Idén is ezen a terepen töltöttük a január utolsó hetét, de ezúttal a Les Arcs-i oldalon, Vallandry-ban laktunk. Szállásunk a Le Petite Ourse apartmanházban volt, ahonnan a pályák alig 50 méteres gyaloglás után elérhetők, sőt, volt, hogy a hóesés után egészen a bejáratig lesíelhettünk.
A település központjában van egy bolt, pékség, síkölcsönző, néhány étterem, no és a Csokoládépalota, ahol a különböző csokikrémeket és likőröket végig lehet kóstolni.
Mivel idén elég sok felhős napunk volt, nagyon jól jött, hogy a Vallandry feletti kiváló erdei pályákat könnyen el tudtuk érni. Délutánonként kinyitották a Peisey felvonó tetejéről induló versenypályát is, amely remek befejező csúszásokat tett lehetővé. A felvonók egyébként 9:15-től 16:55-ig jártak.
Nagyjából besíeltük az egész terepet, lementünk Villaroger-be, Plagne Montalbert-be, Champagny-ba csak azért nem, mert amikor arra jártunk a havazás utáni napon a legalsó pálya épp le volt zárva. Ezeken a szélső pályákon jóval kevesebben voltak, mint az olykor igencsak zsúfolt központi pályákon, a baj csak az, hogy mind Villaroger-ből, mind Montalbert-ből elég lassú felvonók hoznak vissza. Egyébként a síterepen lévő felvonók nagy része gyors, húzós felvonót gyakorlatilag nem kell használni.
Az utolsó nap végre zavartalanul sütött a Nap, így előbb az Aiguille Rouge felé vettük az irányt, és 25 perces sorállás után 11-re értünk fel a csúcsra. Innen, a tömeget elkerülendő, a csak jelölésében fekete, a valóságban inkább könnyű piros pályán csúsztunk le a Lanchettes felvonó tetejéig, majd elindultunk a Vanoise expressz és a gleccser felé. A Plagne-i központot kikerülve a lassű Inversens felvonóval jutottunk fel a Roche de Mio-ra, majd 20 perces sorállás után 2 órára értünk fel a gleccserhez, és élvezhettük a csodás panorámát meg a porhavas pályákat.
Összességében idén is nagyszerű hetet töltöttünk el ezen a terepen, melyet mindenkinek csak ajánlani tudok.
Feltettem néhány fényképet:
https://sielok.hu/fotoalbum/paradiski-2014/galeria/