemben azt írtam, hogy minden döntésnek van két oldala: pl. a koronavírus miatt március közepe óta Svájcban nem működnek a felvonók ezért nem lehet síelni (kivéve a túrasíelést). Most nem gazdasági vagy egészségügyi oldalról közelítem meg a dolgot hanem síelés szempontból. Ezzel a döntéssel tőlem elvettek 1.5 hónapnyi síelést. Igen ez így van de helyette kaptam 1.5 hónapnyi bicajozást. Én ezt az időszakot arra használtam, hogy a hegyekben bicajozzak. Mivel ezt nem tiltották (a kontaktok számát sem növelem), így minden hétvégén lehetett bicajozni a hegyekben.

A nagyobb hágok még nincsenek nyitva most mint a Furka, Susten vagy a Grimsel hágó, de a Veraina Davos mellett a Flüelapass már nyitva van. Szóval ma a Lukmanier hágót másztam meg. Disentis/Mustérből indultam 1130m méterről a hágó pedig 1915m-en helyezkedik el, az út hossza kb. 20 km egy irányban. Ez egy svájci BIG hágó (a bicajosok tudják mit jelent, lásd bigcycling.eu oldalt). Szép idő volt, tökéletes a bicajozáshoz. Reggel még nem voltak sokan, később megjelentek a "kedvenceim" a motorosok, amire számítottam ha szép idő van, megjelennek mind a legyek tavasszal. A hágó tetején egy völgyzáró gát van amely segítségével felfogják a környező hegyek olvadó havát majd ebből áramot termelnek. 2000 méter felett volt még hó, a táj szép volt. Teszek fel pár képet.