Szilveszteri, évzáró síelés a Szoliszkó alatt

A fiammal szerettünk volna egy közös síelést megejteni még 2017 decemberében, de mindig közbe jött valami. Úgy döntöttünk, hogy december 31-én elindulunk és egy szilveszteri csúszással zárjuk az évet. Mivel estére haza szerettünk volna érni, csak Szlovákia jöhetett szóba. Sajnos az elmúlt hetek magas hőmérséklete, és a "meleg", erős szél nagyon sok kárt tett a pályákban. Barátaim elmondása alapján a december 9-10-i állapothoz képest (ekkor nyitott) Tátralomnicon a hóhelyzet nagyon sokat romlott. Megnéztem a webkamerákat és Chopokon óriási sorokat láttam már 30-án is, és ott sem volt 100%-os a pályák állapota. Maradt az örök joker: Csorba-tó.
Korán reggel indultunk, mivel folyamatosan ónos esőre figyelmeztetett az időjárás előrejelzés. Miskolcról a Bánréve, Rozsnyó, Poprád útvonalon nagyon szépen tudtunk haladni. Magyarországi szakaszon enyhe eső, de az út egyáltalán nem volt jeges. Szlovákiában gyakorlatilag üres utak fogadtak, Král és Rozsnyó között összesen három autóval találkoztunk. A Dobsina utáni hágó és a Stratena utáni szakasz rendkívül jeges és így csúszós volt, tapasztalatom szerint mindig ez a legproblémásabb rész. Háromnegyed tízre értünk Csorba-tóra és szokás szerint az alsó, ingyenes parkolót vettük igénybe, mely körülbelül félig telt meg. A síbusz gyakran jár, így hamar el tudtuk kezdeni a síelést.
Felcsatolás után "A" felvonó és irány a Szoliszkó. Sajnos ködös, nyirkos idő fogadott minket, de közeledve a csúcshoz átléptük a felhőhatárt és láthatóvá vált a napocska is. Ezért a bemelegítő csúszást az 5-ös pályán tettük meg, ami tökéletes állapotban volt, több helyen még látszott a ratrak nyoma. Visszatérve a "csúcsra" az 1-es majd 3-as pályát használva csúsztunk le alsó állomásra. Itt ismét köd fogadott minket. A későbbiekben felváltva használtuk az 5-ös, az 1-2-es, 1-3-as, 1-4-es útvonalakat. Minden szakasz kezelt, jó minőségű volt. Rövidesen megérkezett a gyenge havazás is, amely ebéd után esőre, ónos esőre változott. Érezhetően melegebb lett, de a felső szakaszon kifejezetten kellemetlen, erős szél fújt. Most hiányzott igazán a fűtött, buborékos lift. Ekkor kiürült a pálya és csak a fanatikusok maradtak. A fiam viccesen meg is jegyezte: "apa divatsport lett a síelés". Összesen 40 km-t csúsztunk és 3 óra után jöttünk le a pályáról. Természetesen finom ebédet is ettünk közben, és pihenésképpen az üzletsor előtti téren meghallgattunk egy koncertet, ahol a hangulat "egyre fokozódott". Este 7 óra körül értünk haza.
A legfontosabb tapasztalatom megint az volt, hogy a Csorba-tavi pálya mindig a lehető legjobb minőségű és extrém körülmények között is megőrzi az állapotát. Természetesen szlovák viszonylatban állítom ezt. Ezen a napon sem volt buckás és jeges, annak ellenére , hogy délután már eső áztatta. Végig lendületesen jól síelhető maradt.

Sikerekben és síelésben gazdag, boldog új évet kívánok mindenkinek: KKy