hmm. hát ez a salakhegyes elgondolás, nem is tudom.. olyan "izé". Nos, de egy salakhegyen ugye megint csak pár 100 méteres pályákat lehet csinálni, az, hogy ez most 100 méter hosszú, vagy mondjuk 400 nyilván a meddőhányok kiterjedésétől,magasságától függ; kvázi nagyobb rendszert itt sem lehet véghez vinni. Ezenkívül ezek mesterséges képződmények, így korántsem kötöttek annyira, mint a természetes dombjaink, hegyeink, lejtőink; ezért az erróziónak nagyon kivannak téve, először ezt a problémát kellene orvosolni. Aztán: köves, kavicsos terep, mivel a bányászat során felgyülemlett "mellékterméket" halmozzák vele. Így sokkal több hó kéne, hogy kulturáltan lehessen sízni. Sokat hallunk a pályák kőmentesítéséről, itt ez szerintem lehetetlen lenne, mivel az ember felszed egy másik követ s alatta megint ott van egy, s így tovább, a végén meg nem maradna semmi:) Persze, ha ez a meddőhányó nem köves, hanem finomabb szemcsés anyag, akkor ez nem áll fenn, de akkor is valahogyan "rögzíteni" kéne az egészet.
Az másik kérdés, hogy ki sízni egy egykori bányavidéken, bányagödrökben, ahol esetleg még a régi gyár is ott van, mint "csodálatos panoráma"... S ha nem természetvédelmi terület, akkor is ugyanúgy kell engedély.. te sem húzhatsz fel bárhol egy házat engedély nélkül, de hogy a bányáknál maradjunk; gondolj csak a hazai bányató-helyzetre..
műhavazásra
hazánkban mátra,bükk, börzsöny egyes részei, s talán még a zempléni hg, ahol a téli napok száma min 40 egy évben, vagy annál több, ami azt jelenti, hogy az ilyen napokon nem emelkedik a hőmérséklet 0 fok fölé. persze hágyúzni -2 -3 foktól célszerű, de ezt az értéket a páratartalom (nedves v száraz) módosíthatja, na meg nem mindegy, hogy lándzsás vagy ventillátoros hóágyút használnak.
Keresés
7 cm
