A holnapból ma lett :D
Pénteken (5.14.) valósággal berobbant a tél Ausztriába, csak néztük a webkamerákon a sűrűn hulló hópelyheket és az egyre fehéredő hegyeket. Egy pillantás a hójelentésekre, amik hétfőig 60-70 cm friss havat jósoltak Kaprunba. S ment is az "alert" a többieknek; mi lenne ...
....Kedd délután Kottyal útra keltünk a zöld pokolból a fehér mennyország felé. A vacsoránál a szállásadó egy méteres friss hóról mesélt; "Napok óta esik, a hóviszonyok akár télen".
Izgatottan vártuk a szerdát, ami végül eljött. 8 óra fele a parkolóban készülődtünk, rajtunk kívül egy lélek sem, még júniusban is többen voltak. Gyorsan fel a kabinossal, a Langwieden levegős porhó fogadott minket.
S elkezdődött az intenzív freeride szerda, sok-sok porhóval és élvezetes lesiklásokkal. A Langwied hivatalosan már zárva volt, ennek megfelelően nem ratrakolták be, így itt is fantasztikus mélyhó élmény várt ránk. A nap folyamán „betrekkeltük” az Ice Aget, a Schmiedinger és a Sonnenkarbahn közti területeket, a Kees pálya jobb oldalát (hegyfelé nézve). Nem maradhatott ki a West Side, a Jump Run és a Left Wing sem. Hogy melyik volt a legjobb? Nehéz eldönteni, de annyi biztos, hogy az Ice Age-en valami fenomálisan száraz és puha volt a porhó, mindez napsütésben leírhatatlan érzést, élményt adott.
Az egészben az volt a legjobb, hogy megannyi lejtőt mi fosztottunk meg a szűzességétől, mi rajzoltuk a hómezőkbe, a kuloárokba az első íveket, aztán a nyolcasokat.
Négy órakor hulla fáradtan zuhantunk be a Gletscherjet kabinosába, hogy a völgybe indulva, a szállásra érve kipihenjük magunkat és újult erővel vágjunk bele a csütörtöki porhavazásba.
Csütörtökön sejtelmes köd ülte meg a felső részeket, így ez a nap inkább az Alpincenter és a Langwiedboden közti részen telt; először a West Side egyik kulóárjában kezdtünk, majd felfedeztük a Jump Runot és a Left Winget teljes hosszában. Ezen a napon mindenképpen a Left Wing volt a nyerő, különösen a Krefelder Hütte vonaláig.
Néha-néha felnéztünk a gleccsere, de a mindent beborító fehérség nem kedvezett a freeride-nak, ellenben a még délután is ratraknyomos pályák némi kontrasztot vittek a tejbe, így néhány levezető kört mentünk rajtuk.
Az utolsó menetünknél sűrű havazással búcsúzott Kaprun, mindez május 20.-án.
Ez a hely tényleg tud valamit (ahogy azt már sokszor megmutatta), és ezek a freeride napok, különösen a szerdai magasan a TOP-ba került.
Mit is mondhatnék még? Találkoz(z)unk júniusban :)
Képek:
https://sielok.hu/fotoalbum/kaprun-freeride-2010majus/galeria/
Keresés
