Kíváncsiságunk a kis pályák iránt változatlan volt, így 2014.02.07.-én meglátogattuk ezt a terepet is
A főútról letérve egy dimbes-dombos terepen haladtunk a falu felé. Az út nem volt jó. Keskeny, aszfaltozott, valamikor felszórták, de azt az autók már eltakarították, így itt-ott kellemesen csúszott is. A táj olyan volt, mintha Veszprém felé a régi tankpályán kevertünk volna.
A sípálya gyakorlatilag a falu főutcájáról indul. A helyi erők bizonyára tudják, hogy merre lehet parkolni, de idegennek egy sűrűbb napon komoly teljesítmény lehet egy normális parkírozót találni a hepe-hupás terepen. Egy kassza és a ház falára szerelt térkép biztosította a síelők kiszolgálását. No meg egy fabódészerű vendéglátóipari egység. A teljeskörűséggel semmiképpen nem vádolható térkép alapján van a területen néhány kék pálya. Most csak egy pálya ment (mondjuk center pályának), s mellette még a kis tanuló pályát üzemeltették. A pályán kívül sehol egy deka hó nem volt.
A beülős felvonó szorgalmasan szállította felfelé a síelőket. Nem volt hosszú pálya, de legalább jó sokan voltak rajta. A pálya nem nagy szélességben egyenletesen omlott le a hegyoldalról, mintha egy fehér szőnyeget terítettek volna egy bokros területre. A néhány száz méteres, teljesen belátható pályán szerintem ott volt az egész falu. Nem volt egy carvingos terep.
Ha sok hó van itt, s jó az idő, az ember sok ismerősre szert tehet ezen a helyi terepen. Főleg a kezdők tanulhatnak meg kanyarogni.

Csabor az élvezeti síelő