2013 december 12-25 közt töltöttük a sívakációt a Zillertal Arenaban. Az úton sehol sem láttunk havat, csak a hegyekben, mikor már közel voltunk a célponthoz. A gyerekek már kételkedtek abban, hogy sízni is fogunk. A szállásnál viszont 25-30 cm-es hó fogadott és -2 fok.
Reggel kimentünk a pálya parkolójába. Megjegyeztem magamban, hogy mennyire másak az emberek, csendesek, mindenki végzi a maga dolgát. Nem sokáig tartott a véleményem. 3 perc után megjött egy bukaresti jelzésű BMW X6-os. Követte egy konstancai Audi A6-os. Mindketten úgy parkoltak, hogy 3-4 helyzet foglaltak el, de kb 50 méterre egymástól. Aztán kiszáltak és elkezdtek "beszélgetni", úgy 50 méter távlatban. A parkolóőr mutogatva megkérte, hogy parkoljanak közelebb a kocsikhoz, hogy ne foglaljanak annyi helyzet. Odaórdítottak neki románul (szóra sem érdemes, hogy mit), majd beintettek neki. Tipikus, pocakos, balkáni kinézésű, pökhendi "polgártátsak". Szégyelltem magam, hogy az én kocsimon is ott a RO számtábla, a parkolóőr már nézte is a kocsimat, hogy mikor fogok melléjük szegülni. Ám nem így lett. Közelebb mentem és kértem őket, viselkedjenek civilizáltan, ne hozzanak szégyent sem magukra sem az országra ahonnan jöttek. Persze semmi pozitív eredmény, sőt nekem is odamondtak pár "szép" szót. A többi síző csak tátott szájjal nézte a szereplésüket. Bemutatkoztak. Megjöttek az oláhok.
No, de térjünk a sízésre.
A pályán fent már 2 fok fogadott, gyönyörű napsütéssel. Viszont mindenhol símára taposott, ratrakolt hó, kiválló körülmények. Az 5 éves fiam kezdte elővenni a tavalyi mozgásokat, hamar rájött, mit kell tennie a pályán. A nagyobbik, 8 éves, már startból témában volt. Bemelegítőként lementünk a skiweg-en, mivel a Rosenalmbahn-al mentünk fel. A terep előkészítése itt is tökéletes volt. Azután átmentünk a 16-osra, folytatni a bemelegítést. Tömeg még nem volt sehol, a felvonóknál nem kellett várakozni. Másnap sorra vettük a 13, 14, 18, 19-es pályákat. 12 napig havazást egyszer sem láttunk. Csak napsütést. És nagyjából + fokokat. Ennek ellenére éjjel a pályák jól kifagytak, délutánig nem is volt baj velük. Az utolsó 3 nap már 10 fok is volt délben. Viszont rengeteg ember özönlőtt a pályákra. A felvonóknál már akár 5-10 perces várakozási idő is kialakult. A pályákon mindenhol mindenki mindenkit kerülgetett. Nem hiába, hogy december 20.-a után már vége az előszezonnak. Ezzel a meleggel és tömeggel a pályák délre már 40-50 cm-es buckákkal rendelkeztek, mindemellett olvadt firnes hó volt rajtuk. Helyenként 3-4 cm-es kövek, de akadtak 10-15-cm es szikladarabok is. Sok helyen fű volt a pályán, az emberek nem győzték kerülgetni a foltokat. A ratrakok éjjel csak a havat simították, a buckákat tüntették el. A köveket senki sem szedte össze, sőt ahol kevesebb volt a hó, a gépek még többet felszínre hoztak. Eddig a lécem talpa olyan volt mint a tűkőr, most viszont már szervizelhetem...
25-én mikor lementem a pályáról a felvonónál a hőmérő +14 fokot mutatott. Örültem is, hogy már vége. Csak az utolsó 2-3 nap volt kissé kellemetlen, a többi viszont álomszép nap volt.
Hazafele jövet láttuk Gerlosban a pályákat (amelyeken mi is síztünk pár nappal azelőtt), most viszont mér barna foltosak, kövesek voltak.
Az időjárási és emberi kellemetlenségektől eltekintve a síterep nagyon szép, változatos. Mindenki megtalálja a magának megfelelő pályát. Ajánlani tudom mindenkinek. A 36-os és 42-es fekete pályák meg igazi élményt jelentenek azoknak aki tudják mit jelent a sízés.